Javulgató utasszám és rekordokat döntő áruforgalom jellemzi ez elmúlt egy-két hónapot Ferihegyen. A Budapest Airportnak (BA) vélhetően 6-7 hónapot kell kibírnia ahhoz, hogy tovább pörgessék az üzletemenet, s eközben a kormány már ne akarja a választások előtt bekebelezni a céget. Ám ha masszív lesz a koronavírus-járvány negyedik hulláma Európában, akkor az lelassíthatja a veszteségek ledolgozását.
Az európai korlátozások feloldásával és az átoltottság általános növekedésével látványosan emelkedett az utasforgalom Ferihegyen. A Budapest Airport hatalmas sikerként könyvelte el, hogy az első félévben több mint 600 ezer utas fordult meg a légikikötőben. Természetesen ez eltörpül az utolsó békeév számai mellett, de ha nem lesz súlyos a negyedik hullám, akkor az év végére akár az 1,5 milliós utasszámot sem lehetetlen elérni. Ez még mindig tizede lesz csak a 2019-esnek, de legalább felívelő trendet jelez.
A BA új vezetője (néhány hónapja nevezték ki Chris Dinsdale-t vezérigazgatónak) a hivatali optimizmus mellett igazán annak örülhet, hogy a járvány eleje óta, tehát már másfél éve nagy fordulatszámon pörög az áruforgalom. Idén az első hat hónapban 86 798 tonna légi árut kezeltek, ezzel a repülőtér valaha volt legerősebb félévét zárta. A rekord féléves forgalomnak köszönhetően a 12 hónapra vetített légiáru-mennyiség is "soha nem látott" magasságokba ugrott: a júniustól júniusig tartó egy év alatt 157 402 tonna árut kezelt a Cargo City, mellyel a repülőtér átlépte a 150 000 tonnás álomhatárt.
A jelentős áruforgalomhoz hozzájárult többek között a repülőtér kiváló cargo infrastruktúrája, az e-kereskedelem további erősödése, továbbá az is, hogy 2021 áprilisában az Alibaba Group Budapestet választotta kelet-közép-európai légi logisztikai központjának. A cég budapesti jelenléte már most hozzávetőleg havi 2,5 millió küldemény érkezését jelenti légi úton, ami az elkövetkező hónapokban intenzíven tovább bővül majd. Bár a jelentésekben nem szólnak róla, de az egészségügyi ellátószerek döntő része is légi úton érkezett, ez is besegített a cégnek.
A tavaly átadott Cargo City a jelek szerint beváltotta a reményeket, ráadásul a BA-nak sikerült több távol-keleti és ázsiai cargo légitársasággal megállapodnia. Így Ferihegy ténylegesen regionális légiáru-elosztó központtá válhat.
A vállalat a 2020-as pénzügyi évet 110 millió euró veszteséggel fejezte be. A tulajdonosok azonban a 2019-ben realizált jó eredményt (88 millió euró adózott eredmény) válságkezelésére fordították. A cég új vezetése ennek tudja be, hogy a vállalat nagyrészt saját, illetve kisebb részben piaci alapú forrásokból finanszírozta a működését, miközben összesen 81 millió euró értékben valósított meg fejlesztéseket.
Természetesen nem a cargo fogja megmenteni a BA-t, hanem az utasforgalom és a hozzá kapcsolódó kiskereskedelmi és reklámbevételek. A bevételek több mint fele a le és felszállással összefüggő díjakból, mintegy harmada a kiskereskedelmi üzletek forgalomarányos és bérleti díjából, valamint ingatlanok bébeadásából jön össze. A kiskereskedelmi pénzek csak akkor nőhetnek számottevően, ha lesz elegendő utas.
A háttérszolgáltatók ugyancsak erősen függenek az utasoktól. Ferihegy környékén számtalan önálló vállalkozásként üzemelt parkoló volt a válság előtt, ezek harmada-fele gyakorlatilag leállt vagy profilt váltott és átalakult tárolóhellyé. Mivel az üzleti utazásokat nem tiltották korábban, a magánparkolók kisebb része életben maradt.
A BA a napokban hangzatos közleményben húzta alá, hogy a légi áruk kezelésével összefüggő tevékenysége hozzávetőleg 1800 direkt munkahelyet teremt a repülőtéren és még további 10 000 munkahelyet a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén. A kelet-közép-európai régió repülőterei között a Budapest Airport cargo forgalmának növekedése az elmúlt 2 évben is rendre az élmezőnyben szerepelt, stratégiai szerepe pedig egyre inkább megkérdőjelezhetetlen, amit tovább erősít az elmúlt hónapok kiemelkedő áruforgalma Kína és Magyarország között.
A BA megerősödése furcsamód egyetlen szereplőnek nem lehet érdeke. Ez pedig a magyar kormány, amelyik nyilván a lehető legolcsóbban szeretne többségi vagy teljes ellenőrzést a cég felett. Július elején több piaci szereplő szerint is a becsült piaci érték (2,5-3,5 milliárd euro) alatti ajánlatot tett az Orbán-kormány.
Minél később kezdi szorongatni a BA-t, annál kevésbé valószinű, hogy javul a tárgyalási pozíciója, ha egyáltalán lesznek valódi tárgyalások, a főtulajdonos német vállalat eddig semmiféle hivatalos közleményt nem tett közzé erről. Csak azt tudjuk, hogy Palkovics László, az ITM minisztere miniszteri biztosként felel a cég megszerzéséért. A nyár hátralévő része, majd a közelgő ősz és tél erősebb utasforgalmat, és tovább emelkedő áruforgalmat hozhat, ami megerősítheti a tulajdonosokat abban, hogy érdemes kitartani és folytatni a fejlesztéseket.
