Nem csak Európában szúr már szemet a nagy amerikai techvállalatok adófizetési gyakorlata, hanem otthonukban, az USA-ban is. Egy sor nagy cég ugyanis otthon sem fizeti a közterhet, vagy ha igen, akkor a profitjuk tükrében csak minimálisan, és ez már a választókat is irritálja, írja a New York Times.
A lap rögtön egy elég érzékletes példával nyit: egy évi 18 ezer dollárt kereső szőnyegtisztítót állít szembe a tavaly 10,8 milliárd dollár bevételt termelő Amazonnal. A kisvállalkozónak be kell fizetnie a szövetségi adót, a techvállalat viszont az óriási profitja után az adó-visszatéritésnek köszönhetően nulla dollár sarcot fizetett - ráadásul a tavalyi már zsinórban a második ilyen évük volt. A kedvező helyzetükkel nincsenek egyedül: az adóügyekkel foglalkozó Institute on Taxation and Economic Policy adatai szerint rajtuk kívül még 59 olyan nyereséges amerikai cég van, melyeknek tavaly nem kellett szövetségi adót fizetnie. 79 milliárd dollárnyi bevételt termeltek együtt.
A nyereséges, ám az adózást sikerrel elkerülő amerikai cégek száma tavaly duplázódott meg az USA-ban, Donald Trump elnök 2017-es adózási reformja hatására, amely bővítette a társasági adókedvezményeket, társasági jövedelemadó mértékét pedig 35 százalékról 21 százalékra csökkentette. Az Amazon mellett a legismertebb ilyen vállalatok közt ott van a Delta Air Lines, a Chevron, a General Motors, valamint a Netflix és az IBM is.
Trump adóreformja a vállalati beruházások felpörgetését, a munkahelyek otthon tartását, és új munkahelyek megteremtését célozta. A húzás bejött - bár nem olyan mértékben, mint a kormányzat remélte - , de amellett, hogy megteremtette a fent ecsetelt, visszás helyzetet, ahol a kispénzű fizet, a nagy cég pedig nem, egyes esetekben egyenesen oda vezetett, hogy a vállalat kétszeresen nyert, a munkás pedig kétszeresen veszített az adózási újításon.
Ez történt a General Motorsnál is, ráadásul Trump számára elég kínos módon. Az elnök két évvel ezelőtt az ohiói Youngstownban arról beszélt egy kampányestjén, hogy visszahozza az államba a gyárakat, visszajönnek a munkahelyek, a lakosoknak pedig nem kell elköltözniük - "ne adják el a házaikat!", tanácsolta az egybegyűlt munkásoknak Trump. A tavaly 4,32 milliárd dolláros bevételű, ám az adózástól teljes egészében megmenekült GM viszont ahelyett, hogy új munkahelyeket teremtett volna, még a meglévők számát is csökkentette, amikor bezárta a Youngstown szomszédságában elterülő Lordstown-beli gyárát. Nekik megérte, mert ez a húzás segített feljebb tornázni a cég részvényárfolyamát. Az üzem leállítása miatt sok munkás költözni kényszerült, hogy a vállalat egy távolabbi gyárában próbáljon meg elhelyezkedni, azonban a fordulat abból a szempontból is keresztbe tett nekik, hogy lordstowni házuk értéke a GM kivonulása miatt esett, és nem tudtak rajtuk azon az áron túladni, melyen szerettek volna.
Az ilyen esetek adnak muníciót a demokratáknak. Elizabeth Warren szenátor azzal a javaslatával kampányol, hogy a válallatoknak minden, 100 millió dollár felett megkeresett dollár után kötelességük lenne 7 százalékos adót befizetni, ami nem csak az USA-ban, hanem az egész világon termelt bevételeikre értendő. Becslése szerint az új sarc mintegy 1200 vállalatot érintene, és tíz év alatt 1 billió (1000 milliárd) dollárral gazdagítaná az államkincstárat. Ha ez az adó tavaly élt volna, akkor az Amazon 698 millió dollárt adózott volna, nem pedig nullát. Amy Klobuchar szenátor más megközelítéssel dolgozik: ő csak megemelné a most 21 százalékos adót, 25 százalékosra. Bernie Sanders pedig a mostani kampányában, ugyanúgy, ahogy a három évvel ezelőttiben, folyamatosan a nagyvállalati adó-kiskapuk bezárásáról, és az adóparadicsomokba mentett multis pénzek hazatérítéséről és otthon tartásáról beszél.
Az ilyen ígéretekre meg is van a közönség: a Times idézi a Pew Research az adóreform életbe lépésekor készített felmérését, mely szerint az amerikaiak csupán 24 százaléka gondolta úgy, hogy jó ötlet csökkenteni a nagyvállalati adóterheket, 21 százalékuk szerint hagyni kellett volna őket úgy, ahogy voltak, viszont 52 százalékuk a sarc további emelését tekintette volna kívánatosnak.
A dolgozó, de anyagi nehézségekkel küszködő vagy szimplán csak fairebb adózási rendszert követelő amerikaiak pedig elkezdtek egyre jobban balra tolódni. Bernie Sandersnek persze már a 2016-os választásokkor is megvolt a maga egészen izmos tábora, de a Times riportja szerint az elégedetlenek most már a Democratic Socialists of America nevű szervezet gyűléseire járnak, ahol marxista eszmékről társalognak.
A lap azonban olyanokat is talált az ohiói Akronban, akik egyelőre ingadozó szavazók, de inkább a republikánusok felé hajlanak. Nekik túl erős lépés lenne a nagyvállalatok iránti szigor visszahozása. Az egyik megszólaltatott szerint rendben van a társasági adó csökkentése, de csak akkor, ha a cégek tényleg úgy viselkednek, ahogy Trump szeretné, vagyis a könnyítés mellett nem viszik el a munkahelyeket a tengeren túlra.
Az onnan nézve tengeren túlon, azaz itt, Európában is nagy fejtörést okoz az amerikai nagyvállalatok adózási gyakorlata, főképp a techszféra használja ki a kedvező lehetőségeket. Az Európai Unió egy éve szeretné kidolgozni az átfogó, uniós techadót, de a projekt több tagállam heves ellenállása miatt tavaly év végén falba ütközött: a tiltakozók az USA lehetséges válaszlépéseitől tartanak. Ha az EU-s techsarc késik is, számos tagállam dolgozik a saját, házi techadóján. A francia parlament alsóháza nemrég meg is szavazta a saját verzióját, azonban ez, az USA-retorzióktól való félelmek miatt már eleve egy puhított változat volt. A cseh kormány pedig kedden jelentette be, hogy jövőre élesítik a digitális adójukat.
