5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Mióta kirobbant a Pegasus-botrány, azóta frappánsabbnál frappánsabb módon válaszolják meg a felmerült kérdéseket, csak, hogy kerüljék az egzakt válaszadást. Most is valami hasonló történt.

Többször is volt már arra példa, hogy beszámoltunk a parlamenti írásban feltett kérdésekről és válaszokról, és rendre a válaszokon volt az elkészült cikkek hangsúlya. Most azonban teljes más szerkezetű cikket vagyunk kénytelenek írni.

Nagyjából két hete robbant idehaza is a nemzetközi oknyomozó riporterek által készített anyag, mely szerint az izraeli kémszoftverrel ellenzéki politikusokat, oknyomózó újságírókat és NER-ellenség vállalkozókat vettek célba.

A magyar kormány botrányra adott válasza és reakciója aligha nevezhető komolynak vagy épp egzaktnak, hiába próbál az ellenzék és az újságírók is válaszokat kapni. A kérdezés egyik módja a parlamenti képviselők körében az írásban feltett kérdés, melyre a megszólított személynek 15 napja van válaszolni. Ezzel az eszközzel élt az MSZP-s Mesterházy Attila, a DK-s Vadai Ágnes és a független Szél Bernadett is, amikor több irományra szétosztva a miniszterelnöktől szerettek volna információkat megtudni. Pontosabban az alábbi kérdésekre várták a választ.  (szerk.: ha az egyes kérdések között némi átfedés lenne az azért van, mert több irományban több kérdést is benyújtottak Orbán Viktorhoz.)

Mesterházy Attila (MSZP):

  • A kormány miért gondolja úgy, hogy szüksége van egy ilyen kémprogramra?
  • Melyik szervezet fogja használni ezt a szoftvert, melyik miniszter felügyelete alá tartozik?
  • Tervezik-e Magyarországon is bevetni az eszközt, akár politikusok, civilek, újságírók és gazdasági szereplők megfigyelésére?
  • Mikor vették és pontosan mennyibe került a megfigyelőprogram?
  • Használatban van-e már a kémszoftver?
  • A magyar kormány megvásárolta-e az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját?
  • Kinek az utasítása alapján indították a megfigyeléseket? Ki döntött arról, hogy mely személy kerüljön fel a megfigyelési listára? Milyen kritériumok alapján választottak célpontokat?
  • Mennyit költöttek a megfigyelésre és a szoftverre közpénzből? Mióta használják ezt a kémszoftvert? Melyik nemzetbiztonsági szerv vett részt ezen akcióban: a célszemélyek kijelölésében és a beérkező adatok feldolgozásában?
  • Kihez kerültek a megfigyelés során keletkezett információk és adatok?
  • Készültek-e jelentések a megfigyelésékről? Ki kapta meg azokat?

Orbán Viktort ezúttal írásban kérdezték. Volna. (Fotó: MTI)
Orbán Viktort ezúttal írásban kérdezték. Volna. (Fotó: MTI)

Vadai Ágnes (DK):

  • Vásároltak-e ilyen szoftvert? Ha igen:
  • Mennyiért?
  • Ki működteti?
  • Mire kívánják használni?
  • Alkalmazták-e már?
  • Név szerint kik ellen?
  • Milyen gyanú alapján?
  • Rendelkeztek-e az alkalmazáshoz bírói fölhatalmazással?
  • Hány embert hallgatott le és figyelt meg a kormány az izraeli kémszoftverrel?
  • Mely magyar újságírók és ellenzéki politikusok voltak ezek név szerint, túl azokon, akikről ez már kiderült?
  • Ki adott utasítást ezekre a megfigyelésekre?
  • Mely állami szerveket használták erre az akcióra?
  • Ki fog ezek után lemondani, és mikor?

Szél Bernadett (független):

  • Az izraeli kormánnyal zajlott korábbi tárgyalásokon napirenden volt a kémszoftver megvásárlásának ügye?
  • A NSO izraeli kibercég szerint kizárólag kormányok és állami szervek az ügyfeleik. Ki és mikor döntött az NSO nevű izraeli cég Pegasus elnevezésű kémprogramjának megvásárlásáról, és kik vettek részt a tranzakcióban? Mennyibe került a szoftver?
  • Ki, mikor és milyen indokkal adott engedélyt magyar újságírók, üzletemberek, ügyvédek, ellenzéki politikusok megfigyelésére?
  • Ki és milyen szempontok szerint választotta ki a megfigyelési célszemélyeket, és milyen jogszabályi hivatkozás alapján került sor a nem bűnüldözési és -megelőzési célú megfigyelésekre, lehallgatásokra?
  • Mely nemzetbiztonsági/titkosszolgálati szerv és milyen időtartamban bonyolította a megfigyeléseket? Kik és mire használták, illetve hol tárolták a megszerzett információkat?
  • Most is használják a Pegasust állami és kormányzati szervek? Zajlanak jelenleg megfigyelések ezzel a kémprogrammal újságírók, vállalkozók, politikusok ellen?
  • Indul-e vizsgálat annak megállapítására, jogszerűek voltak-e a megfigyelések?

Bár a kérdések címzettje Orbán Viktor miniszterelnök volt, nem ő válaszolt, hanem a belügyminiszter, Pintér Sándor.

A válasz minden esetben kellően "informatív" volt. Idézzük:

"Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében a hatályos jogszabályok megfelelően járt el és jár el. Ennek megfelelően Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik.
 

2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és jelenleg sem folytatnak. Mindezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják."

Hogy ezt melyik kérdésre és kinek válaszolta Pintér Sándor?

Mindenkinek és az összes feltett kérdésre ez a válasz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!