Kifejezett aggodalommal viszonyulnak a magyarok az emberkereskedelem jelenségéhez: nagyobb problémának látják, mint a Covid-járványt, és úgy gondolják, hogy a következő években nőni fog az érintettek száma - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kutatásának eredményét ismertetve pénteken az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A legveszélyeztetettebbek, azaz a fiatalok és az alapfokú végzettségűek 28 százalékának van közvetlenül tudomása az emberkereskedelem valamely típusában érintett áldozatról, akit szexuális vagy munka céljából zsákmányolnak ki.
A reprezentatív kutatást 2022 nyarán készítették, az a Traumaközponttal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen indított, Ne hagyd, ne tedd! című, emberkereskedelem elleni kampány része, és egy 2018-as kutatás megismétlése. A felmérés az emberkereskedelemmel kapcsolatos általános tájékozottságot vizsgálta egyebek mellett a kizsákmányolás típusaira és a toborzási technikákra rákérdezve, emellett a veszélyeztetett csoportok válaszait külön is elemezte.
Megállapításuk szerint a leginkább veszélyeztetett csoport tagjai a gazdasági, megélhetési problémák után harmadikként a szexuális célú kizsákmányolást, ötödikként a munkacélú kizsákmányolást tartják a legnagyobb problémának, és ez az összetett jelenség az összes megkérdezett körében is az ukrajnai háború, a Covid-járvány, a migráció, a lakhatási nehézségek, az oktatás helyzete előtt szerepel. A megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, a következő 1-2 évben nőni fog az áldozatok száma.
Mindenféle kizsákmányolás
Arra a kérdésre, mi számít emberkereskedelemnek, a legtöbben a gyermekekkel való kereskedést említették, továbbá a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet, pedig az utóbbi a jelenség legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ugyanakkor a negyedik leggyakrabban említett tevékenység, a migránsok határon való átszállítása valójában nem minősül emberkereskedelemnek, hanem embercsempészés. Az emberkereskedelem legtöbbeket érintő formája, a munka célú kizsákmányolás csak a hatodik említett típus.
A megkérdezettek csupán 34 százaléka van tisztában a csicskáztatás fogalmával ("házi rabszolgaság", amikor fizetség nélkül dolgoztatnak valakit, jellemzően a ház körül).
A toborzási, "bekerítési" technikákkal kapcsolatban ugyanakkor tájékozottnak bizonyultak a megkérdezettek: 70 százalékuk ismer munkacélú kizsákmányoláshoz kapcsolt megtévesztő technikákat, például hamis álláshirdetéseket, 79 százalékuk erőszakosabb beszervezési módszert is említett, például elrablást, függőség kialakítását. A veszélyeztetett csoportokban jóval alacsonyabb szintű a tájékozottság - állapította meg a kutatás.
A szexuális célú kizsákmányolásnál a szerelem ígéretével, megtévesztő munkaajánlatokkal toborzó technikákat átlagosan 75 százalékban azonosították, a veszélyeztetettek körében ez az arány csak 60 százalék volt.
Az emberkereskedelem áldozatainak azonosításakor is tájékozottnak mutatkoztak a válaszadók: úgy gondolják, hogy bár közös vonás az anyagi kiszolgáltatottság, a szexuális célú emberkereskedelemnél több egyéb szempont is van.
A megkérdezettek 57 százalék gondolja, hogy a kábítószerfogyasztás hozzájárul az áldozattá váláshoz, 58 százalék szerint az állami gondoskodásban élők különösen sérülékenyek. A kiszolgáltatottság anyagi okai mellett a megkérdezettek 81 százaléka szerint a lelki-érzelmi tényezők is sokat számítanak az áldozattá válásban.
A 2018-as és a 2022-es vizsgálat csak pár kérdésben mutatott jelentősebben eltérő eredményt. Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a médiában nőtt az emberkereskedelemmel foglalkozó híradások száma, addig az idei felmérés szerint stagnál. S míg négy éve a legtöbben úgy gondolták, hogy elegendő a híradások mértéke, most már a megkérdezettek 39 százaléka kevesli.
Az IOM kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg.
(MTI)
