Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A friss statisztikai adatok sem válaszolták meg a felmerült kérdéseket. A matek tehát már biztosan sehogy sem jön ki.

A koronavírus-járvány nem csak a mindennapokat állította fejre és a gazdaság számos területét le, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkaerőpiacot a vártnál is jobban felforgatta. Legalábbis az adatok szintjén mindenképpen. Először a Központi Statisztikai Hivatal munkaerőpiaci-felmérés alapján készült statisztikájában okozott némi zavart. Tavasszal ugyanis többen úgy veszítették el az állásukat - például a vendéglátásban, turizmusban dolgozók -, hogy esélytelen volt a korlátozások miatt, hogy a saját szakmájukban helyezkedjenek el.

Nyilván lehet átmeneti, szakmán kívüli pozíciókat keresni, de ez nem mindenki esetében volt járható út. Főleg azért, mert a személyes kontaktusok szigorú keretek közé voltak szorítva. Így ezek a személyek bár gyakorlatilag munkanélküliek voltak, az elhelyezkedési, álláskeresési szándék megvalósításának hiánya miatt nem kerülhettek be hivatalosan a munkanélküliek közé. Ezért a statisztika az inaktívak közé sorolta őket, amiről a KSH külön tájékoztatást is adott ezúttal. Eszerint:

  • márciusban 54 ezer ilyen magyar volt,
  • áprilisban szintén 54 ezer,
  • májusban viszont már 56 ezerrel csökkent a létszám, köszönhetően annak, hogy életbe léptek az enyhítések és újra elkezdtek aktívan munkát keresni az érintettek,
  • júniusban pedig még nagyobb számú, 84 ezer fős csökkenés volt az inaktívak körében.

A statisztikai definícióknak való megfelelés problematikája mellett a költségvetési kiadások sem alakultak a megszokott módon az elmúlt hónapokban. Mint arról több cikkünkben is beszámoltunk: júniusban eddig még nem látott összeget költött a kormány passzív kiadásokra (vagyis munkanélküli ellátásokra), 29,4 milliárd forintot, miközben jellemzően ezen a soron havi szinten 4-11 milliárdos költés szerepelt az elmúlt 10 évben. Logikus magyarázat lenne erre a regisztrált álláskeresők számának megugrása. Az ellátások esetleges növekedése azért nem lenne indok erre, mert van egy minimálbérhez kötött maximuma a juttatásnak, aminél többet senki sem kaphat, függetlenül a korábbi keresetétől.

Az ellátás nagysága tehát kötött, de közben a regisztrált álláskeresők száma sem ugrott meg drasztikus mértékben. Júniusban mindössze 13 ezer fővel (4 százalékkal) nőtt tovább a létszám 376 ezerre. Közülük 125 ezren voltak jogosultak álláskeresési ellátásra, ami 6 ezerrel (5 százalékkal) már alacsonyabb volt az előző havinál.

A lehetséges magyarázatok? Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón kérdésünkre válaszolva élt azzal a gazdasági feltételezéssel, hogy nem ismert azok száma, akik a koronavírus-járvány miatt visszaadták a vállalkozói igazolványukat. Ahogy arról sem lehet tudni, hogy mikor adták vissza azokat, ami pedig esetleg késleltetve jelenik meg a statisztikában. Elképzelhető, hogy sokan már az adófizetési és egyéb mentességek június végi kifutásának közelségével, a hatodik hónapban meglépték ezt, így bekerültek az álláskeresők közé, de akkor ennek a rekordmagas költségvetési kiadásnak még három hónapig hasonló nagyságrendben kellett volna alakulnia.

