Még március 9-én jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kistelepülési gyógyszertárak rezsiköltségeinek megnövekedése miatt kiegészítő támogatást nyújt a kormány ezeknek a patikáknak a folyamatos ellátás biztosítására. Eddig azonban nem lehetett tudni, hogy mekkora támogatást kaphatnak a falusi gyógyszertárak. A kormányportálon publikált kormányrendeletből, azonban kiderült, hogy
A fiókgyógyszertárral is rendelkező közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, ha az árréstömege nem haladja meg a 9 millió forintot, egyszeri alkalommal fiókgyógyszertáranként 90 ezer forint támogatásban részesül, ha azt az elsőfokú állami adóhatóságnál kérelmezi. A támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a fiókgyógyszertár egész évben biztosítja a lakosság gyógyszerellátását.
Tehát 90 ezer forintot kérhetnek a patikák a NAV-tól. A dokumentumhoz csatolt hatásvizsgálat szerint összesen mintegy 130 millió forintot szán erre a célra a költségvetés, tehát 1400-1500 patika kaphat támogatást.
Lapunk is írt arról, hogy folyamatosan csökken a gyógyszertárak száma. Az elmúlt tizenkét évben, jelenleg 168 gyógyszertárral van kevesebb mint 2010-ben, ami 7 százalékos csökkenést jelent – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) sajtótájékoztatóján. Bár időközben új patikák is nyitottak, kétszáznál is több gyógyszertárra került lakat – jelenleg 2280 gyógyszertár működik Magyarországon. A bezárások főleg kisebb településeken történtek, míg az újonnan nyíló gyógyszertárak jellemzően a nagyobb városokban létesültek – azaz a kistelepüléseken romlott a gyógyszerellátás biztonsága. Magyarországon jelenleg 670 ezer ember jut hozzá korlátozottan gyógyszerhez.
Az EU-bajnok magas magyar infláció természetesen a gyógyszerek árát is érinti. A KSH áprilisi adatai szerint a gyógyszerek egy év alatt 8,5 százalékkal drágultak, ami az élelmiszer drágulásától ugyan elmarad, de így is sok éves rekordnak számít, hiszen általában 1-2 százalékos szokott csak lenni a gyógyszereket érintő infláció mértéke. A gyógyszer pedig olyan termék, amit muszáj megvenni. Ez látszik is a kiskereskedelmi adatokon: míg például a drágulás miatt élelmiszerből, benzinből, bútorból és könyvekből sokkal kevesebbet vásárolnak az emberek, addig a gyógyszerek esetében nem látszik ilyen visszaesés. Tavaly márciusban 56,1 milliárd forintot, idén márciusban pedig 62,8 milliárd forintot hagytak a pénztárakban, az ebből megvásárolt mennyiség pedig 3,8 százalékkal növekedett.
A kormány meglehetősen random válogat, hogy kinek ad és kinek nem ad rezsitámogatást. Az például februárban derült ki, hogy akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek. Ezt szintén azzal indokolták, hogy az orosz-ukrán háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet kihívások elé állította a henteseket. Hogy miért pont a hentesek, és nem mondjuk a pékségek, az egyelőre nem derült ki.
A patikákkal ellentétben a falusi posták azonban nem örülhetnek. Az állami társaság tavaly október végén jelentette be, hogy az energiaárak drasztikus drágulása miatt 364 posta működésének szüneteltetésére kényszerült. Ebből januárban önkormányzati segítséggel 45 újra kinyitott. Az európai gázár pedig jelenleg egyre csökken, Gulyás Gergely miniszter is arról beszélt a Kormányinfón, hogy jövőre alacsonyabb gázárakkal lehet számolni.
