4p

Nagyobb problémának látjuk, mint a háborút vagy a Covidot egy kutatás szerint.

Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez: nagyobb problémának látják, mint a Covid-járványt, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatásának eredményét ismertetve pénteken az MTI-vel.

Közleményükben azt írták: Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A legveszélyeztetettebbek, azaz a fiatalok és az alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuális vagy munka céljából zsákmányolnak ki.

A reprezentatív kutatást 2022 nyarán készítették, az a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított, Ne hagyd, ne tedd! című, emberkereskedelem elleni kampány része, és egy 2018-as kutatás megismétlése. A felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve, emellett a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte.

Megállapításuk szerint a leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után harmadikként a szexuális célú kizsákmányolást, ötödikként a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és ez az összetett jelenség az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid-járvány, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel. A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, a következő 1-2 évben nőni fog az áldozatok száma.

Mindenféle kizsákmányolás

Arra a kérdésre, mi számít emberkereskedelemnek, a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést említették, továbbá a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet, pedig az utóbbi a jelenség legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek, hanem embercsempészés. Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő formája, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik említett típus.

A megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával ("házi rabszolgaság", amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit, jellemzően a ház körül).

A toborzási, "bekerítési" technikákkal kapcsolatban ugyanakkor tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat, például hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési módszert is említett, például elrablást, függőség kialakítását. A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság - állapította meg a kutatás.

A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez az arány csak 60 százalék volt.

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont is van.

A megkérdezettek 57 százalék gondolja, hogy a kábítószerfogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek. A kiszolgáltatottság anyagi okai mellett a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.

A 2018-as és a 2022-es vizsgálat csak pár kérdésben mutatott jelentősebben eltérő eredményt. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál. S míg négy éve a legtöbben úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.

Az IOM kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!