2018. szeptember 17. 05:28

Megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba a bérrobbanással kapcsolatban.

Miközben a gazdasági jellegű híradások és a kormányzati kommunikáció is rendre a hazai bérek robbanásszerű növekedését állítja középpontba, ha egy másik szemszögből vizsgáljuk a kérdést - mint azt tette nemrég a portfolio.hu-n megjelent cikk - úgy tűnik, mintha a csodának a fele sem lenne igaz. Egyesek a cikk kapcsán rögtön a statisztika megszépítésével és megmásításával vádaskodtak, míg mások szánalmas vergődésnek titulálták a cikkben foglaltakat, melynek célja a kormány érdemeinek kisebbítése. Tették mindezt olyan adatok felsorakoztatásával, amelyek alkalmatlanok voltak a megállapítások cáfolására, miközben valójában mindkét adat teljesen helytálló és nem szorul arra, hogy bárki kétségbe vonja azokat.

A Portfolion megjelent cikk végső megállapítása az volt ugyanis, hogy miközben a munkaerőpiaci statisztikák alapján 21 százalékkal emelkedtek a reálbérek az elmúlt 3 évben, a nemzeti számlák alapján csak szerény 3-4 százalékos növekedés mutatható ki. És mivel a nemzetközi adatbázisok az utóbbi alapján mért számokat veszik figyelembe, a "nagy bérrobbanás" keltette zaj csak Magyarország határain belül hallatszik.

Lehetséges ilyen hatalmas eltérés két statisztika között?

Alapvetően igen. Erre a statisztika világából hozhatunk egy másik kiváló példát is, ami a társadalomnak ugyanazt a rétegét méri fel, mégis a két adat között több mint 50 százalékos különbség mutatkozik. A KSH munkaerőpiaci felmérése 167 ezer munkanélkülit regisztrál, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján a regisztrált állástalanok száma 257 ezret is eléri. A különbség abból adódik, hogy míg a statisztikai hivatal felmérése megkérdezésen alapul, addig a foglalkoztatási hivatal a munkaügyi hivatalok adataira támaszkodik. Így pedig könnyen előfordulhat olyan eset, hogy ugyanaz a személy a KSH-nál nem számít munkanélkülinek, mert vonatkozó időszakban végzett legalább egy órányi bérrel járó munkát, addig a munkaügyi hivatalnál ugyanúgy lehet regisztrált álláskereső.

Hasonló elv működik a bérek esetében is. A munkaerőpiaci felmérés alapján készült, havonta közölt statisztika az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak adatait összesíti - ez nagyjából 3 millió magyart jelent. Így tehát nincsenek benne az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók, sem pedig azok adatai, akik olyan cégeknél dolgoznak, melyek 5 főnél kevesebbet foglalkoztatnak.

Ezzel szemben a nemzeti számlák adatai a társadalom nagyobb rétegét mérik fel: leeegyszerűsítve mindazon személyek munkajövedelmét összesíti, akik a gazdasági termelésben részt vesznek. Ez a 2016-os adat szerint több mint 4,4 millió embert jelentett, vagyis a munkaügyi statisztikához képest 1,5 millióval magasabb a képzeletbeli törtünk nevezője (jövedelem / dolgozó = egy főre eső átlagkereset) a nemzeti számlákból levezetett kereset esetében.

A két statisztika módszertanában azonban nemcsak ennyi a különbség, hiszen más jellegű mutatóról van szó, más tartalommal - már, ami a jövedelem, kereset részét illeti. A hazai, havonta publikált keresetstatisztika a munkvégzés közvetlen ellentételezését szolgáló javadalmazást foglalja magába. Vagyis az alapbért, a törzsbért, bérpótlékot, kiegészítő fizetést, jutalmat, prémiumot, 13. és további havi fizetést.

Ellenben a nemzeti számlák a munkavállalói jövedelem részeként kezeli a pénzbeni és természetbeni béreket és kereseteket. A pénzbeni bérek az imént soroltakon túlmenően tartalmazza:

  • a hivatalos munkaszüneti napokra történő kifizetéseket vagy az éves szabadságok idejére fizetett díjazást,
  • a munkavállalóknak kifizetett járulékokat, borravalókat, ügyeleti és vezetői díjakat,
  • a munkáltatók által a munkavállalóik javára megtakarítási rendszerekbe folyósított befizetéseket,
  • a kilépő munkavállalók számára teljesített rendkívüli kifizetéseket,
  • valamint a készpénzben kifizetett lakhatási támogatásokat.

A természetbeni bérekbe pedig beletartoznak például a cégautó magáncélú használata, a munkáltató által előállított termékek ingyen vagy kedvezményen áron történő juttatása, sport vagy szabadidős létesítmények rendelkezésre bocsátása.

Fontos tudni azt is, hogy a bérek és keresetek tartalmazzák a nemzeti számlák esetében a munkavállaló által fizetendő összes társadalombiztosítási járulékot, jövedelemadót, azokat is, amelyeket a munkavállaló helyett a munkáltató von le és fizet be az államkasszába. Vagyis ez egy bruttó típusú mutató.

Miért lehet ekkora különbség a két reálbér között?

A keresetstatisztikából és a nemzeti számlákból levezetett reálbér között mára hatalmasra nőtt a differencia, amire a magyarázatot a fenti módszertani különbségek adják. A Központi Statisztikai Hivatal kérdésünkre elmondta:

"a módszertani különbségek közül a leghangsúlyosabb, hogy a nemzeti számlás munkajövedelem mutatók bruttó mutatók, így tartalmazzák a fizetendő járulékokat és személyi jövedelemadókat  tehát az ezek csökkentéséből származó nettó keresetnövekedés nem jelenik meg ebben a statisztikában".

Vagyis hiába volt az elmúlt években érzékelhető járulék- és szja-csökkentés, nőtt az érvényesíthető adókedvezmények mértéke és a jogcímek száma is, és emelkedett szignifikánsan ebből eredően a nettó bér, a nemzeti számlákban ez a plusz nem tud megmutatkozni a módszertan miatt. Így pedig a reálkereset sem nő olyan mértékben, mint az a munkaerőpiaci statisztikák alapján kimutatható.

A KSH megkeresésünkre ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti számlákból bérek, keresetek adatai nem alkalmasak, vagy legalábbis erős fenntartásokkal, reálkereset számítására.

Összességében tehát ha szigorúan véve egy átlagkeresetre és a reálértékek alakulására vagyunk kíváncsiak, a munkaerőpiaci statisztikák által havonta közölt adat valós piaci képet adhat. A teljes nemzetgazdaságra vetítve - a nem-megfigyelt gazdasággal egyetemben - kiszámolható a reálkereset a nemzeti számlákból levezetve, ám ez olyan szintű komplex mutató, ami nem kifejezetten a munkáltatók által adott bruttó és nettó bért, valamint az ebből levezetett reálkeresetet mutatja meg, sokkal inkább a munkajövedelmet, mint a gazdasági termelés teljes költségét fejezi ki.

Az elmúlt években az adó- és járulékcsökkentések, a különböző módon érvényesíthető kedvezmények ellenére sem volt akkora változás bruttó szinten, ami túlzottan elszakadna a termelékenységtől. Az egyén szintjén azonban érzékelhető változásokat okoztak ezek a kormányzati intézkedések nettó szinten. Ráadásul a nemzeti számlás bruttó típusú mutató alacsonyabb mértékű növekedését eredményezheti az is, ha a béren túli egyéb - akár természetbeni - juttatásokat visszafogják a munkaadók, ami ellensúlyozhatja a bruttó átlagbérben bekövetkezett változást.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.