Szintet lépett a multielleneség – kiszoríthatók a külföldi cégek a kereskedelemből?

Egyre inkább multiellenes színezetet kap a már hivatalosan is elindult választási kampány Magyarországon a kormánypárt részéről. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében finoman szólva sem épp hízelgő jelzőkkel illette a holland-brit Shell olajipari céget és az osztrák Erste Bankot, egyenesen a „halál vámszedőiként” hivatkozva rájuk.

Ez a kommunikációs irány természetesen nem független attól, hogy a legnagyobb ellenzéki kihívó, a Tisza Párt elmúlt időszakban bemutatott prominens politikusainak szakmai pályafutása egy időben összefonódott az említett nagy cégekkel. (Kapitány István, a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője 2024-ig, tíz éven át töltötte be a Shell globális alelnöki posztját, míg Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője 2025-ig volt az Erste Lakástakarékpénztár első embere.)

A kormányfő évértékelőjét követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter értekezett arról, hogy túl sok nagybank működik, ráadásul drágán szolgáltat Magyarországon („öt nagybank maradhat”). Nem sokkal később Nagy még konkrétabban fogalmazott egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Elmondta, hogy az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit maradhatnak, de mellettük az ötödik hely jelenleg kiadó. A felsorolásból az Erstre kimaradt. 

Nagy Márton a magyar tulajdon alakulásáról is beszélt az egyes szektorokban. Szerinte a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt tizenöt évben. Fájó pontnak nevezte ugyanakkor a kiskereskedelmet, ahol 41 százalékról 40 százalékra csökkent a mutató.

A kereskedelmi szektorban lévő külföldi túlsúlyt Lázár János is gyakran emlegeti. Legutóbb február közepén, egy vidéki fórumon tett így, ahol az építési és közlekedési miniszter a hazai agrárium és kiskereskedelem radikális átalakításáról beszélt. „Csak le kell tolni, el kell nyomni, odébb kell tolni a külföldieket, hogy a magyarok is odaférjenek, egyébként nem fog működni” – mondta.

Ezeknek az aktualitásoknak a fényében különösen érdekesnek ígérkezett a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Kereskedelmi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetése, ahol a szakma képviselői fejtették ki véleményüket az ágazat helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Ráadásul egy olyan szektorról beszélünk, ami 2025 folyamán végig a jogszabálymódosítások kereszttüzében állt.

A negatív irányba billen a mérleg

A tavaly meghozott jogszabályváltozások közül első helyen az árrésstopot kell kiemelnünk, ami ellen az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) folyamatosan hallatja a hangját. A kormány viszont bízik az intézkedés sikerességében, így május végéig meg is hosszabbította annak hatályát.

Az árrésstop kérdésköre nagyjából a harmadik percben az asztalra is került az MKT panelbeszélgetésén. Nem árulunk el azzal nagy titkot, hogy a szakma véleménye szerint inkább a negatív oldalon. De először kezdjük a pozitív irányú lépésekkel.

Ezek közül két változást emeltek ki a kerekasztal résztvevői. Először azt, hogy tavaly december 1-től idén április 30-ig hideg élelmiszerekre is fel lehet használni a SZÉP-kártyán lévő összegeket. Emellett a nyugdíjasoknak az ősszel kiküldött egyszeri, 30 ezer forint értékű utalványok is ösztönözték a belföldi fogyasztást.

Negatívumként emelhető ki ezzel szemben a plázastop, valamint a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzatának (TÉKA) további szigorítása.

„Ennek értelmében már egy üzlethelyiség bérbeadásához kapcsolódóan is hasonló engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni, mint amilyet a plázastop az új (400 négyzetméternél nagyobb alapterületű – a szerk.) kereskedelmi egységek létesítésére, átalakítására előír. Ez a rendelkezés nem segítette az egyébként sem túl dicső beruházási adatokat” – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Kozák Tamás megemlítette a nagyobb üzletláncokra vonatkozó 4,5 százalékos különadót, valamint azt is, hogy a „jelentős piaci erőfölénnyel való visszaélés” megakadályozása érdekében hozott jogszabályok több esetben akkor is a beszállítókat védik a kereskedővel szemben, hogyha már eleve ők vannak előnyösebb helyzetben. Majd ezen a ponton került elő a márciusban először csak az élelmiszerekre, két hónappal később már a drogériai termékek széles körére is bevezetett árrésstop kérdése.

Boltbezárások, elnéptelenedő falvak

Fogyasztói oldalról tagadhatatlan, hogy az árrésstop hatálya alá került élelmiszerek olcsóbbak lettek (összességében az elemzők és a Magyar Nemzeti Bank szerint is másfél százalékponttal veti vissza az intézkedés a fogyasztóiár-indexet – a szerk.). Pluszfogyasztás azonban ennek köszönhetően nem történt, és a kiskereskedelmi eladások volumene sem emelkedett olyan mértékben, mint amit a tavalyi, 6 százalék körüli reálbérnövekedés indokolt volna.

