Csütörtök este - szinte egy időben a tokiói olimpiával - itthon is eldördült a startpisztoly, csak egy másik "eseményen". Megkezdődött a lakásvadászat, a résztvevők azok a fiatalok, akik felvételt nyertek valamelyik felsőoktatási intézménybe és nem a családjuknál laknak vagy nem jogosultak kollégiumi ellátásra. Számukat nehéz megjósolni, vélhetően a mintegy 102 ezer felvett diák harmada, vagyis 30-35 ezer ember jelenik meg pillanatok alatt a lakásbérleti piacon.
Természetesen nem ennyi bérleményt keresnek, a korábbi évekhez hasonlóan most is többen összeállnak és együtt vesznek ki egy lakást. Ha sikerül megegyezniük, akkor jobban jönnek ki a 2-3 szobás lakással, mintha csak egy-egy szobára szerződnének. Az így bérelt ingatlanok aránya körülbelül 30-50 százalék lehet.
Nézzük, miből válogathatnak, beszámítva azt, hogy a lehetséges kínálat jelentős, akár 30-40 százalékát már elvitték a felsőbb évfolyamosok. Nos, Budapesten havi 110-165 ezer forint között mozog egy átlagos bérleti díj, ezen felül kell fizetni a 20-25 ezer forintos rezsit. A fővárosi átlag 144 ezer forint több ingatlanos portál szerint is. A jelentősebb egyetemvárosokban 90-120 ezer forint között ingadozik a díj, de például a veszprémi már 135 ezer forint. Alábbi térképünk jól mutatja a különbségeket.
Az ingatlanos kereső oldalak és a nagy közvetítő hálózatok most is adnak egy-két kiemelkedően olcsó vagy drága példát. Az ingatlan.com szerint az országos kínálatban akad havi 20 ezer forintért Hajdú-Bihar megyei (Darvas község) lakásbérlet. Bár kétségtelenül alacsony ár az országos díjakhoz képest, a debreceni egyetemistáknak valószínűleg ez nem az igazi, mert a megyeszékhely tömegközlekedéssel legalább 2 órás távolságban van. A legolcsóbb egyetemvárosi lakásbérlet egy kifejezetten egyetemistáknak ajánlott 60 négyzetméteres, 2 szobás dunaújvárosi panellakás, amelynek a bérleti díja 40 ezer forint havonta.
Bár Budapesten bőven 140 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, majdnem ezer ingatlan 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető. A legalacsonyabb bérleti díjú fővárosi lakás a XV. kerületben található, a Szentmihályi úton lévő 23 négyzetméteres ingatlanért 60 ezer forintot szeretne kapni a bérbeadó. A legkisebb lakást a Blaha Lujza térnél kínálják kiadásra havi 65 ezer forintért: egy szupermini garzonról van szó, mindössze 9 négyzetméteres. Nem csak a pesti, hanem a budai oldalon - mégpedig a II. kerületben - is van hasonlóan pici garzon, amely 10 négyzetméteres, és havonta 85 ezer forint fejében lehet kibérelni.
Az ország legdrágább kiadó ingatlanát - egy rózsadombi családi házat - 5,4 millió forint bérleti díj fejében lehet kivenni, persze erre nem akarna pályázni egyetlen diák sem, mi is csak a végletek miatt említjük.
A lakásbérletet keresőknek a fővárosban különösen érdemes megszívlelni azt a tanácsot, hogy próbálkozzanak valamelyik metróvonal külső megállóinak közelében. Többéves tapasztalat ugyanis, hogy minél kijjebb lévő megállóhoz közeli lakást néznek ki maguknak, annál kisebb lesz a végszámla. Nem nagyságrendekkel, de megállónként pár ezer forinttal. Természetesen most a 3-as metrónál leginkább pótlóbuszokkal lehet közlekedni, de a lakásbérlet (remélhetőleg) hosszabb időre szól, mint a felújítás.
Fontos kérdés még a kaució. Nincs lefektetett szabály, a gyakorlat szerint általában kéthavi díjat kér a bérbeadó, de mintegy 10-20 százalékuk idén már háromhavi díjat számít fel. Talán nem kell külön hangsúlyozni, de biztos, hogy nem elég szóban megállapodni, feltétlenül érdemes írásos bérleti szerződést kötni, sőt több jogi szakember is javasolja, hogy akár közjegyzővel hitelesíttetni a dokumentumot.
Az aláírás előtt megtekinthetjük a tulajdoni lapot is, hogy valóban az adja-e ki a lakást, akivel tárgyalunk. Nem ritka, hogy a tulajdonos lakáskezelő cégre bízza a bérbeadást. Ekkor viszont eleve kötelessége a cégnek, hogy bemutassa a szükséges dokumentumokat. Bármelyik esetről van szó, a konkrét beköltözés előtt jó, ha alapos állapotfelmérést készítünk (írásban és fotókkal) és tisztázzuk a társasházi szabályokat, önálló ház esetében persze erre nincs szükség.
Aki most azonnal, vagyis egy-két héten belül nem talál megfelelő lakást, annak azzal kell számolnia, hogy több bizonytalansági tényező is fel és lefelé alakíthatja az árakat. Budapesten még nem tudjuk például, hogy a nyár hátralévő részén és az ősz elején mennyi belvárosi lakás tér vissza a rövidtávú, Airbnb-s kiadáshoz, és így mennyivel kevesebb lakás lesz elérhető hosszú távú bérletre. Másrészt kérdés, hogy a felsőoktatás összes intézménye szeptembertől teljesen visszaáll-e a jelenléti oktatásra, és ennek eredményeként a külföldi diákok is visszatérnek-e hazánkba. Amennyiben igen, a bérleti díjak várhatóan hónapról hónapra tovább emelkednek majd - vélte a rentingo.com közösségi lakásbérlet-kereső portál.
