<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Pont ma két éve, hogy Magyarországon vészhelyzetben élünk, mert a koronavírus okozta járvány miatt a kormány ezen a napon hirdetette ki a rendkívüli állapotot. Akkor álmunkban sem gondoltuk volna, hogy még 2022-ben is a rendkívüli jogrend szerint telnek a napok.

Pont két éve, hogy 2020. március 11-én, - amikor Magyarországon 13 fertőzöttet tartottak nyilván -, délután háromkor megjelent és hatályba is lépett a koronavírus okozta veszélyhelyzetet kihirdető magyar kormányrendelet. Mindez pár órával azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több kontinensre kiterjedő világjárványnak, azaz pandémiának minősítette a Kínából kiindult Covid-19 koronavírus-fertőzést. 

Bár az ötödik hullám lassan lecseng, a két éve tartó különös helyzetet mégis meghosszabbította a kormány 2022. június 1-jéig arra való hivatkozással, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Így most számtalan intézkedés hatálya kitolódik, többek között a hiteltörlesztési moratórium, a lejárt okmányok érvényessége, a távmunkára érvényes szabályok, az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, hosszabb ideig kell várnunk a közérdekű adatokra, időközi és helyi népszavazást csak a vészhelyzet után lehet kitűzni, a kis- és közepes vállalkozásokra kiterjesztették a rezsicsökkentést, de még számos egyéb intézkedést prolongált a kormány.  

Két év alatt 6 022 534 ember halt meg Covid-19-ben. Fotó: DepositphotosKét év alatt 6 022 534 ember halt meg Covid-19-ben. Fotó: Depositphotos

A WHO két évvel ezelőtt így aposztrofálta a helyzetet: „A tudomány jelenlegi állása szerint az új vírus nem kellően ismert, nincs ellene oltás, nincs gyógymód az általa okozott betegségre, és a lakosság 60-70 százalékát megfertőzi”.

Azóta van oltás, sok mindent megtudtunk róla, és sok országban a lakosság zömét valóban megfertőzte, amiben különösen nagy szerepe volt az utolsó nagyobb mutánsnak, az omikronnak.

Mielőtt visszatekintenénk az elmúlt két évre, a magyar járvány öt hullámára, - amely épp lecsengőben van -, álljanak itt a puszta számok. Tegnap 2377 új fertőzött volt, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 812 294 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 54 beteg, így az elhunytak száma 44 603 főre emelkedett. 2499 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 117-en vannak lélegeztetőgépen. A beoltottak száma 6 398 091 fő, közülük 6 177 402 fő a második, 3 824 405 fő a harmadik, 229 151 fő már a negyedik oltását is felvette.

Első hullám: 2020. március 11. - 2020. június

A 2020. március 11-én kihirdetett vészhelyzet, illetve különös jogrend a gyakorlatban azt jelentette, hogy visszatért a határellenőrzés a schengeni határokon Ausztria és Szlovénia felé is, csak magyar állampolgárok léphettek be hazánkba a leginkább fertőzött országokból (Dél-Korea, Kína, Irán és Olaszország, majd Izrael), de ők is rögtön kéthetes hatósági karanténba kerülnek, és bezártak az iskolák, egyetemek, színházak, mozik, és a 100 főnél több beltéri és 500 főnél több kültéri rendezvényeket betiltotta a kormány. A maszkhasználat mellett kijárási korlátozásokat hirdettek ki március 27-április 11. között, korlátozták a vendéglátóhelyek nyitvatartását, a munkahelyek többsége home office-t rendelt el, megtapasztaltuk tehát, milyen karanténban létezni.

A kormány óriási gazdasági mentőcsomagot állított össze, melynek mérete a GDP 18-20 százalékát is elérte, vagyis értékében a 9200 milliárd forintot. Ezzel főleg a súlyos gondokkal küzdő szektorokat és vállalkozásokat támogatta, többek között a turizmust, a vendéglátást, vagy épp a taxisokat, a magánszemélyeket a hitelek határidejének kitolásában segítette. 

Második hullám: 2020. augusztus - 2021 január

2020 augusztus elején - köszönhetően többek között a külföldi nyaralásoknak, - ismét gyors emelkedésnek indult a járványgörbe.

