Az április 12-i választások előtti szerdán igazi adatcunamival árasztott el minket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A friss kiskereskedelmi és inflációs szám mellett a februári ipari teljesítmény alakulását is megismerhettük. Igaz, ebben nem volt sok köszönet, ugyanis a januárban látott lendület hamar elpárolgott és ismét lefelé vette az irányt a magyar kulcságazat.
Az év első hónapjában még – a kiigazított adatok szerint – az egy évvel korábbihoz képest is 0,3 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye, amire csaknem két éve nem volt példa. Februárban viszont úgy éves, mint havi alapon csökkenést láthattunk. Ráadásul az iráni háború miatt megugró energiaárak hatása még nem is vetette vissza a cégek termelését (az amerikai-izraeli támadás a hónap utolsó napján, február 28-án történt – a szerk.).
Ez bizony negatív meglepetés
Erre hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is.
„Februárban gyenge ipari adat érkezett: az előző két hónap növekedése után nem volt váratlan a korrekció, de ennél azért kedvezőbb adatra számítottam. Az ipar továbbra sincs túl a nehezén, még mindig mérsékelt a kereslet. És ez a februári adat, ebben még nem látszódnak az iráni háború hatásai”
– fogalmazott kommentárjában.
„A februári adat elmaradt az általunk várt értéktől és a konszenzustól is. Havi szinten érdemben, 1,8 százalékkal esett vissza a kibocsátás, lenullázva a januári javulást” – reagált a KSH számaira Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. „A teljesítmény a piaci várakozást messze alulmúlta” – erősítette meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Gyorsan jött a ciklus utolsó ipari kommentárjára Nagy Mártonéktól
Ennek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium próbálta megtalálni a pozitívumot az egyébként nem túl szívderítő adatban. A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a tárca azt írja, hogy adócsökkentésekkel és célzott programokkal támogatják az ipar fellendítését és a hazai kkv-k fejlődését. Kiemelik a 150 új gyár programot, a Demján Sándor Programot, az 1+1 programot, a 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési programot, valamint a Szolgáltatóipar-fejlesztési Programot. Emellett a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető fix 3 százalékos kkv-hitelről is megemlékeztek.
A program magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól ebben a cikkben olvashatnak. Itt pedig arról, hogy a hazai kkv-k exportlehetőségeit hogyan segítik az állami támogatások, egyelőre meglehetősen vegyes eredményekkel:
Bár a februári visszaesés valóban semmissé tette a januári lendületet, hosszabb távra vetítve már valamivel jobban néznek ki a számok.
„A téli hónapok átlagában ezzel együtt is kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt az ipar termelési volumene, az őszi időszakkal összevetve”
– hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Ezt Virovácz Péter is kiemelte. „Az elmúlt két hónap erős teljesítményét (a decemberit és a januárit – a szerk.) nem sikerült annulálni, és bár a fix bázisú index romlott, mégis magasabban van, mint a legutóbbi mélypontja. Tehát a 2021. év havi átlagához viszonyított teljesítmény rossz (-7,8 százalék), de az, hogy nem láttunk újabb mélypontot, talán tényleg jelezheti, hogy innen már csak felfelé vezethet az út” – fogalmazott az ING Bank vezető közgazdásza.
Majd azonnal hozzátette, hogy ez a kijelentés persze könnyelműnek is hathat a közel-keleti háború fényében. Az ugyanis az elszálló energiaárakon, a dráguló alapanyagárakon, az ellátási láncok esetleges megszakadásán és a megrendülő üzleti és fogyasztói bizalmon keresztül még számos negatív kockázatot hordoz a magyar iparra nézve is.
Ezek a legfontosabb külső és belső okok
A KSH első becslésében a pozitív oldalon a számítógép, elektronikai, optikai termékek, illetve a villamos berendezések gyártását emelte ki, amik éves alapon ismét bővülni tudtak. Ez utóbbi alághoz tartozik az akkumulátorgyártás is. „Vagyis az ágazatban megvalósult beruházásokból talán látszik valami az ipari termelési adatokban” – vetette fel Regős Gábor. „Némi meglepetés, hogy az akkugyártás felfelé vette az irányt, de itt az alacsony bázis lehet a megoldás kulcsa” – tette hozzá Virovácz Péter.
Ezzel szemben a járműgyártás a BMW debreceni üzemének elindulása ellenére továbbra is csak keresi önmagát.
„Bár a részletes adatokat nem ismerjük, feltételezhető, hogy a BMW-gyár beindulása nem tudta kompenzálni a Mercedes egy műszakos működése miatti termeléskiesést” – fogalmazott Regős Gábor. A járműgyártás januárban szintén a vártnál jobban teljesített („csak” 0,2 százalékos volt az éves szintű mínusz), ezért a februári adat Molnár Dániel szerint negatív meglepetést keltett. Ugyanakkor jól tükrözi a szektor bizonytalan helyzetét.
Fotó: Facebook / BMW
„Az ipar esetében változatlanul a külső kereslet alakulása jelenti a legnagyobb visszatartó erőt” – írta az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Majd úgy folytatta, hogy Magyarország legfontosabb külpiacáról, a német gazdaságból továbbra is vegyes hírek érkeztek.