Márpedig nem ez történt: júliusban gyakorlatilag filléreket fordított a kormány passzív munkaerőpiaci ellátásokra, 781 millió forintot. Ez pedig minden lehetséges logikus magyarázatot megcáfol.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Ahogy az a KSH friss közléséből is kiderült, júliusban már mérséklődött a munkanélküliek száma: 224 ezer után 218 ezerről számolt be a hivatal. Amivel párhuzamosan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is a regisztrált álláskeresők és az álláskeresési ellátásban részesülők számának mérséklődéséről számolt be a hét elején. Utóbbi csökkenése azonban távolról nézve sem volt olyan mértékű, hogy indokolja a rekordalacsony kiadást: 125 ezer után 100 ezer személy volt jogosult az ellátásra. Márpedig a költségek radikális zuhanását ennél sokkal nagyobb mértékű létszámcsökkenés magyarázhatta volna, melynek eredményeként csupán néhány ezer, vagy tízezer jogosultról szólt volna a friss statisztika.

Egy örömhír a kormánynak is jutott - bár itt sem teljesen tiszta a kép

Még tavasszal, amikor épp csak a koronavírus-járvány elején jártunk, a kormány, élén a miniszterelnökkel többször is rögzítette: aki alól kifut a háromhónapos munkanélküli segély, és nem talál munkát a piacon, annak az állam fog munkát adni. Ennek biztosítása érdekében szükség esetén szinte azonnal meg tudják duplázni a közfoglalkoztatási programok keretét és akár 200 ezer embert is tudnak foglalkoztatni.

A programok kihasználtságáról és esetleges bővítéséről a júliusi adatok tudnak információt szolgáltatni. Azoknál ugyanis, akik elsőként, már a járvány első napjaiban veszítették el az állásukat, csak júliusban járt le a munkanélküli ellátás jogosultsági ideje. Tehát ekkor nyílt meg számukra lehetőségként a közfoglalkoztatás. A KSH önbevalláson alapuló felmérése szerint azonban nem volt fokozottabb igény erre, mivel a közfoglalkoztatottak száma továbbra is alacsony, az gyakorlatilag a kormány békeidős várakozásainak és terveinek megfelelően alakul még mindig. A júniusi 81 ezer után 85 ezer közfoglalkoztatott volt Magyarországon a hetedik hónapban.

Sejthető volt az adatok alapján, hogy az állam által biztosított munkahelyekre nem lesz tömegével szükség. A járvány miatt ugyanis mintegy 112 ezer személy lett regisztrált álláskereső, amiről talán elmondható, hogy kedvezőbb annál, amit a kormány az első hetekben várt. Gulyás Gergely egy akkori Kormányinfóján úgy fogalmazott: százezrek maradhatnak munka nélkül a negatív gazdasági hatások miatt. Ám ahogy májusban elkezdődött a korlátozások enyhítése, a nyári szezonra pedig visszatért az élet a korábbi medrébe, az elhelyzekedés is könnyebbé válhatott. Így a munka nélkül maradtak a piacon is el tudtak helyezkedni, és kevésbé volt igény a közfoglalkoztatásra.

Mindezek fényében csak az nehezen érthető, hogy miért növelte meg július utolsó napján a kormány a közfoglalkoztatásra szánt idei költségvetési keretet 5 milliárd forinttal. Eredetileg 140 milliárdos előirányzatot biztosított a programokra, amiből július végén időarányosan csak annak 53 százalékát, 74,23 milliárdot költött el. Mindezt úgy, hogy közben a passzív ellátásokra szánt előirányzat már vészesen fogy, a megmaradt összegből legfeljebb egy békeidős hónapra jellemző kiadást lehet fedezni. Sokkal indokoltabb lett volna tehát ezt, az amúgy felülről nyitott előirányzatot emelni.

Mára így már egészen követhetetlenné és átláthatatlanná vált a munkaerőpiac az adatok szempontjából: a korábbi, piaci sajátosságokból fakadó mechanizmusok nem állják meg a helyüket, és a kormány intézkedéseiből eredő számok mögött sem találni olyan logikus magyarázatokat, melyek minden fejleményt meg tudnának indokolni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.