4p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Minden idők rekord áfabevételét könyvelhette el januárban a központi költségvetés. Pont akkor, amikor tetőzött az infláció és visszaesett a kiskereskedelmi fogyasztás.

A Magyar Államkincstár (MÁK) januári adatait látva nem csoda, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére a legutóbbi Kormányinfón azt mondta: bár az Orbán-kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyűre mérsékelje az infláció mértékét, az teljesen kizárt, hogy ezt áfacsökkentéssel érjék el. A MÁK kimutatása szerint januárban sosem látott mértékű áfabevételek ömlöttek be a központi költségvetésbe.

Egészen pontosan 866 milliárd forintnyi áfabevétele keletkezett az év első hónapjában. Ez minden idők rekordja. Az eddigi legnagyobb havi áfabevétel épp egy évvel korábban, 2022 januárjában jött össze, akkor 751 milliárd forintot könyvelhetett el a költségvetés. A 866 milliárd forint azt jelenti, hogy az egész évre tervezett közel 8 ezer milliárd forint áfabevételnek már a 10,8 százaléka teljesült is mindössze egyetlen hónap alatt. Így pedig szinte garantált, hogy idén is megdől az éves rekord: tavaly 7 ezer milliárd forintnyi áfát hagytak az emberek a boltokban az előirányzott 5487 milliárd forintos áfabevétel helyett. Ez az áfabevételek esetében 25 százalékos felülteljesítést jelent. Idén pedig ugye közel 8 ezer milliárd forinttal kalkulálnak a büdzsé készítői.

Mennyit ér a pénzünk? (Illusztráció. Depositphotos)
Mennyit ér a pénzünk? (Illusztráció. Depositphotos)

Nem nehéz kitalálni, hogy mi okozta minden idők rekord áfabevételét januárban. Az EU-bajnok magyar infláció. Lapunk is beszámolt róla, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladva, 25,7 százalékra ugrott az infláció januárban, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlésének áthúzódó hatása, a vártnál jóval nagyobb mértékben dráguló szeszesitalok és szolgáltatások okoztak. A februári inflációs adat is ismert már (25,4 százalék), vagyis vélhetően januárban tetőzött a pénzromlás üteme, ami a rekord áfabevételt eredményezte.

Mindezt pedig úgy, hogy a KSH adatai szerint januárban már mindenen spórolni próbáltak volna a magyarok. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Mennyiségben tehát kevesebbet vásároltak az emberek, de az többe került: az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1333 milliárd forint volt januárban. Ez 2022 első hónapjában 1091 milliárd forint volt. Vagyis összességében csökkent a fogyasztás, csúcson volt az infláció, a költségvetés viszont rekord áfabevételt könyvelhetett el az EU legmagasabb áfakulcsával, hiszen 27 százalékkal terhelik a fogyasztást.

Erről a jelenségről korábban írt a Telex is. Cikkük szerint amikor a vártnál magasabb infláció miatt az államnak növekednek a bevételei, akkor nem feltétlenül nőnek ugyanolyan mértékben a kiadásai. Hiszen sok tétel nominálisan van beállítva a büdzsében, vélhetően az állam majd követi a közszolgák béreivel, a nyugdíjakkal az inflációt, de nem azonnal, vagy nem abban a mértékben, így az infláció tényleg lehetőséget ad arra, hogy egy állam átmenetileg nyerjen, akár „elinflálja” az adósságait, a kiadásait, míg a bevételeiben jobban követi a pénzromlást.

A Világgazdaság elemzése szerint pedig a költségvetés áfabevételeit alapvetően négy tényező határozza meg: a forgalom és az árszínvonal alakulása, a feketegazdaság mérete és az esetleges áfakulcsváltozások. Mostanában nem került újabb termékkör a kedvezményes kategóriába, míg a bevételek ilyen mértékű növekedését a fehéredés sem magyarázza.

2023-ban összességében 15 százalékos inflációval kalkulál a kormány, a Magyar Nemzeti Bank viszont decemberi prognózisában azt írta, hogy idén éves átlagban 15-19,5 százalék lehet a pénzromlás mértéke. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere a 24.hu-nak viszont úgy fogalmazott, hogy szerinte a költségvetési bevételi előirányzaton az látszik, hogy nem gondolják reális lehetőségnek a fogyasztói árindex jelentős visszaesését, vagyis a Pénzügyminisztériumban még pesszimistább verzióval kalkuláltak, amikor az áfabevételeket tervezték.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!