Olyan gyorsan terjed a koronavírus, hogy képtelenség megmondani, mik lehetnek a világjárvánnyá minősített kór hatásai a magyar gazdaságra. Ezeket szedtük össze, de előre bocsátjuk, hogy cikkünk a péntek délelőttig elérhető információk alapján készült, ezért azt szigorúan csak egyfajta pillanatfelvételként szabad kezelni.
„A cégek csak április közepén-végén lesznek abban a helyzetben, hogy a konkrét hatásokról tudnak beszélni, egyelőre csak tapogatóznak.” Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) három nappal ezelőtti gazdasági évnyitó konferenciáján jól leírta, milyen bizonytalanságot és tanácstalanságot idézett elő a gazdasági szereplők körében a koronavírus.
„Legalább két hetet, de inkább négyet kérünk, amíg kicsit tisztábban látunk, utána beszéljünk” – e fordulat vált általánossá az utóbbi napokban a meglévő, vagy potenciális üzleti partnerek között.
Csak a vírus megállítása segíthet
A helyzet súlyosságát, azt, hogy alig 12 évvel az előzőt követően egy újabb világgazdasági válsággal kell szembenéznünk, jelzi a növekedési prognózisok drasztikus lerontása, valamint a jegybankok tűzoltó akciói és a kormányok kilátásba helyezett ösztönző intézkedései. Ám nagyon úgy tűnik, hogy csak a vírus megállítása segíthet – találta fején a szöget az Equilor Befektetési Zrt. elemzése. Ettől azonban még sajnos messze vagyunk. Bár Kínából már az új fertőzések növekedésének lassulásáról érkeztek hírek, Európa még a terjedési szakaszban van.
Ezért sem lehetnek egyelőre hatásosak az eddig tett gazdasági ellenlépések, pedig a döntéshozók már eddig is sok mindennel próbálkoztak. Például kamatvágásokkal: a Fed és a Bank of England is már csökkentett fél-fél százalékpontot, ám az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény jövő szerdai ülésétől újabb, immár az előzőnél dupla akkora mértékű, 1 százalékpontos enyhítést várnak. Aminek következtében – ha megvalósul – a Fed irányadó rátája a 0-0,25 százalékos sávba kerül. Ami azt jelentené, hogy minimálisra szűkülne a mozgástere a monetáris beavatkozásra. Hasonlóan a Bank of Englandéhez, amelynek alapkamata már most is 0,25 százalék.
Az Európai Központi Banké (EKB) pedig már most is ennyi, miután a tegnapi kamatdöntő ülésén nem változtatott. Ehelyett az uniós jegybank indirekt pénzpumpálással próbál serkenteni. A csütörtökön bejelentett új eszközvásárlási programja keretében az eddigi havi 20 milliárd eurós keretösszeget a hatszorosára, 120 milliárdosra emelte – ekkora értékben vesz eszközöket a bankoktól. Emellett egy másik program keretében a kis- és közepes vállalatok hitelezését segítenék, s nyártól egy korábbi, hasonló programjuk kamatszintjeit csökkentik.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség a járvány visszaszorítása, és a negatív gazdasági hatások tompítása érdekében, mivel az lelassítja a termelést és csökkenti a keresletet. Évi 1,1 százalékos inflációs kilátásaikon egyelőre nem változtattak, a növekedési prognózist azonban 1,1-ről 0,8 százalékra vágták vissza. (Az OECD és az IMF már korábban jelezte, globálisan a 0 százalékot, vagyis a stagnálást is elképzelhetőnek tartja.) A piaci szereplők meglehetősen csalódottak voltak, mivel ennél erőteljesebb intézkedéseket vártak a jegybanktól. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy a monetáris politikának csak korlátozott lehetőségei vannak a most kialakuló válság kezelésében – vélik az Equilornál.
Nagyobb teher a fiskális politikán
Maradnak tehát a költségvetési gazdaságösztönző lépések. Az ANZ Bank elemzői követendő példaként említik a járvány kiindulópontjának számító Kínát, mondván, a pekingi kormány megteszi a megfelelő lépéseket a vírus megfékezésére.
De evezzünk vissza a hazai vizekre. Ami a monetáris részt illeti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere kamatfronton már eddig is szűk volt, lévén, hogy alapkamata már csaknem négy éve globális szinten rekordalacsony, 0,9 százalék. A koronavírus ezen is változtatott: a többi jegybank nagyarányú kamatcsökkentései relatíve kedvezőbb pozícióba hozták a magyar irányadó rátát, ami akár már az MNB számára is monetáris enyhítést tehet lehetővé. De ez még a jövő zenéje, az utóbbi hetekben, hónapokban a hazai jegybank még a kereskedelmi bankoknak biztosított pénzmennyiség változtatásával (vagyis azzal, hogy mennyi eurót vesz forintért) tudott operálni, illetve, amikor az éves infláció januárban túlszaladt a 4 százalékos ingerküszöbén (4,7 százalék lett), akkor verbális intervencióval (lásd Nagy Márton alelnök megszólalása).
Nem kérdés, hogy a fiskális politikára idehaza is jóval nagyobb teendők hárulnak. „Az egész 2020-2021-es költségvetést újra kell terveznünk. Sok milliárd eurónyi gazdasági korrekciós alapokat kell létrehoznunk, ehhez mindenki hozzájárulására szükség lesz. Mivel az önkormányzatok is most februárban fogadták el a saját költségvetéseiket, nekik is át kell azokat dolgozniuk” – jelölte ki az irányt Orbán Viktor az MKIK keddi eseményén és a ma reggeli rádióinterjújában is egyaránt.
