Noha február végi cikkünk után a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) „hangulatkeltéssel” vádolt minket, és közleményében azt sugallta, viszonylag könnyen megoldható lesz az online kasszák átalakítása arra, hogy képesek legyenek kezelni a nyugdíjasok áfa-visszatérítését, lapunk kiderítette, ez nem lesz olyan egyszerű folyamat. Mint megírtuk, egyelőre a kisebb boltokban üzemelő online pénztárgépek csak úgynevezett forgalmi gyűjtőkbe (áfagyűjtőkbe) rögzítik az értékesítéseket a termékek áfakulcsa alapján, és egy „próbavásárlásunk” során bemutatott pénztárblokkal bizonyítottuk, azon egyelőre nem lehet megkülönböztetni, hogy a termék a nyugdíjast áfa-visszatérítésre jogosítja-e.
Bár cikkünk megjelenése előtt négy nappal (!) kérdéseket küldtünk az NGM-nek, ők csupán annak publikálását követőn adtak ki közleményt, ebben jelezték, „a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel az egyeztetések folyamatosan zajlanak, mind a potenciális vásárlói oldalt képviselő Idősek Tanácsával, mind pedig a legkisebb kereskedőket is képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel is”.
Lapunk most folytatja a „hangulatkeltést”.
Zűr lesz a kasszánál?
Bár a kabinet tagjai azt mondják, egy kártya egyszerű „lecsippantásával” fog működni a visszatérítési rendszer, utóbbi szervezet is elég erős szkepticizmussal áll a kormányzati felvetéshez. A lecsippantás nem oldható meg sok tízezer üzletben – mondta az Index Kibeszélő podcastjében Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Úgy vélte, a nagy láncok, a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok esetében olyan a kasszarendszer, hogy egy kártyás vonalkód beolvasása működhet. Kiemelte azonban,
van több ezer kiskereskedelmi egység (speciális szakboltok, például zöldség- és gyümölcsárusok, pékségek, tejtermékeket árusító üzletek), illetve van több mint tízezer élelmiszer-kiskereskedelmi bolt, amelynek csak egy „butakasszája” van.
Kifejtette, ezek online kasszák, tehát be vannak kötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), de nincs mögöttük úgynevezett cikkelemes nyilvántartás. „Ő egyszerű regiszterekbe üti be, neki nincsen csippantó eszköze, nincs is arra lehetősége, hogy tízezerért, vagy ötvenezerért vagy hasonló nagyságrendekért bármilyen eszközt vásároljon” – fűzte hozzá az MNKSZ főtitkára.
Neubauer Katalin az adásban közölte, azt kérik a kormánytól, hogy szülessen egy applikációs megoldás, például egy NAV-fejlesztés, amivel a vállalkozó az okostelefonján be tudja olvasni a nyugdíjas áfa-visszatérítésre jogosító kártyáját. „De mielőtt ezt lefejlesztenék, meg ebbe esetleg nagy pénzeket tennének, lehet, hogy célszerűbb a rászánt összeget a nyugdíjasoknak közvetlenül odaadni” – jegyezte meg a kereskedők ernyőszervezetének képviselője.
Fotó: Pexels
A műsor szerkesztője is felvetette ugyanazt a problémát, melyet lapunk is: hogyan lehet megkülönböztetni a kasszánál kapott nyugtán az áfa-visszatérítésre jogosító termékeket a többitől? „Ott, ahol van rendszer, ez nem probléma. Van egy rendelet, annak van egy melléklete, hogy melyik termék van érintve, ezt a kereskedelmi hálózatoknak a központjában egyszer berögzítik, és akkor bármi áthalad a kasszán, a kasszarendszer fogja tudni. Na, de sajnos megint az összes többi tizenezer bolttal van a probléma” – mondta Neubauer Katalin, aki hozzátette, az MNKSZ-tagoknak el tudják juttatni ezt a mellékletet, de a többi kis üzlet nem fogja tudni azt feldolgozni és jól értelmezni.
„Tehát lenne egy zűr, egy nagy probléma, hogy a kasszánál ezt melyik regiszterbe üsse be a kisboltos”
– adott hangot kételyeinek az MNKSZ főtitkára.
Tesztelés, engedélyeztetés: hét számjegyű kiadás
A pénztárgépek által adott nyugtán látszik az áfa kategóriája, ami egy betű és utána két szám, jellemzően két darab nulla. A készülékek mindegyikén van lehetőség minden áfa kategóriánál 100 alkategóriát létrehozni – tájékoztatta lapunkat Farkas András, a PénztárgépNagyker.hu Kft. tulajdonosa. A pénztárgépek fejlesztésével is foglalkozó szakember kifejtette, az adó-visszatérítésre jogosító termékek esetén a betű utáni két szám megváltoztatásával már létrehozható olyan regiszter, ami alapján elkülöníthetők lennének az áfa-visszatérítésre jogosító termékek a többi megvásárolt árutól.
„Ennek technikai megvalósításához nem kell számítógép, vonalkódolvasó stb., viszont kell jó memória a pénztáros részéről abban az esetben, ha sok ilyen termék lesz”
– fűzte hozzá a szakértő.
Kérdésünkre Farkas András kifejtette, ezeknek az „algyűjtőknek” a létrehozása pár perces folyamat, ők szakmai nyelven „gyűjtő programozásnak” hívják. Van olyan pénztárgép, amelynél a felhasználó is meg tudja csinálni, de van, amelynél szerviz szükséges. A PénztágépNagyker.hu Kft.-nél ügyfeleiknek ingyenesen végzik a beállítást – közölte.
