A 24.hu úgy tudja, Szekszárdon még nem, de a megye kisebb településeinek többségében már megszületett a döntés: az önkormányzatok sorban mondanak le a több mint 43 milliárdos vagyonnal rendelkező, közös tulajdonú vízközműcégről, hogy átadják az államnak. Az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. 51 tolnai településen szolgáltat ivóvizet és a legtöbb helyen ez a cég biztosítja a szennyvíz elvezetését is.
A tulajdonosok eddig az érintett települések önkormányzatai voltak, ám a cég hamarosan az állami Nemzeti Vízművek Zrt. irányítása alá kerülhet, bár ennek pontos módjáról egyelőre nem lehet többet tudni.
A lap értesülései szerint a tavaly a rezsicsökkentett közműdíjak mellett is még szerény nyereséggel működő E.R.Ö.V. vezetése július közepén, a gáz és az áram árának emelését jelentő bejelentések után fordult Palkovics László technológiai és ipari miniszterhez, 88 millió forintos állami támogatást kérve az áram árának emelkedése miatt.
A levélben foglalt érvek azonban nem hatották Palkovicsot, a tolnai vízközműcégnek a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) válaszolt. A levélben nem volt szó pénzügyi támogatásról, csupán azt írták le részletesen, hogyan adhatják át a céget és a vagyonát. Hivatalosan integrációs eljárásnak hívják ezt az elmúlt években elindított kormányzati programot, amellyel lehetővé tették a rezsicsökkentés miatt megroppant vízközműcégek állami átvételét.
Az önkormányzatok kényszerpályán vannak, nem tudnak mást csinálni, csak az átadás mellett dönthetnek
– mondta a 24.hu-nak az egyik érintett tolnai település, Bátaszék polgármestere. Bozsolik Róbert elmondta, próbáltak „kiskaput keresni”, hogy megtartsák a közművagyont, de végül egyértelművé vált, hogy nincs lehetőség az államosítás elkerülésére.
A lap szerint az érintettek attól is tartanak, hogy az államosítás lezárulta után a vizdíjnál is hasonló történhet, mint a gáz és az áram esetében, azaz részben vagy egészében megszűnhet a hatósági ár.
