Tavasszal még olyan előrejelzéseket lehett olvasni, hogy idén talán, jövőre biztos megdőlhet a felújítást tervező háztartások számáról eddig vezetett statisztikai rekord. (Tavasszal a GKI a biztosan felújító háztartások számát 120 ezerre, a valószínűleg felújítókét 550 ezerre becsülte.) Főleg azért, mert a kormány akkor kezdte nagyobb fokozatra kapcsolni a támogatásokról szóló pénzszórást. Az év végéhez közeledve azonban visszavettek a lendületből az emberek, s ennek egyetlen oka lehet: annyira elszálltak a költségek, hogy sokan meggondolják, hogy mekkora terheket (önerő előteremtése, hitel) vállalhatnak be.
Jól érzékelteti a változások irányát az egyik legnagyobb hazai építőanyag-kereskedő hálózat, az újHÁZ Centrum most közölt felmérése. Ebből egyértelmű, hogy a magyaroknak csupán 3 százaléka tervezi, hogy építkezni fog a közeljövőben, és mindössze 21 százaléka akar felújítani 2022-ben. Ezek a számok elmaradnak az idei évtől, hiszen 2021-ben 3 százalék építkezett, 30 pedig felújított, és elmondható, hogy csak a lakosság egytizedét teszik ki azok, akik az idén is és jövőre is végeznek munkálatokat.
A felmérés kitöltőinek 16 százaléka a növekedő áraktól, 6 és 4 százaléka pedig a szakember- és alapanyaghiánytól tartva nem vág bele munkálatokba. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az építőanyagoknál talán még jóval magasabb is lehet a valós"félelmi faktor", mint a jelzett 16 százalék, ugyanis idén hónapokig lehetett napi árazással találkozni nagyon sok kereskedőnél. Bizonyos anyagokból átmeneti hiány is volt hetekig.
Az építkezést tervezők közül nyilván sokan követik az inflációs adatokat, és az ebből is adódó inflációs várakozásuk bőven meghaladja a "hivatalos" szinteket. Ráadásul az egyik szakszövetség éppen a héten tudatta, hogy az alapanyaggyártók egyes kulcsfontosságú anyagoknál 10-20 százalékos áremelést hajtanak végre januártól.
Szintén alacsonynak mondható a szakemberhiány esetében gondolt 6 százalékos szint. Aki bármilyen módon is kapcsolatba került manapság szakipari munkákkal, az tudja, hogy gyakorlatilag hónapokat kell várni egy-egy kőművesre, villanyszerelőre vagy burkolóra, netán gipszkartonosra. Az igazán jó munkaerő sokáig elérhetetlen, annyi megrendelése van, így sok esetben a magánépítkezőknek csak a vendéglátósból lett falazó jut.
"Az emberek felének nincs konkrét terve a következő évre vonatkozóan, bár mindehhez hozzátartozik az is, hogy több olyan kisebb munkálat van, amit nem szükséges egy évvel előre megtervezni, így az építkezők és felújítók aránya év közben még növekedhet" - mondta lapunknak Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója szerdán, kommentálva a felmérés eredményeit.
A hálózat adatai szerint az alapanyagárak mellett a különböző állami segítségek is a közbeszéd tárgyát képezték az idei évben. A kutatás rámutatott, hogy az építkezők és felújítók 13 százaléka vett igénybe valamilyen otthonteremtési támogatást az idén; 6 százalékuk az Otthonfelújítási Támogatással, 5 százalékuk a CSOK-kal, 3 százalékuk a Babaváró hitellel, 1 százalékuk pedig egyéb támogatásokkal élt.
Egyes építőanyagok drágulásának külső okai
- az energiaárak nemzetközi növekedése
- fuvarozási költségek emelkedése
- elégtelen készletezési háttér
- dráguló import
Meglepően sokan voltak azok idén, akiknek nem valósultak meg tervei, a kutatás kitöltőinek 18 százaléka elhalasztott felújításról, 4 százaléka pedig elnapolt építkezésről számolt be. Az elmaradt munkálatok mögött 45 százalékban a drasztikus árnövekedés, 16 százalékban a szakemberhiány, 12 százalékban pedig az alapanyaghiány húzódott, de a megfelelő hitel megszerzése, illetve előző ingatlanuk eladása is többeknek okozott problémát.
Az építkezők-felújítók 23 százaléka minimális, azaz 5-10 százalékos, legnagyobb részük, 38 százalékuk pedig jelentős, vagyis 15-30 százalékos költségnövekedést tapasztalt. Voltak azonban, akik ennél is drasztikusabb áremelkedésről számoltak be, a munkálatokat végzők 14 százaléka szerint az árak megduplázódtak, 8 százalékuk szerint pedig sokszorosukra nőttek. A költségek kapcsán elmondható, hogy inkább a kisebb településeken élő, jellemzően házfelújítást végző lakosok tapasztalták a jelentős növekedést.
A hálózat kereskedelmi partnerei szerint a megbízók 19 százaléka a kültéri burkolatokon, térköveken, 14-14 százaléka a falazó elemeken és csempéken, burkolatokon próbált spórolni, de a festékek és a faanyag árára is érzékenyek voltak. Az alapanyaghiányokból kifolyólag a megbízók 24 százaléka a szigetelőanyagokból, 19 százaléka pedig a falazó elemekből képzett biztonsági tartalékot, de a csempéket, szerkezeti elemeket, sőt, a faanyagot, kültéri burkolatokat, térköveket és festékeket is sokan vették meg jóval előre.
Az előrejelzések tehát azt mutatják, hogy további jelentős drágulások jönnek, ráadásul mindezt tetézi a járvány újabb hulláma miatti bizonytalanság. Ezeket is figyelembe véve építkezőknek szóló legfontosabb üzenetünk az, hogy
legalább 15, de inkább 20 százalékos tartalékot kell képezni a költségtervben,
mert ekkora valós drágulásra lehet számítani, ha az összes főbb költségelemet (anyag, energia, munkadíj) figyelembe vesszük.
Korábban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is megszondázta a tagvállalatait. Az ősz közepén az jött ki, hogy a cégek mintegy harmada biztos áremelésre készül 2022 év elejétől. Most az újHÁZ Centrum adatai szerint a kivitelezőknek mindössze kicsit kevesebb, mint ötöde számít stagnáló vagy csökkenő árakra, majdnem felük azonban növekedésre készül. A cégek fennmaradó egyharmada vagy nem tudja megítélni a következő év változásait, vagy termékenként különböző változásokra számít.
A szervezet ma tartott éves közgyűlést. Ezen Varga Mihány pénzügyminiszter a sok optimista kijelentése mellett az ágazat kihívásairól szólva azért elmondta: a járványhelyzet és az energiaárak emelkedése mellett a szakember-utánpótlásról is gondoskodni kell továbbképzéssel, átképzéssel, a munkaszervezés javításával és a jövedelmek növelésével. Szintén lehetőségeket rejt magában az alapanyagipar fejlesztése és az árverseny erősítése az építőanyagpiacon.
