TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. január 16. 18:02

Miközben az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) körül kialakult káosz miatt mindenki az EMMI honlapját figyeli, hogy mikor kerülnek ki a módosított kerettantervek, addig a Nemzeti Pedagógus Kar közleményt adott ki.

Újabb fordulat az új Nemzeti Alaptanterv ügyében: a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) azt kéri, hogy a NAT-módosítást ne vezessék be szeptemberben, inkább folytatódjon a korábban megkezdett előremutató szakmai konzultáció. A szervezet a tegnap kiadott közleményében rögzíti, hogy az első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet jónak és előre mutatónak találta. Véleményük szerint "az NPK szakmai bázisára építve konstruktív együttműködés alakult ki a NAT szerkesztőivel, melynek nyomán a kerettantervi egyeztetési folyamatban 2019 őszén is bíztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz".

Képünk illusztráció Képünk illusztráció

A 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás szerintük ugyanakkor nem tükrözi ennek a munkának az eredményeit. A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát – jelentik ki.

Továbbá redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve. A tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek - áll a közleményükben.

Ahogy arról korábban az Index megírta, a tantárgyak egy részénél nem lesznek mélyreható változások, de a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene tantárgyaknál jelenleg is forró szakmai viták folynak. A magyar nyelv és irodalom esetében az vezetett nézetkülönbséghez, hogy 2018. június végén egyszerre állt fel a tantárgy 6 fős szakmai teamje Takaró Mihály szélsőjobboldali irodalomtörténész felkérése miatt. Mivel a kormány eredeti formájában nem fogadta el a 2012-es Nemzeti alaptanterv megújítására hivatott új dokumentumot, - nem találta elég kereszténynek, elég hazafiasnak és elég nemzetinek -, a módosítások egy részére Takaró Mihály irodalomtörténészt kérte fel.

Takaró korábbi megnyilvánulásai - szerinte a Nyugat című folyóirat „zsidó kis lapocska” volt, megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát és Eszterházy Péter munkássága véleménye szerint „kultúraromboló” - vezettek a megosztottsághoz. Állítólag most már nem ideológiai viták zajlanak - például attól, hogy mennyi nemzeti, illetve nem oda sorolt szerző kerüljön be a kerettantervbe - hanem az anyag mennyiségéről és tagolásáról kell egyetértésre jutni.

Az ének-zene tantárgy kicsit talányos, mert ebben az esetben elvileg nehéz vitaalapot találni. Mert mi is lehetne az, például legyen több több mozgalmi dal, vagy hazafiasságra buzdító nóta? Akárhogy is, laptársunk informátora is arra utal, hogy „itt nem éppen korszerű irányba mentek a dolgok”.   

A NAT-ról legutóbb a Magyar Nemzet cikkében lehetett olvasni konkrétumnak tűnő módosításokról. Csak hogy párat említsünk: az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. A háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok. Eltűnne a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolákban önálló tárgyként is létezett, de a jövőben a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket tehát nem elszigetelten fogják tanulni a diákok. Az oktatási tananyagon belül  az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.

Az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheinek beígért mérséklését illeti, valóban van óraszámcsökkentés, de nem számottevő: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is. A lap arról is beszámolt, hogy magyar irodalomban milyen szerzőkről tanulnak majd a diákok; az biztos, hogy Wass Albert hangsúlyosabban fog megjelenni az eddigieknél.

Állítólag. Mert már mindenki úgy áll ezekhez az információkhoz, hogy hiszi, ha látja, mondjuk az EMMI honlapján. Azt is csak találgatni lehet, hogy a módosítások meghagyják-e a 312 oldalas, Csépe Valéria pszichológus által kidolgozott NAT egyik unikális javaslatát, a digitális kultúra nevű új tantárgyat, vagy az általános iskola 0. évfolyamának indítását. Bizonytalan, mi lesz a sorsa annak a javaslatnak, amely szerint az első három osztályban csak szövegesen értékelnék a diákokat, vagy hogy az 5-6. osztályban összevont természettudományi oktatás keretében tanulják a kémia-fizika-biológia triumvirátust, s csak igény szerint válhassanak külön tantárgyakká a 7. osztálytól.

Az el nem fogadott, s szakértők szerint is haladó szellemiségű új NAT-tervezet egyébként nagy hangsúlyt fektetett az alternatív iskolákra jellemző attitűdökre. Például az aktív tanulásra, ahol passzív befogadás helyett jelenségeken keresztül sajátítják el a tudást a diákok. Arra, hogy a gyerekek korához mért tananyagot tanítsanak, s olyan iskolák megvalósítására, ahol differenciált, személyre szabott oktatás folyik. Azaz figyelnek arra, hogy a gyerekek érési folyamatai nem egyszerre zajlanak, az osztályban tanuló gyerekek nem átlagolhatók, mindegyikük egy-egy individuum.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.