6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A gazdasági kapcsolatok Magyarország és Málta között biztatóan alakulnak, a kereskedelem bővül, a turizmus pedig már elérte a Covid előtti szintet Angelo Farrugia szerint. A máltai parlament elnöke, aki a közelmúltban járt Budapesten, lapunknak beszélt arról is, hogy számos máltai befektető van jelen Magyarországon, Máltán pedig több ezer magyar dolgozik.     

Kövér László, az Országgyűlés elnökének a meghívására érkezett Budapestre múlt héten egy delegációval. Mi a célja a látogatásának?

Egy parlamenti delegációval jöttem, amelyet én vezettem a máltai parlament elnökeként. Nagyrészt a magyar és a máltai parlament közötti kétoldalú kapcsolatról tárgyaltunk, de más nemzetközi témákat is megvitattunk, például a parlamenti elnökök múlt évi konferenciájának eredményeit is, ahol Málta főszerepet játszott, és arra bátorította az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, hogy dolgozzanak egy békés megoldáson az orosz-ukrán konfliktusban. Ezt is megvitattuk az Országgyűlés elnökével (Kövér László), a külügyminiszterrel (Szijjártó Péter) és a belügyminiszterrel (Pintér Sándor).

Természetesen más, a két országot érintő témák is szóba kerültek, például az, hogy miként folytassuk parlamenti szinten a nagyon szoros barátságot. Megvitattuk azt is, hogy mit gondolunk azokról az ajánlásokról, amelyek az Európai Unió Európa jövőjéről szóló konferenciáján születtek. Ezek egy részével nem értünk egyet, például azzal sem, hogy az egyhangú szavazásról a minősített többségi szavazásra térjen át az EU a döntéshozatalban. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a többség gyakorlatilag elhallgattatná az olyan országokat, mint Málta vagy akár Magyarország.

Már több ezer magyar dolgozik Máltán Angelo Farrugia, a máltai parlament elnöke szerint. Fotó: Mfor/Privátbankár/Juhász Gábor
Már több ezer magyar dolgozik Máltán Angelo Farrugia, a máltai parlament elnöke szerint. Fotó: Mfor/Privátbankár/Juhász Gábor

Mi volt a konkrét eredménye a látogatásának? Milyen megállapodásokra van kilátás a két ország között?

A megállapodások kötése a kormányok dolga. Természetesen vannak már egyezmények a két ország között, például 1978-ból, 1983-ból és 2021-ből. Ami a parlamenti szintet illeti, dolgozunk egy, az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos határozaton, jövő héten lesz ugyanis az uniós országok parlamenti elnökeinek konferenciája Prágában.

Térjünk át a gazdaságra. Milyen újabb együttműködési lehetőségeket lát Magyarország és Málta között a kereskedelmet és a befektetéseket tekintve? Milyen területeken lehetne fejleszteni a kooperációt?       

A gazdasági kapcsolatokat jellemző számok nagyon biztatóak: múlt évben a Magyarországra érkező máltai export 65 millió euró volt és az importhoz hasonlóan növekedett. A turizmus pedig már hozza a Covid előtti időszak számait: 2019-ben mintegy 36 ezer magyar turista érkezett Máltára egész évben.

Számos máltai befektetés is megvalósult már Magyarországon: például a hotel, ahol most vagyunk (a budapesti Corinthia Hotel), egy máltai cég tulajdona, és máltaiak is dolgoznak itt. Máltai befektetés a Saint James magánkórház (szemészeti központ) is, valamint az Ozo Csoport és más máltai cégek is jelen vannak Magyarországon. Sok diák is jön ide tanulni tőlünk, és még több máltai befektetésre számítunk itt, valamint magyarra Máltán.

Milyen területen érdemes a magyar cégeknek próbálkozniuk kint, azaz milyen árukra és szolgálatásokra van ott szükség?

Nekünk nincs ásványkincsünk, de nagyon sok gyógyszeripari termékünk van, kiváló az IT-szektorunk, valamint a pénzügyi szolgáltatásunk. Mindezzel Magyarországon is megjelenhetünk. Málta kis ország, de vezetők vagyunk Európában a hajózásirányítást, valamint a hajó- és repülőgépregisztrációt tekintve.

