2018. október 17. 13:17

Gulyás Gergely szerint a lakástakarék intézménye sokkal inkább volt kassza, mint lakás.

A kormány még idén dönt a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, azaz a CSOK kiszélesítéséről, ha törvényalkotási munkára van szükség, akkor még ebben az évben a parlament elé viszik a javaslatot - jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a Modern Falvak Program részeként egy "falusi CSOK" is indul, amelynek a részleteit a következő hetekben ismertetik.

Gulyás Gergely Gulyás Gergely

A döntés összefüggésben áll a lakástakarékok intézményét érintő törvénymódosítással, amelyet tegnap fogadott el a parlament. A Bánki Erik fideszes képviselő, a gazdasági bizottság elnöke által jegyzett és a kormány támogatását élvező előterjesztés megvonja az állami támogatást a lakáskasszáktól. Mivel a törvényt még tegnap aláírta Áder János köztársasági elnök és megjelent a Magyar Közlönyben, az új jogszabályi feltételek hatályba is léptek.

Gulyás szerint azért kellett hozzányúlni a rendszerhez, mert a lakástakarék sokkal inkább volt kassza, mint lakás. A kormány döntése értelmében az így felszabaduló évi mintegy 70 milliárdos összeget a CSOK-ra irányítják át, ahol az jobban hasznosul. Példaként említette, hogy három év alatt több lakás épült a CSOK-on belül, mint 10 év alatt a lakáskasszáknál.

Elmondta továbbá, hogy mintegy 80-90 milliárd forntos jelentős extraprofitra tettek szert a bankok a lakáskasszákkal, ugyanakkor az állami támogatás nélkül negatív hozamot értek volna el. Szerinte ez hihetetlen nyereség,

Mindehhez tegyük hozzá a pontosság kedvéért, hogy az állami támogatás nem az intézmények profitját növelte, mert azt az ügyfelek használhatták fel a futamidő lejárta után. A lakáskasszák továbbá felújításra is szolgálnak, sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, míg a CSOK kifejezetten a lakásvásárlást, építkezést segíti. Ebben egyébként változás lesz: Gulyás a tájékoztatón bejelentette, hogy szinte biztos, hogy a CSOK a jövőben felújításokra is használható lesz!

Mint a témában tegnap megjelent jegyzetünkben megírtuk, a lakástámogatási rendszer átalakításának elvi mozgatórugója a demográfiai és gazdasági mutatók javítása lehet: a gyermekvállalás felé terelik, ahhoz kötik az állami támogatást és az új lakások megépítésével pörgetnék fel a gazdaságot.

Szakértőnk, Király Béla összeszedte, amit a CSOK-ról tudni érdemes:

Az Orbán-kormány egyik fontos családpolitikai eszköze a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), amely 2015. július 1-től igényelhető az erre szerződött hitelintézeteknél. A szabályokat menet közben többször többször módosították, de alapvető ismérve, hogy az új ingatlan vásárlását vagy építését támogatja kiemelten. Ebben, mint ma a tájékoztatón elhangzott, változás lesz, felújításra is lehet majd fordítani a kedvezményt.

Használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez a fentieknél kisebb vissza nem térítendő támogatás igényelhető. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer a nagycsaládosokat preferálja, ugyanis a három vagy több gyermekesek kaphantak benne kiemelt támogatást. Igaz, a CSOK nem csak a meglévő gyermekekre, de bizonyos feltételek esetén az előre vállaltakra is igényelhető. Az összeg nagycsaládok esetén akár 10 millió forint is lehet. Ráadásul a három vagy több gyermekesek számára lehetőség van az úgynevezett 10 + 10 milliós konstrukció igénybe vételére, amelyben a 10 milliós vissza nem térítendő támogatás mellett 10 milllió forint kamattámogatott hitelt lehet felvenni.

Miután az utóbbi időben a fővárosi és agglomerációs ingatlanárak elszaladtak, a kormány által preferált nagycsaládos kör számára ebben a régióban már a CSOK sem jelent valós segítséget, hiszen a jogszabályban előírt lakás esetén legalább 60, ház esetén pedig 90 négyzetméter alapterület ennél szinte minden esetben nagyobb összeget emészt fel. Jelenleg a kevésbé frekventált kerületekben az új építésű ingatlanok négyzetméter ára 600 ezer forint felett kezdődik, így tehát egy CSOK-os lakás megvásárlása alaphangon 35 millió forint. Értelemszerűen a belsőbb kerületekben, vagy felkapottabb részeken még ennél is drágábbak az ingatlanok (7-800 ezer forintos induló négyzetméter árakról beszélhetünk). Ahhoz tehát, hogy a CSOK az eredeti célját elérje, érdemes lenne a támogatás mértékét növelni, erre esetleg a korábban lakástakarék pénztári támogatások nyújthatnak fedezetet.

A CSOK esetében a másik régi óhaj, hogy felújításokat is lehessen belőle finanszírozni, ezt eddig ugyanis nem csak az összegszerűség (pl. egy komoly energetikai felújátás) miatt, hanem a jogszabályi előírások miatt sem lehetett finanszírozni. Nem véletlen, hogy ezeket eddig az ltp-szerződések keretében felhalmozott összegekből, illetve az azon keresztül felvehető hitelből fizették az emberek ezeket. Ezen konstrukció ellehetelenítése kapcsán az egyik komoly szakmai kritika éppen az volt, hogy a hazai piacon többszázezer lelakott, komoly felújításra szoruló ingatlan van, amelyek egy része a családalapítás előtt, vagy annak kezdetén lévők számára kedvező lenne.