A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.
Jens Stoltenberg tájékoztatóján azt mondta: a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig – írja az MTI.
Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Ez a lépés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.
A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna" – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.
Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat.
A Magyar Közlönyben március 7-én jelent meg „Az ukrajnai válsággal összefüggő csapatmozgásokról és egyes kapcsolódó feladatokról” szóló kormányrendelet.
Ennek értelmében a magyar kormány
- engedélyezi a NATO reagáló erők Magyarországon területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, illetve Magyarországra történő települését;
- az Ukrajnába történő áthaladás esetét kivéve engedélyezi a szövetséges erőknek az 1. pont alá nem tartozó, a NATO döntésén alapuló, Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, valamint szükség szerint Magyarországra (Dunántúlra) történő települését;
- a február 28-i uniós döntés értelmében engedélyezi a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából Magyarország területén szárazföldi és légi úton más szövetséges tagállamba történő szállítását;
- ugyanakkor nem engedélyezi e felszerelések, valamint platformok Magyarország területén szárazföldi és légi úton Ukrajnába történő szállítását;
- engedélyezi viszont a nem halálos erő célba juttatására tervezett felszereléseknek és készleteknek (például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag) Magyarország területén más szövetséges államba, illetve szükség szerint Magyarország területéről Ukrajna területére történő szállítását;
- egyetért az 5. pont alá nem tartozó további egészségügyi és más humanitárius anyagoknak a szövetséges tagállamokba és szükség szerint Magyarország területéről Ukrajna területére történő szállításával;
- felkéri a honvédelmi minisztert, hogy tájékoztassa a Nemzetbiztonsági Operatív Törzset a szövetséges fegyveres erőktől beérkező technikai engedélykérelmekről.