Ami a kivitelt illeti, az jelenleg mintegy 10 millió eurót tesz ki. Ez a szám bátoríthatja a magyar cégeket a további exportra.

Vannak számai arról, hány máltai cég működik Magyarországon, és hány magyar cég működik Máltán?

Erről nincsenek hivatalos számok, de azt elmondhatom, hogy több ezer magyar dolgozik Máltán. Tehát elég erős magyar közösség van nálunk.

Térjünk át a máltai gazdaságra, amely anno katonai alapokról állt át kereskedelmi alapokra. Mondana erről többet?

Ez 1979-ben történt, amikor Málta megszüntette az össze katonai bázisát – addig nagyrészt ezektől függött a gazdaságunk, sok máltai dolgozott ott. Ezt követően viszont megnyitottuk a gazdaságunkat. Jelenleg gyakorlatilag nincs munkanélküliség Máltán, sőt, sok külföldi munkaerőt kell alkalmaznunk. Ők 35 országból érkeznek szerte a világból. Málta lakossága jelenleg 527 ezer, és 112 ezer a külföldiek száma. A gazdaságunk tehát nagy mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben, és az eurózóna tagjává is váltunk.

Összegezve: semleges ország lettünk, amely nem függ a katonai bázisoktól. Nem csatlakoztunk katonai szövetséghez, nem vagyunk a NATO tagjai. A függetlenség pedig nem csak látszólagos, le is van fektetve az alkotmányban.

Ami a konfliktusokat illeti, nem védjük az orosz inváziót, másrészt ugyanakkor nem szabad hozzájárulnunk a háborúhoz azzal, hogy fegyvereket adunk bármelyik félnek. A békéről kell beszélnünk, és arra kell ösztönöznünk a feleket, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz. Magyarország a NATO-tagja, de úgy tűnik, hogy osztja a nézetünket.

Zajlik Máltán jelenleg bármiféle vita egy esetleges NATO-csatlakozásról?

Nem.

Térjünk vissza a gazdaságra. Magyarországon Málta alapvetően a turizmusról ismert. Mennyire fontos a turisztikai szektor az országnak a GDP-t tekintve?

A harmadik vagy negyedik legfontosabb szektor. Tehát nagyon fontos, de azért nem lenne működésképtelen a gazdaság nélküle.

Kalüpszó barlangja  a máltai Gozo szigeten. Fotó: VisitMalta
Kalüpszó barlangja a máltai Gozo szigeten. Fotó: VisitMalta

Magyarországon, ahogy Európában is az infláció az egyik legnagyobb gazdasági probléma jelenleg. Itthon ez az érték több mint 25 százalék, Máltán mindössze 7 százalék. A 2022-es GDP-növekedés itthon 4,6 százalék, Máltán 6,9 százalék volt. Mi a máltai recept az infláció és a háború okozta gazdasági problémák ellen?

Az energiaválsággal úgy birkóztunk meg, hogy nem követtük az európai államok többsége által követett utat. Ez azt jelenti például, hogy támogattuk a nagyon érintett családokat. Az inflációt nagyrészt az energiaárak növekedése okozza, Máltán viszont stabilak maradtak az energiaárak, minket nem érint az ukrajnai háború. A kormány ugyanis sok pénzt fordított olyan támogatásokra, amelyek a népesség egészét is segítik. Tehát biztosítjuk számukra, hogy az energia az importárak drágulása ellenére se dráguljon.

Összegezve: miért ajánlja Máltát a magyar cégeknek és a magyar turistáknak? 

Nos, gazdag történelemmel rendelkezünk. De manapság nem csak ez és maga az ország vonzza a magyarok többségét, hanem az angol nyelv is: magyar diákok jönnek Máltára angolt tanulni. Abszolút látok lehetőséget az együttműködés fokozására, nem csak parlamenti szinten, hanem a társadalmi kapcsolatok minden szintjén.

(A cikk laptársunknál, a Privátbankár.hu-n is megjelent.) 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!