Bár nem volt váratlan az ipar visszaesése, az ágazat februári teljesítménye mégis negatívan lepte meg az elemzőket. A tavaly decemberben és idén januárban látott lendület így nem tartott sokáig. Sőt, a februárban mért 1,5 százalékos éves és 1,8 százalékos havi alapú csökkenés miatt 2026 első két hónapjában összességében 2 százalékkal mérséklődött a szektor kibocsátása az egy évvel korábbihoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal a második becslésében megerősítette az első adatközlésben látott adatokat. „A teljesítmény a piaci várakozást messze alulmúlta” –írta akkor, április 8-án kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
„Az ipar továbbra sincs túl a nehezén, még mindig mérsékelt a kereslet. És ez a februári adat, ebben még nem látszódnak az iráni háború hatásai” – ezt pedig Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jegyezte meg.
A részletes adatok ismeretében a két szakértőt ismét arra kértük, hogy kommentálják a magyar ipar februári teljesítményét és hosszabb távú kilátásait az energiaválság, illetve az előreláthatólag májusban hivatalba lépő Tisza-kormány várható intézkedéseinek fényében.
Márciustól zúdultak be az energiaválság hatásai
„Márciusban a hónap vége felé az iparvállalatok már elkezdték megérezni a közel-keleti válság hatásait” – kezdte reakcióját Virovácz Péter. Pedig az elmúlt hónapokban már épp egy felfelé mutató trendcsatornába lépett az ipar (2025 novembere volt a mélypont), azonban az iráni háború csúnyán közbeszólt.
„A 100 dolláros olajár mellett a műtrágya, valamint a fém- és alumíniumgyártást érintő ellátási problémák is negatívan befolyásolják a szektor kilátásait. A vállalatok költségei megemelkednek, a fogyasztók pedig egy ársokkal szembesülhetnek, ami visszavetheti a keresletet az ipari termékek iránt és így a cégek termelését is”
– folytatta az ING Bank vezető közgazdásza, aki ettől függetlenül a márciusi adatban (ezt május 6-án ismerhetjük meg) még nem számít markáns visszaesésre. Az igazi feketeleves egy kicsit később jöhet el.
Hasonló véleményen van Regős Gábor is. „Márciusban az ipar visszaesése még nem lesz olyan meghatározó. Az olajáremelkedés lesz nagyobb hatással a cégekre, a gázárak megugrásával szemben talán nagyobb arányban vannak a vállalatok lefedezve” – mondta el megkeresésünkre a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ugyanakkor Európát (főleg az Egyesült Államokkal szemben) különösen nehezen érintheti az energiaválság, keresleti oldali és versenyképességi problémákat okozva.
Mit tehet majd a Tisza-kormány?
Kérdés, hogy a gyenge hazai ipari teljesítményben mekkora arányban játszanak szerepet a külső és a belső okok. „A magyar ipar exportaránya 75-80 százalékos, így nincs nagyon miről beszélni. Az elmúlt egy évben brutálisan megugrott a belpiaci rendelésállomány, ez mégsem tudta elmozdítani az ágazat egészét” – kezdte válaszát Virovácz Péter. Ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy az új Tisza-kormány ne tehetne semmit sem az ágazat felfuttatása érdekében.
„A magyar ipar szerkezete nagyon a járműgyártásra épül. Még a beszállító ágazatok, a vegyipar, a gumiipar, az akkumulátorgyártást is magába foglaló elektronikai ipar is a nap végén a globális autóipari ciklusnak vannak kitéve. Azt gondolom, hogy egy ipari szerkezetváltás, az új, magas hozzáadott értékű beruházások pozitív hatásait még csak nem is ebben a politikai ciklusban, hanem a 2030-as években láthatnánk majd” – tette hozzá.
Virovácz Péter kiemelte, hogy a rezsicsökkentés esetében is egy nagyon fekete-fehér rendszer működött az elmúlt időszakban. A lakosság olcsón kapta az energiát, ugyanakkor az energiatermelő és energiaelosztó vállalatok a veszteségeiket a vállalati szférában próbálták kompenzálni. A Magyarországon működő cégek jellemzően a piaci árakat követik a szerződéseikben, az iráni háború hatására megugró energiaárak áprilistól és májustól fognak érződni a vállalatok rezsiköltségeiben.
