A jegybanki fb régi-új vezetője Papcsák Ferenc, akinek neve évtizedek óta összefonódik a Fidesz hatalmi struktúrájával, és negyedszeri újraválasztása ismét megerősítette: Orbán Viktor egyik legstabilabb bizalmi embere marad a magyar pénzügyi rendszer egyik kulcspozíciójában.
Miközben az fb elvileg a jegybank működését ellenőrző független testületként kellene, hogy működjön, Papcsák folyamatos jelenléte inkább azt mutatja, politikai megbízhatósága fontosabb szempont, mint az intézményes kontroll erősítése. Bár Papcsák az elmúlt években időnként kritikus megjegyzéseket tett az MNB egyes költéseivel kapcsolatban, vezetése alatt az fb nem vált valódi fékező erővé a jegybank döntéseivel szemben. (Az „ellenőrzés” szót nyugodtan idézőjelbe lehet tenni, hiszen a jegybanktörvény 2013-as módosítása alaposan megnyirbálta az fb hatókörét…) A kérdés tehát adott: Papcsák valóban az átláthatóság érdekében dolgozik, vagy inkább politikai biztosítékként szolgál a kormányzat számára?
Jogászból a hatalmi elit oszlopos tagja
Papcsák Ferenc karrierje a jogi pályán indult, de már 1990-től szoros kapcsolatot ápolt a Fidesz vezetésével. A második Orbán-kormány idején az elszámoltatási kormánybiztos szerepét kapta, amelynek célja elvileg az előző, baloldali kormányok korrupciós ügyeinek feltárása lett volna.
Fotó: MTI
Ez a pozíció nem csupán jogászi hátterét erősítette meg, hanem politikai beágyazottságát is elmélyítette. Az elszámoltatási ügyek nagy része végül nem vezetett komolyabb jogi következményekhez, viszont Papcsák ezzel a szerepével egyértelműen a Fidesz egyik fontos háttéremberévé vált. Jogászként mindig a rendszer védelmében dolgozott, legyen szó politikai ügyek kezeléséről vagy az állami gazdálkodás jogi aspektusairól.
Zugló polgármestereként tovább építette politikai karrierjét, de ezt az időszakot botrányok és vitatott közpénzfelhasználások kísérték. Regnálása alatt a XIV. kerület nem éppen a takarékos gazdálkodásról vált híressé. Néhány különösen emlékezetes ügy az ő vezetéséhez kapcsolódik. Ezek közül néhány nagy vihart kavart:
- Költségtérítést is kétszer vett fel
2011-ben derült ki, hogy Papcsák országgyűlési képviselőként a parlamenttől 102 ezer forintot kapott költségei finanszírozására. De emellett természetesen zuglói polgármesterként is részesült fizetésben és költségtérítésben. A XIV. kerület egykori első embere havi 587 250 forintért látta el feladatát, de az Országgyűlésnek benyújtott vagyonbevallásában polgármesteri bérként 763 425 forint szerepelt, és semmilyen költségtérítés nem volt feltüntetve.
- A parkolási rendszer káosza
Zugló parkolási rendszere Papcsák idején kapott új alapokat, és ennek eredményeként egy hosszú távon veszteséges konstrukció alakult ki, amely később milliárdos hiányt okozott a kerület költségvetésében. Az előnytelen szerződések miatt a zuglói parkolás sokáig az egyik legnagyobb önkormányzati botrány maradt, amelyből a kerületnek szinte semmi bevétele nem keletkezett, de magáncégek busás hasznot húztak belőle.
- A tanácsadói szerződések kérdése
Polgármestersége alatt rengeteg pénzt fordítottak külsős tanácsadókra, akik közül több politikai kötődésük révén kapott megbízást. Az ellenzék többször felvetette, hogy a tanácsadói szerződések nem a valódi szakmai igényekről, hanem politikai lojalitásról szóltak.
MNB fb: valódi ellenőrzés vagy politikai biztosíték?
Ezek az ügyek mind azt mutatták, hogy Papcsák pontosan tudta, hogyan működnek a közpénzügyek, és a politikai hatalom logikája szerint kezelte a rendszert. Miután nem indult újra a polgármesteri posztért, Orbán Viktor gondoskodott róla, hogy stratégiai szerepben maradjon – így került az MNB felügyelőbizottságának élére.
Az MNB felügyelőbizottsága papíron az egyik legfontosabb ellenőrző szerv a magyar pénzügyi rendszerben, amely figyelemmel kíséri a jegybank működését és gazdálkodását. Papcsák vezetése alatt az fb időnként kritikus jelentéseket tett közzé, például az MNB egyes leányvállalatainak pénzügyeivel vagy bizonyos ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban. Ennek ellenére az fb működése nem vált valódi fékező erővé:
a jelentések következmények nélkül maradtak, és nem vezettek mélyreható változásokhoz az MNB működésében.
Papcsák nem a jegybank kemény bírálójaként vált ismertté, hanem olyan vezetőként, aki időnként jelzéseket ad, de sosem lép túl egy bizonyos határt.
Orbán bizalmasa – negyedszerre is ugyanazon a helyen
Papcsák Ferenc nem csupán egy technokrata jogász, hanem Orbán Viktor egyik régi, kipróbált bizalmasa. A negyedszeri kinevezése egyértelműen mutatja, hogy a miniszterelnök és a kormányzat teljes mértékben megbízik benne – hiszen egy ilyen befolyásos pozícióban a lojalitás legalább annyira számít, mint a szakmai kompetencia.
A Fidesz számára egy valóban független, keményen fellépő fb-elnök bizonyára kockázatos lenne, hiszen az MNB működése rendszeresen politikai és gazdasági viták tárgya. Papcsák személye viszont garantálja, hogy a felügyelőbizottság nem válik kellemetlen szereplővé a kormány számára.
Negyedszeri megválasztása egyértelműen mutatja: az MNB fb-elnöki posztja nem szakmai, hanem politikai bizalom kérdése.
Bár időnként kritikusan nyilatkozott az MNB egyes döntéseiről, az intézményes kontroll valódi megerősödése elmaradt. A kérdés tehát adott: Papcsák Ferenc az MNB független ellenőrzője, vagy Orbán Viktor megbízható embere, aki biztosítja, hogy a jegybank ügyei a megfelelő mederben maradjanak? Az eddigi tapasztalatok alapján inkább az utóbbi a valószínűbb.