Az intézkedés legnagyobb, közvetett vesztesei a kisboltok, amelyek egyre nehezebben tudják felvenni a versenyt a nagyobb üzletláncokkal. „A kisboltok forgalmi volumenei az árrésstop bevezetése óta negyedévről negyedévre csökkenek. Egy év alatt 3 ezer üzlet, naponta 9 bolt zárt be tavaly” – mutatta be a számokat Kozák Tamás.

2021 végén a kiskereskedelmi üzletek és nagykereskedelmi raktárak száma még meghaladta a 132 ezret, tavaly júniusban viszont már csak a 111 ezret lépte át.  A megszűnések szempontjából a települések mérete sem meghatározó, hiszen ebben a periódusban a községekben, a megyei jogú városokban és a városokban is csökkent a boltok száma.

Közel 400 településen pedig egyáltalán nincs semmilyen üzlet. Egy bútorbolt hiánya még akár bele is férhetne, de a napi cikkeket áruló boltok nélkül már romlik a helyi lakosok életminősége.

Az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértője ezt annyival árnyalta, hogy a piac koncentrációja és konszolidációja már az 1990-es évek óta tart. A mértéke viszont kérdéses. „Magyarországon a folyamatos szabályozások miatt nem organikusan fejlődik a piac. Jelentős külső tényezők határolják be a kereskedelem lehetőségeit a 2020-as évek óta” – fogalmazott Kozák Ákos.

A szakértő szerint ez a jelenség sokkal tágabb, társadalmi és demográfiai összefüggésekre, a településszerkezet megváltozására is rávilágít. „A ma Magyarországon lévő 3155 településből 2 ezer keresni fogja a helyét a következő évtizedekben. 400 településen már most sincs semmilyen kereskedelmi funkció és ez a folyamat folytatódhat. Egy új iparági megegyezésre van szükség”.

A nagyobb boltok irányába mentek a vásárlók

„2025 egy iszonyú küzdelmes év volt a magyar kiskereskedők számára. Óriási erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy a boltok, üzletláncok ugyanazt a bevételt elérjék, mint amit egy évvel korábban. A legprosperálóbb cégek is mindössze 1-3 százalék közötti árbevétel-növekedést tudtak felmutatni” – vett át a szót Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Ezt a 9 boltot üzemeltető Korona Zrt. vezérigazgatója is megerősítette. A magyar tulajdonú vállalat napi élelmiszert nem árul, viszont a ruházati termékektől a műszaki cikkeken át a festék- és vegyi áruig eléggé széles a palettája. „2-3 százalékos árbevétel-növekedésünk volt 2025-ben, de még úgy is egy küzdelmes éven vagyunk túl, hogy minket kevésbé érintettek a szabályozói változások” – mondta Madarász Viktor.

Az évközben hozott szabályok miatt egyértelműen a nagyobb szereplők irányába terelődött a kereskedelmi forgalom. A legrosszabb helyzetben az évi 1 milliárd forintos árbevételt el nem érő kisboltok vannak. Pedig rájuk nem is vonatkozik az árrésstop.

Ezek a szereplők ugyanis jellemzően nem a termelőktől, hanem a nagykereskedőktől szerzik be az árut, akikre szintén nem vonatkozik az árkorlátozás. A kisboltok beszerzési árai tehát nem csökkennek. Viszont, ha ráteszik ezekre a termékekre a 20 százalékos árrést, hogy fenntartsák a jövedelmezőségüket, gyakorlatilag kiárazzák magukat a piacról, meredeken csökkenhet az árucikkeik iránti kereslet. „A kisboltokban tavaly április óta olyan fogyasztói árak vannak, ami nehezen finanszírozható” – magyarázta Neubauer Katalin.

A szakértő szerint a boltok csökkenő száma önmagában még nem vészjósló. Ez ugyanakkor azzal is magyarázható, hogy a legkisebb egységek tulajdonosainak és családjaiknak létkérdés az üzlet fenntartása, sok esetben nincs is B-tervük. A fejlődés helyett viszont a vergődés jut osztályrészül.  

A szakértő az árrésstoppal kapcsolatban még egy negatív következményt emelt ki. „Az lenne a cél, hogy megmaradjon a szupermarketek széles kínálata a diszkontláncokkal szemben. Azonban egyre inkább egy beszűkülő és szürkülő magyar választékot láthatunk. A kereskedelem sokszínűségének egy alapértéknek kellene lennie”.

