<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Az ukrán háború kapcsán számos olyan, érzelmektől felkorbácsolt megszólalás volt, amely az orosz gázszállítások leállítását és Paks 2 szerződésének felmondását követelte. Szijjártó Péter ezekre hasonlóan emocionális választ adott szerdán. A politikai és érzelmi vetületet mellőzve igyekeztünk szakmai alapon elemezni ezt a kérdéskört.

Meglehetősen ingerülten magyarázta az orosz kapcsolatokat Szijjártó Péter egy szerdán publikált videóban. Az persze nem derült ki, hogy a külgazdasági és külügyminisztert a téma vagy az egy hete tartó ukrán háború miatti állandó készenlét és az ezzel járó tárgyalások, esetleg egészen más zökkentette ki nyugalmából. A miniszter mindenesetre megrótta az ellenzéki politikusokat, amiért az orosz kapcsolatokat támadják, és igyekezett megvédeni az Oroszországgal még meglévő kapcsolatokat.

Ennek során a kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank esetleges kiutasításával kapcsolatban azt mondta, hogy az intézményt nem érintik az uniós szankciók, amelyeket Magyarország egyébként tiszteletben tart. Hasonló érveket használt az importált földgáz és a paksi atomerőmű tervezett bővítése kapcsán is. Majd indulatos kijelentést tett, részben felidézve azt a mantrát, amelyet Orbán Viktor Ukrajna megtámadása előtt tett moszkvai látogatása alkalmával dobott be a kormány.

Szijjártó Péter azt mondta: Szeretném világossá tenni, hogy ha nem jön földgáz Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar, és akkor nem lesznek munkahelyek. Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, és brutális energiaáremelkedés következik.

Megmosolyogtató lenne a választások előtt egy hónappal azon fennakadni, hogy az ellenzék megpróbál fogást találni a kormányon, így a politikai részletek elemzésének sok értelme nincs. Inkább a kijelentés szakmai részénél ragadnánk le. Kitérve egyrészt az importált földgáz kérdésére, másrészt Paks2-re.

Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Ami a földgázt illeti, abban igaza van a kormánynak, hogy per pillanat az orosz gáznak nincs alternatívája. Paradox módon, miközben Orbán Viktor és kormányának tagjai sokszor tűntek az elmúlt években Vlagyimir Putyin lobbistáinak, az orosz gáz esetleges elzárása Magyarországnak különösen fájna, egy ilyen szcenárió megvalósulása már-már kezelhetetlen helyzetet eredményezne.

Persze lehet arra hivatkozni, hogy Magyarországon kívül számos más régiós ország is rászorul az orosz gázra. Sőt, nem csak a kisebb államok, de Németország is erősen orosz gázfüggő. Esetükben viszont ki kell emelni, hogy Berlin óriási erőfeszítéseket tett a fenntarthatóságért, és energia-ellátásának jelentékeny részét teszik ki a megújulók. Eközben a németek fokozatosan kivezetik az atomenergiát, és az ellátásbiztonság érdekében lett nagyobb súlya a földgáznak.

Magyarország viszont „bealudt a megújuló energia terén”, és a hazai energiamixben az atomenergia és a földgáz kiemelt szerepet kapott. Tény ugyanakkor, hogy utóbbi időben – többek között az úgynevezett KÁT és METÁR rendszernek, továbbá a lakossági programoknak köszönhetően – komoly előrelépés történt a megújulók terén. Néhány hete közölte a napelemes iparági szervezet, a MANAP, hogy a magyar napelemparkok teljes kapacitása 2021 végére akár a 3000 megawattot is elérhette, ami Paks 2000 megawattos teljesítményének a másfélszerese. Ez tízszeres növekedés a 2017-es napelemes kapacitáshoz képest. Ráadásul akár a napelemek, akár a más megújuló energiaforrások terén még mindig komoly lehetőségeket látnak a szakértők, így a sokak szerint érdemtelenül leállított szélerőműveknél, vagy a természeti adottságaink alapján kézenfekvőnek tűnő geotermikus energia kapcsán is.

Arról nem is beszélve, hogy Magyarország energiahatékonysága továbbra is messze elmarad a nyugat-európaitól,

ez egyébként számos környezetvédő szervezet vesszőparipája. Hiszen, mint mondják, az a leginkább környezetbarát energia, amit fel sem használunk. Így, a szakértők szerint mind az iparban, mind a lakosság esetén ebből a szempontból is komoly tartalékok vannak.

