A képviselők mintegy egyórás vitát követően, 17 igen és 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a rendeletet.
A vármegyeszékhely önkormányzatának idei saját bevétele csaknem 32 milliárd forint lesz, ebből 23 milliárd forint a rekordmagas iparűzésiadó-bevétel, emellett terveznek a 4,05 milliárdnyi építményadóval és a 60 milliós idegenforgalmi adóval is, miközben a magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük.
Állami forrásból mintegy 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki.
A kiadási oldalon működtetésre csaknem 44 milliárdot költ idén Székesfehérvár, ebből a befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz.
A több mint 50 milliárdnyi fejlesztés tartalmazza a már zajló és az idén megkezdődő beruházásokat is, ilyen például a multifunkciós sportcsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezetben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.
Az energetikai kiadások jelentősen, hárommilliárd forinttal emelkedtek, a székesfehérvári közszolgáltatóknál várhatóan 27,3 milliárdos többletköltséget jelent mindez.
A gazdálkodási és céltartalék igen nagy mértékű, 9,2 milliárd forint lesz, amiből 2,5 milliárd a szabadon felhasználható, feladathoz jelenleg nem rendelt, biztonsági tartalék. Hitelt sem működtetésre, sem fejlesztésekre nem vesz fel a város 2023-ban.
Stabil működést, a közszolgáltatások biztonságos üzemeltetését és jelentős fejlesztéseket tartalmaz a költségvetés - jelentette ki a közgyűlést követően Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester.
Mint mondta, a vita során minden hozzászóló elismerte, hogy olyan körülmények között kellett a költségvetést megalkotni, amelyek nagyon leszűkítették a pénzügyi mozgásteret a korábban megszokottakhoz képest.
Jelezte, hogy a büdzsét minden bizonnyal módosítani kell év közben, hiszen az energiaárak változását pénzügyileg követni szükséges, ugyanakkor a költségvetés a várható legmagasabb kiadásokkal számol, ami akár tartalék többletforrás kialakulását és nagyobb mozgásteret is eredményezhet az év végére.
(MTI)