A szakember azonban a nehezét abban látja, hogy a vásárlás hogyan lesz az adott vásárlóhoz kötve, azaz honnan fogja tudni az államkincstár, hogy melyik nyugdíjasnak kell kiutalni az áfát. „Hiszen nevet, címet vagy adóazonosítót rögzíteni már nem ilyen egyszerű folyamat” – tette fel a fogós kérdést Farkas András. Megjegyezte, a tervben lévő e-pénztárgépeknél már ez is könnyen megvalósítható lenne a vevői applikációban történő azonosításnál, bár – fűzte hozzá – ott csak a nyugtatárhoz jutna el, hogy ki volt a vásárló, a NAV-hoz a vásárló személyes adatait nem fogják továbbítani személyiségi jogok miatt.
A technikai megoldás részleteit kifejtve a szakember közölte, az, hogy egy vonalkódolvasót csatlakoztassunk a pénztárgépekhez, most is működik. „Tízezer forinttól a csillagos égig van vonalkódolvasó” – ismertette. Ennek a hardvernek a felszerelése egyszerű, azonban a nyugdíjas kedvezménykártyájának vonalkódja egy speciális mezőbe kellene, hogy kerüljön, amit a pénztárgép továbbítana a NAV felé.
Ehhez viszont már a pénztárgép alapszoftverét kellene módosítani, ami típusonként 1-2 munkanap lenne, feltéve, hogy kormányzati szinten is egy egyszerű megoldást írnának elő – hangsúlyozta Farkas András.
Ám az az egy dolog, hogy a szoftver kifejlesztése 1-2 munkanap, de a szoftver megváltozása miatt az adott pénztárgépet újra kell engedélyeztetni a 2017-ben a Kormányhivatalba olvasztott Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH), valamint a NAV-nál is, ennek költségei vannak
– tájékoztatott Farkas András.
A vonatkozó NGM-rendelet szerint a pénztárgép érvényes forgalmazási engedélyének módosítása 300 ezer forintba kerül, míg ha egy éven belül újra módosítják, annak hatósági ára már 400 ezer forint. Egy új típus engedélyeztetéséért pedig 600 ezer forintot kell fizetni.
Az ügyintézési határidő a pénztárgép kormányhivatali engedélyeztetésére 15 munkanap (gyakorlatilag három hét), amely legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, míg a NAV-nak az engedélyeztetésre 30 (naptári) nap áll rendelkezésre, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal – indokolás mellett – harminc (naptári) nappal meghosszabbíthat.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Ez azonban nem minden, sőt! Farkas András tájékoztatása szerint a fenti összegen kívül további terhet jelent az úgynevezett Whitebox teszt, ami abból, áll, hogy három független ISTQB (International Software Testing Qualifications Doard) tesztelő vizsgával rendelkező szakember átnézi, hogy nem tartamaz-e a pénztárgép esetleg valami olyan rejtett funkciót, amit nem lenne szabad, hogy tartalmazzon. Ez a tesztelés szabadáras, és körülbelül 1 millió forintba kerül. A szakember közölte, ez a folyamat is hetekig tart, hiszen – fejtette ki – több tízezer programozási sort kell áttekinteniük a tesztelőknek, például nem maradt-e benne olyan, amivel el lehet tüntetni a már rögzített (adóköteles) bevételt. Ezt követően mehet ki a pénztárgépekre a szoftver, és a felhasználók használhatják.
Azt már mi tesszük hozzá, ha a kisbolt valamilyen formában leszerződik a ki- vagy épp továbbfejlesztett szoftver használatára, annak költségét természetesen bele fogja építeni az értékesített termékek árába.
Farkas András még egy technikai problémára is felhívta a figyelmet. Közölte,
a pénztárgépek adatkommunikációja eléggé bizonytalan: mióta nincs 3G adatszolgáltatás, nagyon sok pénztárgép egyszerűen nem küld adatot a NAV szervereinek. Emiatt tehát a kisboltban vásárló nyugdíjas hiába várná a visszajáró áfát.
A PénztárgépNagyker.hu Kft. szakembere úgy véli, „részben ezért is lesz jó az e-pénztárgép, mivel azok már minimum 4G-s hálózaton kell, hogy kommunikáljanak, és ott az adatok lényegében azonnal be fognak érkezni az adóhatósághoz, nem úgy, mint a mostani pénztárgépeknél”. Azonban mint korábbi cikkünkben utaltunk rá, az e-pénztárgépek használata első lépésben önkéntes lesz, és csak 2026 második felétől válik kötelezővé. A most használatos online pénztárgépeket 2028-ig használhatják a vállalkozások. A nyugdíjasok áfa-visszatérítésének rendszerét azonban minél hamarabb, már az év második felében hatályba kívánja léptetni a kormányzat.
A szakember azt is megjegyezte, az áfa-visszatérítés működhetne még a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerekhez hasonlóan, ahol számítógép van a pénztárgép mellett, és ott egyszerűen (pár órás fejlesztési munkával) lehetne adatot szolgáltatni a hatóságoknak. „Persze itt majd az lenne a gond, hogy sok helyen nincs számítógép” – jegyezte meg Farkas András. Hozzáfűzte, a nagy kereskedelmi láncoknál sincs olyan számítógépes rendszer, ami azonnal, fejlesztés nélkül tudni fogja kezelni a nyugdíjasok kedvezménykártyáját.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítési rendszerének bevezetéséig tehát még hónapok vannak hátra, így a fejlesztések és az engedélyeztetési eljárások lefolytatására is van még idő. A fentiek alapján ennek azonban az lesz a feltétele, hogy a nemzetgazdasági tárca mihamarabb egyezzen meg az érintettekkel, elsősorban az online pénztárgépek szoftvereinek fejlesztőivel, hogy a jogszabályokat megalkothassák, és elkezdődhessenek a tényleges előkészületek. És akkor az idősek várhatják a nagyjából havi kétezer forintra rúgó áfát.
