Szűcs Tamás pedagógus, aki két éven át vezette a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztét (PDSZ), most nyílt levelében tudatta a közvéleménnyel, hogy lemond. Posztjáról július 15-én távozik.
Levelében arról ír, nagy sikernek könyveli el, hogy az elmúlt fél évben több pedagógus lépett be a PDSZ-be, mint az elmúlt időszak legsikeresebb éveiben, s a szervezet stabil növekedési pályára állt.
„De a munka, az elvégzésével járó terhelés ugyanis hatalmas. Hihetetlen áldozatokat kíván fizikailag és szellemileg is az, hogy a napi kihívásoknak meg tudjunk felelni. S rengeteget dolgoztunk azon, hogy a társadalom közönyén, fásultságán át tudjunk törni. Rengeteget, de valószínűleg nem eleget” – írja.
Majd hozzáteszi: árulkodó adat, hogy az elmúlt fél évben legalább háromszor annyi emberen segített jogi szolgálatuk, mint amennyien beléptek a szervezetbe.
„Márpedig ingyen ebéd nincs: a rengeteg munka felőrli azokat, akik tenni akarnak, akik munkájukat, energiájukat ölik abba az ügybe, amiben hisznek. Ha csak aratni jössz, de vetni nem, egy idő után nem lesz mit enned”.
Hangsúlyozza: „A közös felelősségvállalásban van még hova fejlődnünk, engem is rettenetesen leterhelt – de nem csak engem, említett kollégáimat is. Márpedig egy olyan helyzetben, ahol az egyébként is munkavállaló- és szakszervezet-ellenes hatalom szakmai vitákban is a félretájékoztatás, a porhintés eszközeihez nyúl, ahol a hatalom közpénzből épített mozgástere összehasonlíthatlanul nagyobb, mint az érdekképviseleteké, ahol a hatalom nem habozik a legdurvább és legetikátlanabb eszközökhöz sem nyúlni az egyes intézkedéseivel kritikus szakértői közösség ellen, ott a közös felelősségvállalás alapvető érdek. Ez az, amit máig nem sikerült tudatosítanunk.”
Szűcs Tamás a PDSZ Országos Választmányának tagja marad, az átmeneti időszakban az elnöki tisztséget Komjáthy Anna látja majd el.
Két héttel ezelőtt készítettünk interjút Szűcs Tamással. Akkor arról faggattuk, hogy vajon a koronavírus-járvány második hullámára mennyire vannak felkészülve a pedagógusok. Beszélt arról a PDSZ-felmérésről is, amiből az derült ki, hogy egyes tanárok a saját fizetésükből költöttek a távoktatás miatt szükséges eszközeikre, vagy hogy négy kivételével ezer emberből érezte úgy: semmilyen segítséget nem kapott a digitális tanrend megvalósításában.
