Várhatóan májusban állhat fel az április 12-i választásokon kétharmados parlamenti többséget szerző Tisza-kormány. Amelynek azonnal munkához kell látnia, ugyanis a hitelminősítők részéről a Maastrichti kritériumokat jóval meghaladó államadósság és államháztartási hiány miatt a leminősítést, az Európai Unió oldaláról pedig a túlzottdeficit-eljárást kellene elkerülni – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
A cikk az elmúlt 16 év összesen 5 hatalomátadását vizsgálva (4 a Fidesz-KDNP-hez, egy a Tiszához kötődik) arra jutott, hogy a Tisza örökli az egyik, de nem a legrosszabb költségvetési helyzetet az előző kabinettől.
A GDP-arányos államadósságot tekintve a mostani helyzet – hogyha pusztán a tényadatot figyeljük és a kontextust figyelmen kívül hagyjuk – az egyik legjobbnak mondható. 2024 végén a GDP 73,5 százaléka, 2025 végén pedig a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a GDP 74,6 százaléka volt a kormányzati szektor adóssága. Bőven árnyalja ugyanakkor a képet, hogy ez messze a legmagasabb érték a régióban. Ráadásul a Maastrichti 60 százalékos kritériumtól is egyre távolabb került az utóbbi években.
Ami igazán aggasztó lehet, az az eredményszemléletű, GDP-arányos költségvetési hiány. Tavaly meglepetésre 4,7 százalék volt a deficit, idén viszont szinte biztosan nem tartható az eleve 5 százalékra emelt hiánycél. A Tisza részéről Magyar Péter be is jelentette, hogy újratervezik a büdzsét, miközben a 2027-es költségvetés tervezésének is neki kell állni. A Maastrichti 3 százalékos kritériumtól itt is eléggé messze kerültünk, habár ez elviekben a Tisza számára is fontos euróövezeti csatlakozás egyik alapfeltétele lenne.
A teljes cikkből kiderül, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válsághoz és a Fidesz-KDNP első kétharmados hatalomátvételéhez képest most milyen a gazdasági helyzet. De arról is olvashatnak, hogy mit tervezhet a Tisza a költségvetés konszolidációja érdekében és hogy mihez kezd majd az előző kurzus „szent tehénnek” számító intézkedéseivel.
