- Ha lesz béke, nem lesz háborús infláció; mi a béke pártján állunk - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a hivatalos közösségi oldalán közzétett videóban.
A kormányfő a madridi NATO-csúcsról azt mondta: súlyos kérdések vannak napirenden, köztük az egyre romló ukrán háborús helyzet, az élelmiszerválság, a háborús infláció és a fenyegető gazdasági válság.
"A mi álláspontunk és a magyar érdekek világosak: ebből a háborúból nekünk ki kell maradni" - hangsúlyozta Orbán Viktor Facebook-videójában.
Orbán Viktor közölte: Magyarország a katonai célú kiadásokat a tervezett 2024-es évnél egy esztendővel hamarabb, 2023-ban felemeli a nemzeti össztermék két százalékának szintjére.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a madridi csúcstalálkozón videókapcsolás útján elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország "terrorját a békés ukrán városok ellen", és "keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben".
A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az államfő a felszólalásában hangsúlyozta:
a már több, mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni.
Az elnök sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, amelyek megakadályozzák abban, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját, írta az MTI.
Zelenszkij egyúttal bírálta a NATO "nyitott ajtók" politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti "szürke zónát".
"A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgókapuihoz, amelyek nyitva vannak, de amikor át akarsz menni, a forgókapuk becsukódnak előtted, amíg nem fizetsz. Nem fizetett még eleget Ukrajna? Hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció biztonságához még mindig nem elégséges? Akkor mi kell még?" – fogalmazott az ukrán elnök.
- Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában - jelentette be Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcson.
Azt mondta, hogy válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket.
A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát négyről hatra növelik, további két újgenerációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban - sorolta az amerikai elnök.
Felidézte: az Egyesült Államok az év elején 20 ezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel 100 ezerre emelkedett katonáik létszáma a térségben.
- A NATO-tagországok vezetői elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját.
Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár szerint a dokumentumban Oroszországot "a legjelentősebb és közvetlen fenyegetésnek" minősítették a szövetséges országok biztonsága, a béke és az euroatlanti térség stabilitása szempontjából.
Hangsúlyozta: az új stratégia "nagyon különbözik" a 2010 óta érvényben lévő, Lisszabonban elfogadott koncepciótól, amelyben Oroszországot a NATO stratégiai partnerének nevezték. Emellett a korábbi dokumentumban nem szerepelt Kína, amelyet azonban most a szövetség érdekeire, biztonságára és értékeire nézve kihívásként nevesítettek.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-tagállamok vezetői alapvető változtatások bevezetéséről is döntöttek a szövetség elrettentési és védelmi képességeiben.
E változtatások része egyebek mellett a keleti szárnyon az előretolt védelem megerősítése, valamint a készenléti erők létszámának növelése, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban reagálhassanak. A hidegháború óta először kerül ilyesmire sor - jegyezte meg.
A szövetségesek döntöttek továbbá Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásának folytatásáról is.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta a tagállamok elkötelezettségét, hogy bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
Kilenc ország már átlépte ezt a küszöböt, 19-nek világos terve van arra, hogy 2024-ig megvalósítsa a célkitűzést, és további öt elkötelezett abban, hogy a későbbiekben teljesíti.
- A NATO szerdán hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, miután kedden Törökország beleegyezett, hogy támogatja felvételüket.
A három ország megállapodást írt alá, amely rendezi Törökország fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait a két északi országgal szemben.
A 30 NATO-tagállamnak még jóvá kell hagynia a bővítést, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjává válhat.
- Az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvednek Liszicsanszk és Harkiv környékén - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán azt mondta, hogy az általa képviselt szakadár régió utolsó, ukrán kézen maradt városa, Liszicsanszk egyharmadát "felszabadították". Vitalij Kiszeljov, a "köztársaság" belügyminisztériumának munkatársa azt hangoztatta, hogy a több oldalról ostromlott városból az éjszaka folyamán mintegy félezer ukrán katona és 74 zsoldos távozott Sziverszk területére, ahová az ukrán hadsereg hat zászlóaljat csoportosított át. Kiszeljov szerint az ukrán alakulatokat amerikai katonai magáncégek zsoldosai irányítják.
