2020. február 7. 09:54

Amíg az iskolavezetők nem engednének be kamerákat a tantermekbe, addig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a kormánypártok támogatásával már azt javasolja, hogy iskolarendészetet állítsanak fel, valamint kamerázzák be az arra rászoruló, vagy azt igénylő iskolák tantermeit az erőszak megfékezése miatt. GDPR-szakértőt kérdeztünk ennek realitásáról.

Sajnos egyre nő az iskolákban tapasztalható agresszió, akár a diákok egymás elleni bántalmazását, akár a tanárok elleni erőszakot nézzük. Tavaly december 5-én megdöbbenést és nagy visszhangot váltott ki az a győri középiskolai késelés, ahol egy 17 éves diák azért bántalmazta fizikailag a tanárnőjét, mert nem szerette, ahogy tanít és csak hármast kapott a dolgozatára. Ezután egy nagykátai iskolában készült mobiltelefonos felvétel került ki a világhálóra, ahogy fizikailag inzultálnak a diákok egy tanárnőt. Pár napja, február 2-án pedig újabb felvétel tanúskodik arról, hogy egy nagykátai diák hogyan szidalmazza, fenyegeti és köpi le a tanárát.

Az iskolákra is ez vár? Fotó: depositphotos.com Az iskolákra is ez vár? Fotó: depositphotos.com

Már a győri esetet követően arról írt Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez intézett levelében, hogy 14 év alá kellene szorítani a büntethetőség korhatárát és nem ártana korlátozni az erőszakos diákok internetes hozzáférését. Erre viszont csak akkor kerülhet sor, ha a bűncselekményről felvétel is készül. Ezért most, a nagykátai ügy kapcsán már a tantermek bekamerázását és egy iskolarendészeti testület felállítását sürgeti az erőszak megfékezésére. A kabinet szerint a zéró tolerancia a megoldás.

A sulik nem akarják

Több gimnáziumot és középiskolát is megkerestünk, mi a véleményük erről a felvetésről. Névvel és az iskola megjelölésével egyikük sem szeretett volna megszólalni. Háttérben annyit elmondtak, hogy nem akarnak kamerákat látni az iskolák falain belül, szerintük erre egyáltalán nincs szükség, mert nem rendszerszintű tendenciáról van szó, hanem egyedi esetekről, amelyekből nem lehet messzemenő általános következtetéseket levonni.

Megkérdeztünk egy adatvédelemmel foglalkozó szakembert is, vajon nem sértené-e a gyerekek és tanárok személyiségi jogait a kamerarendszer. „Amennyiben az intézmény elvégzi a megfelelő adatvédelmi kockázatokat felmérő hatásvizsgálatot, és a kamerarendszer alkalmazását szükségessé tevő jogos érdekét azonosítja, valamint megfelelő előzetes tájékoztatást ad erről az érintetteknek, gyerekeknek, az oktatóknak, az iskola dolgozóinak és az oda látogatóknak egyaránt, akkor elvileg meg tudja állni a helyét. Nyilván ezt adatvédelmi szakjogászoknak és IT szakembereknek kéne véleményezni” – mondja Dellei László GDPR-szakértő. Erre a MÁV példáját hozza fel, amikor a kalauzokat ért sok atrocitás miatt testkamerával látták el őket, ugyanis az adott illető testi épsége felülírja az utas adatainak védelméhez fűződő érdekeit. Ennél azért jóval bonyolultabb itt a történet, mivel kiskorúakról van szó, és a szülők beleegyezése is fontos, ezért egyik napról a másikra egész biztos, hogy nem lehet bevezetni, főleg azért, mert még a fentiek ellenére is módosítani kellene hozzá a közoktatási törvényt.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a wmn.hu-n: az iskolai erőszak valódi jellemzőit ismerve nehezen lehet értékelni az EMMI javaslatait. Véleménye szerint a biztonsági kamerák a bántalmazásos esetek kevesebb, mint 12 százalékát tudnák rögzíteni, ezért inkább segítő szakemberekre lenne szükség, akik valódi támogatást nyújtanának. Azt gondolja, a gyerekeknek a családjukban, és az iskolában is visszajelzést kell adni arról, ha valami olyat tesznek, ami nem megengedhető. Nagyon-nagyon fontos, hogy ezek ne maradjanak következmények nélkül, de ez a következmény soha nem lehet stigmatizáló, és nem lehet olyan, amiből nem tanul a gyerek.

Békés példa

Mindeközben a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége aktívan keresi a megoldást, és úgy gondolják, a diktatórikus eszközök nem oldják meg az iskolai erőszak problémáját. Az ATV-nek úgy nyilatkoztak, hogy sokkal inkább gondolnak olyan reményteli megoldásra, mint a Békés Iskolák program, s a heti öt testnevelés órából inkább erre fordítanának két alkalmat, hogy a mediációs módszerrel meg tudják oldani az iskolai feszültségeket. Tény, hogy igen komplex problémáról van szó, ezt mutatja korábbi cikkünk is, amelyből kiderül,  hogy nem hoztak pozitív változásokat az elmúlt évek szakpolitikai intézkedései, mely a sok tényező közül az egyik ok lehet a növekvő erőszak magyarázatára.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.