<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az idei évben is menet közben kellett a nyugdíjakat utólag emelni, miután az infláció sokkal magasabb lett, mint amit a kormány előzetesen prognosztizált. Úgy tűnik, hogy a nyugdíjasok jövőre sem lesznek jobb helyzetben.

A magyar kormány jó ideje előrelátóan tervez a költségvetéssel, és nem év végén kapkodva próbálják elfogadni. Ez a kiszámíthatóság szempontjából dicséretes, problémát jelent ugyanakkor abból a szempontból, hogy menet közben olyan piaci változások lehetnek, amelyeket a büdzsé nem tud lekövetni. Ennek pedig - akár csak idén - ha közben nem lesz változás, akkor a nyugdíjasok lehetnek a kárvallottjai.

Megint bizonytalanságban vannak a nyugdíjasok (Fotó: Pixabay)Megint bizonytalanságban vannak a nyugdíjasok (Fotó: Pixabay)

A költségvetés tervezésekor a kormány ugyanis azzal számolt, hogy a jövő évben az infláció mértéke 3 százalékos lesz. Ez viszont nagy valószínűség szerint nem lesz tartható. A tartósan magas inflációra ugyanis nem csak az elemzők figyelmeztetnek, hanem szerdán parlamenti beszámolójában maga az MNB elnöke, Matolcsy György is erről beszélt. Azt említette ugyanis, hogy miközben az inflációt zömében külső tényezők alakítják, ez egyelőre tartósnak ígérkezik. Az MNB pedig idén és jövőre is 5 százalék körüli értékkel számol.

Matolcsy György ugyan próbálta megnyugtatni a kedélyeket, és jelezte, az infláció okán indított kamatemelési ciklust a jegybank, és mindaddig szigorítják a monetáris feltételeket, amíg az árindex növekedése nem közelít a középtávú, 3 százalékos célhoz. Vagyis a kamatemelés folytatását ígérte. Arról is beszélt, hogy az infláció elleni fellépés érdekében változtattak a monetáris politikán, amelynek részeként aktiválták az egyhetes betétek eszközét is - mondta az MNB elnöke.

A jegybank fellépése egyébként úgy tűnik, hogy a forint piacán némi nyugalmat hozott, hiszen az euróval szemben stabilizálódni látszik az árfolyam. Ami arra jó, hogy az importtermékek ára legalább az árfolyam miatt nem fog emelkedni. Más kérdés, hogy a mostani 362-es szint továbbra is kifejezetten magas, hiszen tíz egységnyire van a történelmi rekordtól.

Idén is többször kellett korrigálni

Visszatérve a nyugdíjakra, a költségvetésben szereplő inflációs szám azért fontos, mert a kormány azt vállalja, hogy a nyugdíjak értékét megőrzi, vagyis az infláció mértékével emeli azokat. 2021-ben, az év elején 3 százalékos emelést kaptak, ám gyakorlatilag már januártól látszódott, hogy a fogyasztói árak ennél nagyobb mértékben nőnek, így a pénzromlást ellensúlyozandó júniusban a kormány egy 0,6 százalékos előrehozott kompenzációról döntött.

Csakhogy az infláció tovább gyorsult, így augusztusban a törvényi előírásoknak megfelelően jött az újabb felülvizsgálat. Ekkor az első nyolc havi inflációt kell figyelembe venni, így annak alapján újabb, 1,2 százalékos emeléssel egészítették ki a nyugdíjakat, amit novemberben visszamenőlegesen fizettek ki.

Miután az őszi hónapokban az első nyolc havi átlaghoz képest gyorsabban nőttek az árak, így az infláció alultervezésével elvileg a kormány járt jól, míg a nyugdíjasok ezen veszítettek. Más kérdés, hogy egyéb juttatásokkal, így a nyugdíjprémiummal ezt ellensúlyozta a kormány, és a novemberi „pénzeső” az idősek számára vélhetőleg feledtette a történteket.

Mi lesz 2022-ben?

Miután a költségvetésben, mint említettük a várható inflációnál kisebb szám szerepel, így az év elején reálértéken ismét csak romlik a nyugdíjasok pozíciója. A nagy kérdés jelenleg az, hogy a kormány a szinte biztosan kifizetésre kerülő 13. havi nyugdíjjal letudja a dolgot, vagy a választások miatt esetleg már az év elején nagyobb emelést biztosítanak.

Az időseket képviselő szervezetek egyébként már elkezdtek lobbizni, annak érdekében, hogy már januártól nagyobb emelést kapjanak. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt várja a kormánytól, hogy a reálisan várható éves inflációnak megfelelően állapítsa meg, mennyi legyen 2022. januárjától a nyugdíjemelés, és ehhez illeszkedve módosítsák a költségvetési törvényt. Azért kérik ezt, mert jelenleg a költségvetési törvényben 3 százalékos infláció szerepel a jövő évre, miközben októberben kilencéves csúcsra, 6,5 százalékra hízott az infláció, és a különböző előrejelzések szerint 2022-ben is jóval magasabb lesz, mint 3 százalék. Az a véleményük, hogy a legalább 4 százalékos emelés a nyugdíjasoknak jár, nem utólag csepegtetve, hanem az év elején odaadva.

A kormány egyébként még hezitál, de nem kizárt, hogy az év elején a tervezettnél mégis nagyobb mértékű nyugdíjemelés jön. Az inflációs problémák kapcsán Gulyás Gergely a november 18-i Kormányinfón azt mondta: „hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyetért abban, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett 3 százalékos infláció nem lesz tartható. Ennek ellenére nem döntöttek a 2022-es költségvetés módosításáról, mert megvárják december 14-ét, amikor az MNB közli majd a legfrissebb Inflációs jelentést.”

Matolcsy György szerdai kijelentése után nem kétséges, hogy a jegybank Inflációs jelentésében mi fog szerepelni. A nyugdíjasok így jelen pillanatban abban reménykedhetnek, hogy a várt magasabb infláció mentén módosítják a jövő évi költségvetést, és annak megfelelően emelik majd az idősek járandóságát.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.