A második hullám során jóval több beteget azonosítottak, ám ezúttal nagyobb arányban fiatalokat, akikre a betegség kevésbé veszélyes, ezért a második hullámban a halálozási arány sokkal alacsonyabb volt, mint az elsőben.

Újra járványügyi szigorításokat kellett bevezetni (egyes műtétek leállítását például, ami a kórházi várólisták brutális emelkedését produkálta) a kialakult helyzet miatt, igaz, a korlátozások mértéke ezt követően sokáig nem érte el a tavasszal elrendelt védelmi intézkedések szigorúságát. 

Már a második hullám leszálló ágában, december 26-án kapták meg az első oltásokat az egészségügyi és szociális dolgozók, majd az idős otthonokban élő lakók, utána pedig beindult a lakosság oltása is. Mivel Magyarországon a Pfizer, az AstraZeneca és a Moderna vakcinái mellett az orosz Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal is oltottak, pár hétig vezettük is az országok átoltottsági ranglistáját.

Ebben a hullámban indult a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön, a konstrukciót a Magyar Fejlesztési Bank alakította ki a koronavírus-járvány elhúzódó gazdasági hatásainak enyhítésére, és a jogosultak körét is kiterjesztették a nagy igényre való tekintettel. 

Harmadik hullám: 2021. február - 2021. június

Épphogy elkezdett a második hullám járványgörbéje lefelé indulni, mikor az eredeti vírusnál jóval fertőzőbb brit mutáns (delta) megjelenése miatt újra emelkedésnek indultak az esetszámok. Ebben a hullámban minden addigi rekordot megdöntött a kórházban ápolt személyek és az elhunytak száma.

Sőt, sokáig Magyarország vezette a „halállistát”, amely a szakértők szerint leginkább a kevés egészségügyi dolgozónak volt köszönhető, amihez hozzájárult, hogy épp 2021 márciusában vezették be az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, aminek hatására közel 5 ezer dolgozó hagyta ott az egészségügyet. De a szomorú statisztikához kétségtelenül hozzájárult a magyar népesség rossz egészségügyi állapota is.

A koronavirus.gov.hu szerint a tízezredik magyar elhunyt 2021. januárjában halt meg, a húszezredik haláleset 2021. március 29-én történt, a harmincezredik beteg 2021. július 8-án halt meg, a negyvenezredik pedig 2022. január 10-én hunyt el Covidban.

Míg az első hullámban hamar elrendelték az iskolák digitális oktatásra való átállását, addig itt csak nagy sokára rendelték el az online oktatást, amit sokan kritizáltak, pedig az öt hullám közül kétségtelenül a harmadik hullám volt a legsúlyosabb. Így 2021 március elején ismét szigorúbb zárás kezdődött, melyeket áprilisban aztán a védőoltásban részesült emberek számának növekedésével fokozatosan enyhítettek a következő hónapok során. A kormány először 3,5 millió oltottnál, majd 4 millió, végül az 5 millió vakcinázott ember után is járványügyi lazításokat hajtott végre. Tehát itt már az oltások voltak a fókuszban, a gazdasági intézkedések kevésbé.

Negyedik hullám: 2021. szeptember - 2021. december

Ismét a nyaralásokat követően indult be újra a járványgörbe, de ekkor már augusztus elejétől elérhető volt a harmadik oltás, és a 11-18 éves korosztályt is oltották. A Szputnyikkal oltott emberek közül ekkor sokan azért adatták be a harmadik oltást, hogy végre ismét tudjanak nyugatra utazni. Kötelezővé tették az egészségügyi dolgozóknak az oltást, ami szintén lemorzsolódást eredményezett a szektorban. Kicsivel később a pedagógusoknak is kötelezővé tették a vakcinát, amely miatt ez a fontos szegmens is veszített munkaerőt.

Ugyanakkor ebben a hullámban a kormány szintén sokáig nem szigorított, sőt, még a maszkviselet elrendelésére is nehezen szánta rá magát.

A kormány akkori szlogenje szerint ugyanis a vírus elleni egyetlen védekezés az oltás.

