Áprilishoz képest 0,7, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,8 százalékkal bővült a magyar kiskereskedelmi forgalom májusban – számoltunk be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatairól. Ezen belül a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 14,5 százalékkal növekedett, amire 2022 óta nem volt példa, az 5,2 százalékos havi bővülés pedig a második legnagyobb adat ebből az időszakból. Áprilisról májusra ennél is nagyobb ütemben nőtt a textil-, ruházat- és lábbeliüzletek forgalma: a 8,1 százalékos emelkedés szintén dobogós az elmúlt négy évet nézve.
„A forgalom bővülése az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben mérsékeltebb, 3,2 százalékos volt éves szinten, miközben a KSH havi alapon 0,4 százalékos csökkenést regisztrált” – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Kiemelte, hogy a drogériák forgalma viszont 13,9 százalékkal bővült tavaly májushoz képest. „A könyv, újság, papíráru, valamint a számítástechnika és egyéb iparcikk üzletek forgalma ellenben továbbra is visszafogott teljesítményt nyújtott, ebben az internetes forgalom elszívó ereje játszhatott szerepet” – tette hozzá.
A üzemanyagok forgalma éves szinten 8,4 százalékkal nőtt, így a teljes kiskereskedelem bővülésének több mint ötödét adta, havi alapon azonban 4,4 százalékkal zsugorodott. Molnár úgy látja, májusban tovább folytatódott a márciusi pánikvásárlások hatásának kifutása, miközben az alacsony üzemanyagárak mellett fennmaradt a fogyasztási kereslet.
Az MGFÜ-nél a kiskereskedelmi forgalom bővülését várják a következő hónapokban is. A reálbérek emelkedése nyomán javuló jövedelmi helyzet, a várhatóan alacsony infláció, illetve a háztartások gazdasági hangulatának számottevő javulása is stabil alapot ad a szektor bővülésének.
Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya hívta fel a figyelmet arra, hogy az öthavi (január-májusi) infláció alacsonyabb lett a korábban vártnál. Az előzetesen gondoltnál magasabb reáljövedelem-bővülés mellett a folyamatosan javuló fogyasztói bizalom is támogatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését.
Vannak háztartások, ahol még mindig kérdés, mennyit esznek
Az áprilisi 11,2 százalékos nettó átlagkereset-növekedés után a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor sem lepődött meg a kiskereskedelem erőteljes növekedésén.
Fotó: Klasszis Média / Csabai Károly
„Talán valamivel kedvezőtlenebb adatra lehetett számítani. Az alacsony, mindössze 1,8 százalékos májusi infláció, az előző kormány laza fiskális politikája, illetve a választás utáni hangulatjavulás is hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez” – mondta Regős.
Meglepőnek nevezte azonban az üzemanyag-kereskedelem 8,4 százalékos növekedését, hiszen még abszolút az iráni háború időszakára vonatkozik az adat. Az üzemanyagok a védett árak miatt nem voltak kiemelkedően drágák, de annyira olcsónak sem tartotta az 595, illetve 615 forintos literenkénti árakat.
„Azért is meglepetés, mert a benzinkutak forgalma az előző hónapokban is erősen alakult, pánikvásárlás ennyire hosszan pedig kevéssé valószínű, hogy kialakuljon”
– tette hozzá. Az üzemanyag-forgalom áprilisról májusra 4,4 százalékkal esett, rövidtávon tehát fordított irányú a fogyasztási trend.
Az illatszerek és a ruházati termékek forgalmát ő is kiemelte, emellett a bútorok, műszaki cikkek, iparcikkek esetében is érdeminek tartja a növekedést. Csökkent viszont a használt termékeket árusító üzletek forgalma, utoljára 2024 nyarán tapasztalt mértékben. „Ez nem meglepő annak fényében, hogy ha jobban megy a gazdaság, több pénzük van a háztartásoknak, akkor inkább az újabb termékeket keresik” – mondta a Gránit Alapkezelő elemzője.
Az élelmiszerboltok forgalma 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – itt a növekedés korlátosabb, nem lehet sokkal többet enni, egy idő után inkább csak jobb minőségű termékeket lehet fogyasztani. Regős azonban úgy látja, vannak olyan szegényebb háztartások, ahol még mindig először a mennyiség a kérdés.
„A növekedés várakozásaim szerint az év egészére kitarthat, amennyiben az inflációt sikerül alacsonyan tartani, hiszen a béremelkedés mértékében nagyobb meglepetésre már nem számítok” – zárta az elemzést.
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
Akcióhullám pörgette a ruha- és cipőboltokat
Nem zárható ki, hogy egyes internetes vásárlások előrehozatalában szerepet játszottak a júliusban életbe lépő uniós vámszabály-változások – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Azt is elmondta, hogy a rendkívüli ugrás részben lehet bázishatás is, hiszen gyenge volt az előző hónap.
Az illatszerüzletek forgalma is tovább bővült, ami az elemző szerint a közelgő nyári szezonnal lehet összefüggésben. Az igazán kiugró értéket azonban a textil, ruházati és lábbeli termékeket árusító szegmens produkálta a maga 8,1 százalékos emelkedésével. „Ebben akár szerepet játszhatott egy jól ismert sportszer-üzletlánc kivonulása előtti jelentős leárazási hullám, illetve a rendkívül gyenge áprilisi forgalom alacsony bázisa is” – mondta Virovácz.
Az élelmiszer-üzletek forgalma havi alapon mérséklődött az áprilisi húsvéti megugrást követően, a jó ágazati teljesítmény így inkább a nem élelmiszer jellegű üzletekhez köthető. Ebben a szegmensben a havi forgalomnövekedés volumene 2,3 százalékot tett ki, ez kiugró értéknek számít, hiszen legutóbb ennél dinamikusabb havi bővülést tavaly áprilisban regisztrált a KSH.
Virovácz szinte biztos abban, hogy a márciusi adat egyszeri kiugró teljesítmény volt, az április csupán a tartósabb trendhez való korrekciót jelentette, május pedig ismét a trendvonalnak megfelelő bővülést hozott.
Az ING-nél 5-6 százalékos növekedésre számítanak a kiskereskedelemben az egész évet nézve. „A historikusan magas fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében kedvező alapot biztosít a kiskereskedelmi szektor és így a fogyasztás tartós növekedése számára” – tette hozzá az elemző.
