Megállapítják, ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió növekedésének átlagát tartósan 2 százalékponttal meghaladja csökkenteni kell az állami kiadásokat, továbbra is ösztönözni kell a beruházásokat, erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és ki kell aknázni a munkaerő-tartalékokat.
A kitekintés alapján az idén a GDP 43 935 milliárd forintot, 2020-ban 48 779 milliárdot ér el, 2021-ben 52 274 milliárd, 2022-ben 56 102 milliárd forint lesz, 2023-ban már 60 080 milliárd forintra hízik. A következő években a költségvetés szabad tartalékai is nőnek, 2023-ra már mintegy a 800 milliárd forintot tehetnek ki.
Szerintük az elmúlt években a magyar államháztartás egyenlege a régiós versenytársak költségvetési teljesítménye körül alakult. A fiskális fegyelem megteremtése ellenére a GDP-arányos állami kiadások szintje továbbra sem tekinthető optimálisnak, ugyanis meghaladja a régiós versenytársak és az euróövezet átlagát is.
Kiemelték, Magyarországon 1995-2008 között a beruházási ráta átlagosan 24 százalék körül volt, a válságban 21 százalék alá süllyedt, majd újból emelkedésnek indult, és az elmúlt időszakban meghaladta a 25 százalékot. A nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján megállapítható, hogy 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme - írták.
A kormányzati szektor uniós normák szerinti egyenlege a kitekintés szerint folyamatosan javul: a deficit a GDP arányában 2020-ban 1 százalékra, 2021-ben 0,7 százalékra csökken, 2022-ben 0,4 százalékára zsugorodik, majd 2023-ban megszűnik.