Először a turizmuson, aztán a többieken csattanhat az ostor
A kormányfő szerint a gazdaság leállása nem ugyanolyan mértékben sújtja a különböző ágazatokat, mint például az idegenforgalmat vagy az élelmiszeripart. Orbán szerint más-más segítség kell az egyes ágazatoknak, ezért is kérte meg az MKIK-t, hogy mérjék fel, egy-egy ágazatra koncentrálva milyen segítség kell. Ahogy fogalmazott: „ez nagyon nagy erőfeszítéseket igényel majd” és „át kell csoportosítani komoly pénzeszközöket”.
Az ezen feladatok végrehajtására hivatott Varga azonban az InfoRádió kedd esti műsorában azt mondta: „nem látjuk még a helyzet mélységét, és azt, hogy a régiós országokat miként érinti a vírus, amelyek talán még kevésbé fertőzöttek”. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a kormány már akár a jövő héten bejelenthetné az új gazdaságvédelmi csomagot, de a járvány gazdasági hatásai miatt kivár. Mindenesetre az, hogy Varga az eredeti 4 százalékról néhány hete már 3,5 százalékosra csökkentett hazai GDP-növekedési előrejelzése helyett már a recessziót (-0,3 százalékos mértékűt) sem zárja ki, jelzi a helyzet súlyosságát. Ekkora mértékű pálfordulásra a 2008-as válság idején volt példa.
A bizonytalanság a gazdaságot finanszírozó hazai nagybankoknál is tetten érhető, a koronavírus gazdasági hatásait firtató körkérdésünkre mindössze az OTP Bank adott érdemi választ.
Több forgatókönyv is létezik
A legnagyobb hazai hitelintézetnél úgy vélik, a koronavírus gazdasági hatásai csak különböző forgatókönyvek mellett valószínűsíthetők. Ugyanis a növekedésre gyakorolt hatás nagyban függ attól, hogy Magyarországon, a régióban, illetve ezen országok fontosabb kereskedelmi és turisztikai partnereinél milyen súlyos lesz a járvány lefolyása. Súlyos járvány esetén, ha annak megfékezéséhez drasztikus állami beavatkozásra lesz szükség, a negatív hatások nagyobbak. Szintén kérdés a járvány időbeli lefutása, hiszen elnyúló járvány esetén a hatások is nagyobbak. Az utolsó kérdés pedig az, hogy az adott ország gazdaságpolitikája mennyire tudja ellensúlyozni a negatív hatásokat, van-e mód az erősen érintett ágazatok támogatására költségvetési (célzott támogatások), jegybanki (olcsó likviditás) és egyéb hatósági (például hiteltörlesztés felfüggesztése) eszközökkel, illetve amennyiben az állam tudja tompítani vagy ellensúlyozni a munkanélküliségre gyakorolt negatív hatást.
Mindezekre egyelőre csak korai becslések állnak rendelkezésre. Ezek szerint:
- enyhe lefutás és gyorsan helyreálló termelési láncok esetén az OTP-csoport országaiban 0,5-2 százalékponttal lehet alacsonyabb az idei növekedés, mint a korábban várt 2,0-3,5 százalék. Ekkor a recesszió elkerülhető.
- ha a járvány lefolyása gyors, de súlyosabb és ez erős zavart okoz a termelési láncokban, akkor az OTP becslései szerint a régiós országok többségében az alappályához képest 2,5-3,5 százalékponttal lenne alacsonyabb a növekedés, ami a turizmusnak erősebben kitett országok esetén már okozhat kismértékű recessziót.
- ha pedig a járvány miatt tartósan (az idei éven túlnyúlóan) esik a turisztikai és szolgáltatás-kereslet, akkor a bankcsoport számításai szerint minden országban csökkenne a bruttó hazai termék 2020-ban, de a visszaesés kisebb lenne, mint 2009-ben. Ugyanakkor a krízis jellege miatt az idei visszaesést gyors visszapattanás követné a várakozásaink szerint, különösen, ha a megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel sikerül elkerülni a másodkörös hatásokat.
A március 6-án publikált 2019 éves gyorsjelentéséhez készül prezentációjában az OTP már jelezte, mekkora kitettséggel rendelkezik azon szektorok felé, melyeket a jelenlegi helyzet leginkább érinthet. Eszerint a hotel- és szállodai szolgáltatások, különböző szállítmányozási ágazatok, vízi-légi-és szárazföldi közlekedéssel kapcsolatos gyártási és szolgáltatási iparágak felé a teljes mérlegen belüli és kívüli kitettség nagysága körülbelül 800 millió eurónyi, ez a teljes csoportszintű vállalati hitelállománya 2,9 százalékát érinti.
A járvány első körben a legnagyobb problémát a turizmus és az ehhez szorosan kapcsolódó ágazatok (utazás-szervezés, vendéglátás, légiközlekedés) számára jelenti, ahol igen jelentős lehet a rövid távú árbevételi sokk – vélik az OTP-nél. A beszállítói láncok és az átmenetileg visszaeső kereslet miatt szintén jelentős sokk érheti a feldolgozóipart. Ezen túl a bevásárló-központok hiteleit érdemes figyelni, ahol szintén érdemi kiesés várható a bevételben.
A háztartások esetén az jelenthet problémát, ha a járvány által erősen érintett ágazatokban jelentős létszámleépítésre kerül sor, ez azonban gazdaságpolitikai eszközökkel jelentősen tompítható.
Az OTP Bank folyamatosan értékeli a helyzetet, hogy amennyiben szükséges, megfelelő időben meghozott intézkedésekkel tudjon reagálni az egyes lehetséges forgatókönyvekre.