Sok szakértő kritikákat fogalmazott meg emiatt, köztük a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia is szigorúbb járványügyi intézkedéseket sürgetett. Végül november 2-tól tették újra kötelezővé a maszkot először a tömegközeledési eszközökön, s csak később a zárt terekben.

December elején, a negyedik hullám tetőzésekor, amikor már 57 országban volt jelen a koronavírus új mutánsa, Magyarországon még nem tudnak omikronnal fertőzött emberről.

Itt már nem volt specifikus gazdasági intézkedés, az oltottak számának folyamatos (ámbár lassú) emelkedése mellett a kormány már a választásokra kezdett hangolni. Látva a 2021-es kiemelkedő gazdasági teljesítményt, úgy döntött, az ez alapján fizetendő nyugdíjprémium maximumát fizeti ki minden érintettnek, plusz 80 ezer forintot. Ekkor döntötte el azt is, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat kifizeti majd a kormány 2022 februárjában, a gyerekes családok pedig ugyanekkor visszakaphatják a befizetett személyi jövedelemadójukat. 

Ötödik hullám: 2021. december – 2022. március

Alighogy tetőzött 2021 december elején a negyedik hullám, pár napra rá, december 13-án bejelentik Magyarországon az első két omikron-fertőzöttet, ezzel szélsebesen beindul az ötödik hullám.

Közben december 15-től megkezdődhetett az 5-11 évesek oltása is.

Január közepén a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint már az esetek 29 százalékában az omikron volt a felelős a rengeteg fertőzésért, február 25-én pedig már 99 százalék ez az arány.

Január 25-én megnyílt az időpontfoglalás a negyedik oltásra is, amit a kormány hivatalos tájékoztatása szerint bárki kérhet a háziorvosával való konzultáció után. Ám a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) kidolgoztak egy ajánlást, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy csak az egészségügyileg érintett rétegeknek (idősek, immunhiányos betegek) szükséges a negyedik oltás.

Január végén tetőzött az ötödik hullám, amely szakértők szerint május végére teljesen visszavonulhat. Dinamikáját tekintve egyébként az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel, mint az addigiak, mert az omikron miatt a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak az esetszámok. Az ország virológusai azt is mondják, az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos, vagy érzékelhetetlen tüneteket okozott, azon is múlt, hogy már sokan be vannak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust. Tény: nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet.

Tényleg közeleg a világjárvány vége?

Miközben a John Hopkins globális adatai szerint jelen pillanatban a világon 451 658 561 fertőzött van, 6 022 534 ember halt meg, és 10 637 116 346 főt oltottak be, David Dowdy, a John Hopkons Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Iskola epidemiológiai docense is bátorkodik arról elmélkedni, hogy talán lassan valóban itt lehet a Covid-19 világjárvány vége.

„Nehéz pontosan megmondani, hogy fog lezárulni a járvány, de úgy gondolom, még most is nagyobb az esélye kórházba kerülnie annak (oltás után), aki elkapja az influenzát, mint a Covid-19-et. De még túl korai kijelenteni, hogy a Covid-19 vajon visszatér-e majd minden télen kisebb-nagyobb hullámokban, vagy sem. De ha a Covid-19 nem okoz több súlyos megbetegedést, mint egy másik nem pandémiás fertőző betegség (például a szezonális influenza), akkor lassan ésszerű a Covid-19 világjárvány megszűnését kinyilvánítani."

Egy másik szakember, Andrew Pekosz, a John Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola molekuláris mikrobiológiai és immunológiai professzora azt mondja, az elmúlt két évben megtanulta, hogy ne próbáljon jósolni, mi lesz a SARS-CoV-2 következő lépése, de abban biztos, hogy a lakosság fokozott immunitása (oltottsága) korlátozza a betegségeket, és végül csökkenti a vírusfertőzéseket is.

„A Covid-19 végül egy olyan kelepcébe kerül, ahol nem igen lesz képes drasztikusan megváltozni és megkerülni az immunválaszokat. Ez lesz az az idő, amikor tényleg elkezdhetünk beszélni róla úgy, mint valami szezonális influenzáról”.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.