Az export euróban számított értéke 4,7, az importé 7,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi többlet 186 millió euróval mérséklődött. Az év első tizenegy hónapjában a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 5,7 milliárd euró volt – közölte a legfrissebb adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Eszerint 2018. novemberben:
• A kivitel értéke 9484 millió eurót (3058 milliárd forintot), a behozatalé 8988 millió eurót (2898 milliárd forintot) tett ki.
• A termék-külkereskedelmi többlet 496 millió euró (159 milliárd forint) volt.
• A kivitel 82, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
Novemberben az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 4,7, az importé 7,3 százalékkal nőtt.
Mi áll a számok mögött?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva közölte: az export lassabb ütemű növekedése összefügg az autók károsanyag kibocsátásának új mérési szabályozásával (WLTP), így feltehetően, ahogy az egyes modellek megfelelnek az új szabályozásnak, a kivitel újra gyorsulhat.
Ezt a hazánkban gyártott egyes új modellek, valamint új exportkapacitások üzembe helyezése is támogatni fogják. Az exportot ugyanakkor a gyengélkedő európai konjunktúra is visszafogja.
Az elemző úgy látja: az import dinamikus növekedése döntően a kirobbanó beruházási dinamikát tükrözik, de a fogyasztás növekedése is növeli az importot. A külkereskedelmi többletet az olajárak volatilitása is csökkentette, azonban az olajárak ismételt csökkenése a következő hónapokban javíthatja a cserearányt.
Nagyot lendíthet a Mercedes új gyára a külkereskedelmi többleten
Suppan szerint 2020 után pedig ismét érdemben emelkedhet a külkereskedelmi többlet a Mercedes új gyárának várható üzembe helyezése miatt.
A kereskedelmi háborúk fokozódása, a Brexit és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről - véli az elemző.