<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Takarékbank korábban rendre a legoptimistább gazdasági várakozást tette közzé, most azonban a szakértők a növekedés lassulását várják. A háttérben elsősorban a chiphiány áll, ami óriási károkat okozott az ipar számára.

A hazai GDP 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, míg szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami az első háromnegyed évben 7,1 százalékos bővülést eredményezett. A járvány előtti szintet a GDP mintegy 0,7 százalékponttal haladta meg a harmadik negyedévben, hangzott el ma a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői tájékoztatóján. A növekedést érdemben visszafogta a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. (Az mfor.hu ezt már tavaly ausztusi elemzésében előrevetítette - szerk.)

Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően. A növekedést szintén lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást.

A fogyasztás lesz a fő hajtóerő

Az idei évre a bank elemzői 6 százalékos növekedést várnak, amely a korábbi 7 százalékos prognózisukhoz képest alacsonyabb, ám az európai átlagnál erősebb növekedés lesz. Az év első felében kifizetésre kerülő kormányzati transzferek (szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége) jelentősen hozzájárulnak ehhez. Szerintük a következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése is pozitív hatással lehet a GDP-re.

A legutolsó negyedévben a nettó export erősen visszahúzta a magyar gazdaságot, aminek hátterében a chiphiánnyal sújtott járműipar áll. Az iparban a következő hónapokban a chiphiány miatt többször leálló autógyárak továbbra is fékezhetik a növekedést, azonban a jelentős rendelésállomány, valamint az új kapacitások üzembe helyezése ezt ellensúlyozhatja. Egyes előrejelzések szerint az év során fokozatosan enyhülhet a félvezetőhiány. Az építőiparban a lakásfelújítások, lakásépítések, állami, valamint uniós forrásokból finanszírozott beruházások és az ipari beruházási boom ad lendületet, azonban az építőanyagárak megugrása, egyes építőanyagok hiánya és a szállítási nehézségek fennakadásokat okoznak.

A nettó export alakulása továbbra is kérdőjeleket vet fel, ez lefelé és felfelé mutató kockázatokkal jár, hiszen az ellátás alakulása döntő lesz majd a folyamatokra. A szolgáltatások Suppán Gergely vezető elemző szerint jól fognak alakulni, és idén is (részben az alacsonyabb bázis miatt) érezhető növekedés várható majd.

Óriási kérdőjel az infláció alakulása

Mint azt az elemző hangsúlyozta, az év végén csúcsra érő infláció kapcsán ellentétes hatásokat láthatunk majd. Egyrészt vannak nagyon kellemetlen negatív globális folyamatok, így az energia- és az alapanyagok árának megugrása. Ezek közöl több ráadásul nem végtermék, hanem olyan, amelynek drágulása más termékekbe is begyűrűzik. Ezzel szemben állnak bizonyos bázishatások, így például a dohánytermékek adóemelésének hatása kiesik majd, ahogy az üzemanyagok korábbi drágulásának hatása is hónapról-hónapra tompul.

Összességében az infláció az év első felében továbbra is magas maradhat. Ehhez ugyanis a fent említett külső tényezőkön túl a hazai munkaerőpiaci folyamatok is hozzájárulnak. Az alsó bérkategóriákban a 20 százalék körüli növekedés nagy lökést ad, miközben a feszített munkaerőpiac miatt a képzett munkavállalókért komoly harc van a munkaadók között, ami a béreket felfele hajthatja.

Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának nem látható következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, és drágulást okozhat. Az idei inflációs várakozásukat 5 százalékról 5,5 százalékra emelték a fentiek miatt a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság, valamint a béremelések és a keresletélénkülés okoz.

Az alapkamat 4 százalékig emelkedhet, míg az egyhetes betétek kamata 5 százaléknál tetőzhet. A forint lassan erősödhet, de drasztikus változást nem prognosztizálnak.

Csúcson a foglalkoztatás, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkanélküliségi ráta szeptember és november között 3,7 százalékra csökkent az előző háromhavi 3,8 százalék után. Egy év alatt 70 ezerrel, 4,687 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A Covid-járvány harmadik hullámát jellemző korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, a nyitási lehetőséggel párhuzamosan, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a tavalyi nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. Az elemzők azzal számolnak, hogy 2021-ben 4,0 százalék, idén pedig 3,3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A bérek októberben 8,5 százalékkal nőttek, az első tíz hónapban szintén 8,5 százalékkal. 2017 óta 56,5 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek szintén 8,5 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése 1,9 százalékra mérséklődött az erőteljes infláció miatt, azonban 3,7 százalék volt az első tíz hónapban.  

A tavalyi egész évben 8,5 százalékra mérséklődhetett a bérnövekedés üteme, ami a várt 5,1 százalékos infláció mellet 3,3 százalékos reálbér növekedést eredményezhetett, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Idén a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése, valamint az ágazati béremelések hatására 13 százalékot megközelítő bérnövekedésre van kilátás.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.