„Habár februárban 0,9 százalékkal nőtt havi alapon az ipari megrendelések volumene Németországban és így az éves bázisú változás 3,5 százalékos bővülést mutat, a kilátások továbbra is bizonytalanok. A kevésbé volatilis, háromhavi rendelési adatok csak a nagy megrendelések kapcsán mutatnak emelkedést, miközben az iráni háború és az energiapiac bizonytalansága a bizalmi indexeket is visszavetette” – fogalmazott Molnár Dániel.
Abban Nagy János is egyetért, hogy továbbra sem teljesen egyértelműek a valódi javulás jelei a német konjunktúrában. Ráadásul „az iráni háború következtében megemelkedő energiaárak érdemi lefelé mutató kockázatot jelentenek.”
Persze nem lehet mindent az exportpiacaink mérsékelt teljesítményére fogni. A járműgyártás mellett februárban az élelmiszeripar is folytatta vesszőfutását.
„Ez leginkább a gyenge mezőgazdasági termésre és az ágazat alacsony hatékonyságára vezethető vissza, hiszen egyébként az élelmiszerboltok forgalma 2,2 százalékkal bővült februárban. Nem zárható ki, hogy a magyar boltokban arányaiban kevesebb hazai terméket vásárolnak a fogyasztók – vagy árulnak kevesebbet a kereskedők”
– írta Regős Gábor.
Molnár Dániel pedig a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén látott visszaesés kapcsán emelte ki a Mol Dunai Finomítójának részleges leállását. A százhalombattai gyár AV3 üzemében a tavaly októberi tűzeset után indultak el és tartanak jelenleg is a helyreállítási munkálatok. Bár a folyamat jól halad, még így is hetekbe, akár hónapokba telik, hogy ismét teljes fordulatszámra kapcsoljon a finomító.
Pulay Krisztián, a Mol csoport downstream termelés és fejlesztés ügyvezető igazgatója szerint az üzem helyreállítása 2026 harmadik negyedévében fejeződhet be. Ugyanakkor a projekt jelenlegi előrehaladottsága alapján reális lehetőség, hogy a kivitelezés egy-két héttel a tervezett határidő előtt lezáruljon.
Mi lesz veled, magyar ipar?
A tízmillió forintos kérdés persze ezúttal is a „hogyan továbbra” vonatkozik. Pláne a közel-keleti háború fényében, ami ugyan az Irán és az Egyesült Államok közötti, kéthetes tűzszünettel és a Hormuzi-szoros megnyitásával örömteli fordulatot vett, ez azonban a negatív gazdasági hatásokat nem teszi semmissé.
„Alapvetően az év folyamán sorozatosan belépő új exportkapacitások miatt talán bizakodhatunk valamiféle tartósabb javulásban, bár az eddigi eredmények inkább vegyesnek mondhatóak. Ugyanakkor a geopolitikai helyzetet is figyelembe véve ez a felfutás inkább az év második felében jelentkezhet majd” – tekintett előre Virovácz Péter.
Regős Gábor is erre a kettősségre hívta fel a figyelmet. „Az iráni konfliktus elhúzódása kedvezőtlenül hat, míg az új gyárak indulása (és a Mercedes várt visszaállása két műszakra) segítheti a kereslet élénkülését.” Az pedig továbbra is kérdés, hogy „be tud-e indulni a német gazdaság – avagy a régóta várt csoda idén megtörténik-e. Az első negyedévben viszont biztosra vehető, hogy az ipar továbbra is fékezi a magyar gazdasági növekedést” – tette hozzá.
Nagy János a bizonytalanságot hangsúlyozta a kilátásokkal kapcsolatban. „Az iráni háború következtében megemelkedő energiaárak érdemi lefelé mutató kockázatot jelentenek. Mindent egybevetve továbbra is a korábbi nagy beruházások termőre fordulásában bízhatunk: a BMW, BYD, CATL és Mercedes kapacitásai az ipari termelés bővülését kell, hogy eredményezzék, várhatóan leginkább 2026 második felében.” Az Erste makrogazdasági elemzője szerint az év során eddig látott tényadatok alapján továbbra is a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen stabil lába.
Molnár Dániel az iráni-amerikai tűzszünetre reflektálva azt írta, hogy „ha ennek révén sikerül rövid időn belül lezárni a konfliktust és helyreállítani az energiapiacot, akkor a második félévtől kezdődően érdemi növekedés jöhet a hazai iparban.”
Virovácz Péter szerint még az is megtörténhet, hogy az év végére a fix bázisú index elérheti a 2021. év havi átlagát.
„Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban, ha kirobbanó nem is lesz, de az ágazati növekedés 3–4 százalék körül alakulhat éves átlagban. Vagyis három év recesszió után az ipar újra pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez, ha mindezen kilátásokat nem döntik romba a közel-keleti háború hatásai.”
Ezt viszont elemző, de leginkább jós legyen a talpán, aki most meg tudja mondani.