A fentiektől függetlenül abban konszenzus van a szakértők között, hogy jelenleg a magyar energiaellátás elképzelhetetlen földgáz nélkül. Sőt, mint mondják, a megújuló energia ciklikussága (például éjszaka egyáltalán nem, télen pedig sokkal kevesebbet süt a nap) és amiatt, hogy a „nagyüzemi” energiatárolás gyerekcipőben jár, még jó ideig kellenek rugalmasan be- és lekapcsolható erőművek, amelyek közül a gázturbinások terjedtek el leginkább. Más kérdés, hogy a fent említett METÁR-rendszer legutóbbi körében az addig megszokott napelemparkok helyett a biomasszára „tett” az ITM, arra hivatkozva, hogy „a fotovoltaikus technológiához képest kevésbé időjárásfüggők, ezért stabilabb termelésre képesek és rugalmasan szabályozhatók.” (Az már más kérdés - erről a Telex írt -, hogy ezzel egy vállalat járt nagyon jól.)

A szakértők szerint egyébként a napenergia-kapacitás kiépítése ennek ellenére továbbra is dinamikus. Információink szerint a lakossági igényeket kiszolgáló vállalatok a most elbírálás alatt lévő 100 százalékos támogatású pályázatoknak és az otthonfelújítási programban elérhető 50 százalékos támogatású megbízásoknak köszönhetően „fullon vannak”. Ugyanakkor sokak szerint szükség lenne további energiahatékonysági pályázatokra, amelyek nem csak a megújulóra való áttérést segítenék, de például a lakóházak hőszigetelését is, már csak azért is, mert miközben dinamikusan növekszik a megújuló energia előállítása, az energiafogyasztás is folyamatosan bővül.

Visszatérve Szijjártó Péter eredeti gondolatához, mely szerint az orosz gáz nélkül nincs rezsicsökkentés, ez két szempontból is erősen árnyalható. Egyrészt az orosz gáz sem ingyen jön, hiába blöffölte be Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral február elején tartott találkozóján, hogy a magyarok a piaci ár ötödéért kapják azt. Az adatok ugyanis egészen mást mutatnak, bár tény, hogy így is a tőzsdei árak alatti összegbe kerül nekünk jelenleg az orosz földgáz.

Ugyanakkor a rezsicsökkentés nagy részét az állam fizeti per pillanat, az MVM brutális vesztesége is ezt jelzi, nem véletlenül kellett az év végén óriási tőkeemelést végrehajtani az energetikai szuperholdingban. Ha tehát ezt, a dotációra fordított összeget (vagy legalább egy részét) további megújuló energia-kapacitások kiépítésére fordítanák, illetve energiatakarékossági projekteket finanszírozna az ország, akkor érezhetően lehetne csökkenteni a függőségünket az orosz földgáztól.

Természetesen az is valamilyen szinten opció lenne, hogy alternatív beszállítókat keressen az ország, ahogy az például a Shell-lel kötött LNG (cseppfolyós gáz) beszerzése során történt. Más kérdés, hogy abban szakmai konszenzus van, hogy ezek a források egyelőre drágábbak, mint az orosz földgáz.

Ahogy a fentiekben részletesen taglaltuk, a hazai energiamix ígéretes fordulatot vett. Éppen ezért egyre több elemző látja Paks 2 kérdését is árnyaltabban. A hazai szakértők abban egyébként egyetértenek, hogy rövid távon, ahogy a földgázt, úgy az atomenergiát sem tudja az ország nélkülözni. Ugyanakkor a megnyugtatóan soha nem tisztázott megtérülésű (illetve egyes vélemények szerint soha meg nem térülő) Paks 2 helyett kézenfekvő alternatíva lenne, hogy Paks 1 üzemidejét hosszabbítsák meg 10 évvel. Ez valós alternatíva, sőt olyan pletykákat is lehet hallani, hogy az engedélyező (részben európai) hatóságok inkább hajlanának erre, mint egy teljesen új erőmű építésének jóváhagyására. Nem véletlen, hogy Paks 2 engedélyezése az eredeti tervekkel ellentétben komoly csúszásban van, de a szintén a Roszatom által építendő, a leendő magyar erőművel azonos technológiát alkalmazó finnországi projektnél is nagyon hasonló a helyzet.

Összességében tehát a szakértő vélemények alapján azt mondhatjuk, hogy az orosz gáznak jelenleg nincs, Paks 2-nek viszont van alternatívája. Az persze más lapra tartozik, hogy a magyar kormány az orosz energetikai kapcsolatokat szakmailag indokolatlanul mossa össze a rezsicsökkentéssel, és csinál mindebből politikai ügyet, miközben Szijjártó Péter kifakadásában éppen azt rótta fel az ellenzéknek, hogy ez szakmai, nem pedig politikai kérdés.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.