Az ING vezető közgazdásza szerint még csak sejtjük az iráni háború miatti gazdasági válság hatásait, de annak pontos mértékét egyelőre nem látjuk. Vagyis azt, hogy az iparvállalatok milyen mértékben fogják vissza a termelésüket, lesz-e elbocsátási hullám a részükről, vagy hogy milyen áremeléseket alkalmaznak majd.
Regős Gábor hozzátette, hogy a hazai export és ipari termelés szempontjából meghatározó német adatok talán még hullámzóbb képet festenek a magyarnál. Bár a német rendelésállományok növekedést mutattak az év elején, ezek nem számítanak mindig jó indikációnak, hiszen eddig nem igazán jelent meg a pozitív hatásuk a termelési adatokban.
Az Észak-Alföld húz, a Dél-Alföld bezuhant
A részletes februári adatok láttán Regős Gábor a negatív oldalon kiemelte a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás területén látott visszaesést, aminek hátterében a Mol Dunai Finomítójának részleges leállása húzódik meg. A százhalombattai gyár AV3 üzemében a tavaly októberi tűzeset után indultak el a helyreállítási munkálatok, amik 2026 harmadik negyedévében fejeződhetnek be.
Bár az élelmiszergyártás „csak” 0,4 százalékkal mérséklődött februárban, Regős Gábor szerint – mivel a boltok forgalma eközben 2,2 százalékkal bővült – úgy tűnik, mintha a magyar termékek folyamatosan kiszorulnának a kiskereskedelemből.
Virovácz Péter a gyengén teljesítő alágak közül megemlítette még az energiaipart. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a decemberi és januári hideg időjárás miatt alaposan felfutó termelés a tél végére összezuhant.
„A régiós adatokat figyelve nincs nagy változás az egy hónappal korábbihoz képest. Hajdú-Bihar vármegye a debreceni BMW miatt húz, Bács-Kiskun viszont gyengén teljesített a kecskeméti Mercedes-gyár egy műszakra való átállása miatt.”
Az elektronikai iparban a Komárom-Esztergom vármegyében működő, tajvani Foxconn gyárának teljesítményét kell kiemelni. „Emellett a számítógépgyártás hagyományosan jól teljesít és az akkumulátorgyártásban is elindult valami” – tette hozzá Regős Gábor.
Újabb technikai recesszió jön?
Az elemzők egyetértettek abban, hogy meglehetősen sok bizonytalanság övezi most a gazdasági előrejelzéseket. „Az iráni háború kirobbanása előtt még arra számítottunk, hogy az ipar idén 2-3 százalékkal növekedhet éves bázison és pozitívan járulhat hozzá a gazdasághoz. Ez még mindig megvalósulhat, és elérheti az ágazat teljesítménye a 2021-es átlagot (most 7,8 százalékkal vagyunk ez alatt – a szerk.), de ez egyre kevésbé valószínű.”
Pláne, hogyha megvalósul az ING Bank legpesszimistább forgatókönyve. Alapesetben 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számít idén a pénzintézet, azonban az említett szcenárió esetén az év vége felé akár ismét technikai recesszióba süllyedhet a magyar gazdaság. Ez két egymást követő mínuszos negyedévet jelentene, amire legutóbb 2022 végén, 2023 első félévében volt példa.
„A jövő év elején pedig már az éves alapú GDP-adat is a 0 közelébe süllyedhet. Az alapforgatókönyvünk mellett van egy pesszimista és egy ultrapesszimista várakozunk. Ez utóbbi az iráni konfliktus miatt tartósan 150 dollár körüli vagy a fölötti olajárakkal számol” – zárta gondolatait Virovácz Péter.
Regős Gábor szerint nagyon nehéz megmondani most, hogy mi történhet idén az iparral. Korábban az új gyárak beindulása miatt optimisták lehettünk, de most már ez a remény egyre haloványabb. Bár a beruházások lassan elindulhatnak felfelé, az ipar–export vonalon rengeteg a kérdőjel.