A profit, mint szitokszó

Neubauer Katalin hozzátette, hogy sajnos a profit szitokszó lett a magyar politikai kommunikációban, ami egy nagyon rossz irány. „Egy vállalkozónak ugyanis a jövedelme a profit, a többi a költség. Ha nincs profit, nem is lesz kedve fejleszteni”.

Apropó, fejlesztések. Magyarországon épp hétfő reggel láttak napvilágot a friss, tavalyi negyedik negyedévről tanúskodó beruházási adatok. Ezek alapján még mindig csökken a teljesítmény (éves alapon a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,7 százalékkal), negyedéves szinten viszont már legalább stagnálást láthattunk. Arról, hogy mit gondolnak a hazai gazdasági elemzők, látszik-e már a fény az alagút végén, bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Hogyha a kiskereskedelemre szűkítjük a vállalkozások beruházási kedvét, akkor egyáltalán nem indokolható a külföldi szereplőkkel szembeni retorika. „A 2023-as adatok szerint – ami napjainkban is irányadónak számít –, a külföldi cégek beruházásai a teljes kiskereskedelmi szektorban megvalósult fejlesztések 35-40 százalékát adták. A szektor GDP-hez való hozzáadott értékét tekintve pedig a külföldi szereplők 40 százalékkal részesülnek” – erről Kozák Tamás beszélt.   

„Mindenhol van ellentét a kicsik és a nagyok, a külföldi és a hazai szereplő között. Azonban egy beruházásgazdag környezetben, ahol a fogyasztókért való verseny dominál, a nagy cégek is sokkal inkább érdekeltek a kisvárosi, kistelepülési kereskedelem feltámasztásában. Ma nem tudnak ebben partnerek lenni”

– mondta Kozák Ákos.

Mit javasol a szakma?

Az Egyensúly Intézet gazdaságpolitikai szakértője azt is felvetette, hogy az elmúlt húsz évben a hazai kereskedelmi ágazat (a teljes láncot figyelve, a termelőktől a beszállítókon át a kiskereskedőkig) nem tudta érdemben javítani a hatékonyságát.

„A beszállítói vertikumban a legkisebb vállalatok hatékonysága a harmada az európai uniós átlagnak. Egy egységnyi termék előállításához szükséges energia Magyarországon a többszöröse annak, mint Lengyelországban. A beszállító a költségtöbbletét igyekszik továbbhárítani a kereskedőre, ami inflációnövelő hatással jár”.  

Az energiaárak kérdését Madarász Viktor is kiemelte, hiszen a vállalatok piaci áron kénytelenek szerződni. A fogyasztói árak szempontjából viszont az elmúlt bő egy évben nagyot erősödő forintnak még hosszabb távon is lehetnek pozitív hatásai, hiszen a külföldi, tartós termékeket fél-egy évre előre kell megrendelniük a boltoknak. Az import olcsóbbá válik, viszont fennáll a veszélye, hogy a részaránya is növekszik majd a boltok polcain – ezt már Neubauer Katalin tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról is beszélt, a jövőre nézve károsnak látja, hogy a kereskedelemben (vagy akár más iparágban is – a szerk.) szigorúbbak a magyar versenyjogi szabályok az európai uniós átlagnál.

„Az Európai Unió már így is, úgy is fojtogatja a cégeket a különböző előírásokkal, mondjuk az amerikai versenytársakhoz képest. Csak zsákutcába vezet, hogyha erre a nagy bürokratikus halomra még újabb szigorításokat teszünk Magyarországon”.

Emellett a párbeszéd fontosságát is hangsúlyozta a kormány és a szakmai szervezetek között, ami a rendeleti kormányzás 2020-as hatályba lépése óta csak elvétve valósult meg a gyakorlatban.

Madarász Viktor szerint is fontos lenne a tisztességes verseny. Ez azonban a jelenlegi európai uniós megkötések miatt nehezen valósul meg a sokkal lazább szabályozásoknak alávetett amerikai vagy kínai konkurens cégekkel szemben. Itt egy közös, európai fellépésre lenne szükség.

A Korona Zrt. vezérigazgatója végül felvetette, hogy kiszámíthatóbb, lassabban változó jogszabályi környezetre lenne szükség. Emellett a kistelepüléseken működő boltokat is nagyobb erőkkel lehetne támogatni az állam részéről.

Abban a résztvevők egyetértettek, hogy az áprilisi választások után egy gazdaságpolitikai fordulatra lesz szükség. „Ezt mindkét pártcsalád tudja. Gondolhatunk itt a költségvetési hiány lefaragására, de az is biztos, hogy nem hárulhat minden a fogyasztásra, ahogy az most látható. Ez a modell a beruházások, a termelő szektorok beindulása nélkül egy torz gazdaságszerkezetet eredményez” – zárta gondolatait Kozák Ákos.