2019. november 12. 05:33

Mindenképpen kivizsgáltatná, hogy mennyit is költött a főváros a Rác fürdő körüli huzavonára. De enélkül is sűrű időszak elé néz Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A csatornázási művek részvényeit visszavásárolnák, a BKV-nál súlyos bérköveteléssel álltak elő a szakszervezetek, a fővárosi hulladékkezeléshez pedig mindenképpen hozzá kell nyúlni. Interjú.

Mfor: A főpolgármester-helyettesi jelölés benne volt az előzetes pártalkukban? 

Tüttő Kata: Erre nem volt előzetes forgatókönyv. Az volt az alapállás, hogy mindenki mindent elkövet, hogy megnyerje a kerületét. Nyilván a jogszabályból következik, hogy csak az lehet a Fővárosi Közgyűlés tagja, aki vagy megválasztott polgármester vagy jelöltállító szervezet kompenzációs listájáról jutott be. Az én esetemben ez utóbbi történt. De a jelölés természetesen nem ért váratlanul, hiszen a közgyűlésből csak az utóbbiak közül válaszható helyettes. A jelenlegi közgyűlésbe pedig mindösszesen hárman jutottunk be ellenzéki kompenzációs listáról nem polgármesterként. Gy. Németh Erzsébet mellett Havasi Gábor és jómagam. Miután tizenkét évig, három cikluson át voltam fővárosi képviselő, foglalkoztam szinte az összes városüzemeltetési területtel és céggel, öt évig tagja voltam a BKV Igazgatóságának és az elmúlt 4-5 évben az Európai Régiók Bizottságában városi ügyekkel foglalkoztam, nem volt igazán váratlan a felkérés. 

Mennyire befolyásolja a közös munkát Karácsony Gergely főpolgármesternek még a kampányidőszakban kiszivárgott hangfelvételen tett kijelentése, miszerint "megvezették önnel kapcsolatban"?

Mindenki tud olyat mondani egy összevágott hangfelvételen, amit akárhogy lehet értelmezni. Karácsony Gergellyel mi két éve harcolunk vállvetve különféle kampányokban. Jól ismerjük egymást. Nekem egy percig sem volt rossz érzésem emiatt. Tudom, hogy politikusok egymás között időnként mindenfélét mondanak. Különösen egy barátinak vélt beszélgetésen. Úgy vélem, hogy egy sokkal erősebb szövetség van köztünk, minthogy én emiatt megsértődjek. 

A józsefvárosi alakuló ülésen Juharos Róbert kormánypárti képviselő úgy fogalmazott, hogy nem lepődik meg a kerületi ellenzéki többség hatalmi arroganciáján, hiszen Karácsony Gergely is betolta a falovát a Fővárosi Közgyűlésbe, amiből azután sorra ki is potyogtak a szocialisták. 

Kissé meglepő ez a kirohanása, különösen azért, mert az elsők között gratulált nekem. Bár a  Facebookon tett bejegyzése már érdekesebb, hiszen azt írta, „ha ilyen jó nők vezetnék a névsort, akkor az is kevésbé zavarná, ha szocik”. Ráadásul nem is igaz, egyelőre legfeljebb néhány igazgatótanácsi pozícióról beszélhetünk, hiszen a városvezetés többsége új szereplő. Karácsony Gergely helyettesei közül csak én vagyok tagja az MSZP-nek. A polgármestereket a  kerületi szavazók választották meg. Így nehéz a szocialisták túlzott reprezentációjáról beszélni. Másrészt a városüzemeltetés tipikusan az a terület, amiért nem várható hála. Az a természetes, hogy jól működik, ezért többnyire csak akkor érdeklődnek iránta, ha valami baj van. Nagyjából olyan ez, mint az anyaszerep a családban. Az ő feladata az olajozott működés biztosítása, de ritkán kap érte köszönetet. Ugyanakkor nem árt, ha olyan felügyeli a városüzemeltetést és olyanok ülnek a cégek igazgatóságaiban, akik ismerik az önkormányzati működés sajátosságait. Egy teljesen kívülről érkezőt sok meglepetés érhet, a betanulási idő hosszú hónapokat vihet el. S van még egy nagyon lényeges szempont. Az önkormányzati szférában adható fizetések messze elmaradnak a versenyszférában kaphatótól. Egy bezárt múzeum igazgatója is jobban keres, mint egy BKK-vezér. Ráadásul egy ellenzéki vezetésű város önkormányzatánál munkát vállalni nagyon erős személyes kockázat. Ez később olyan stigmát jelenthet, amellyel nagyon nehéz ismét elhelyezkedni. Ezt végképp nem tudjuk beárazni. Nekünk sikerült olyan embereket behoznunk, akik ismerik az állami, önkormányzati alrendszerek működését, akiknek egy cég átvilágítása ujjgyakorlat csupán, legyen az Draskovics Tibor vagy Katona Tamás. Ezeknek az embereknek a szaktekintélye megkérdőjelezhetetlen. A személyes kockázatuk ugyanakkor már koruknál fogva is kisebb, hiszen öt év múltán nem kell azon aggódniuk, hogy miből fizetik a gyerek iskoláit, ha nem lesz új állásuk. 

Miért kellett már az első közgyűlésnek személyi döntéseket hoznia?

Korántsem cseréltük le az összes cég igazgatótanácsát és felügyelőbizottságát. Néhány kulcsfontosságú társaság igazgatótanácsában cseréltünk, mégpedig azért, hogy a vállalatvezetés már ne köthessen hosszútávú szerződéseket, illetve az igazgatóságok át tudják tekinteni a folyamatban lévő ügyeket és meg tudják ítélni, mely ügyekben kell azonnal cselekedni, és mely döntésekhez szükséges megvárni a városvezetői iránymutatást. Ahhoz pedig, hogy el tudjon indulni a cégek átvilágítása, a felügyelőbizottságok tagjait kellett lecserélni, hiszen ezek a testületek hivatottak elrendelni a belső ellenőrzéseket. 

Városüzemeltetési főpolgármester-helyettesként pontosan mi lesz a feladata? Milyen cégek tartoznak önhöz?

Hozzám tartozik szinte minden, ami a városlakók hétköznapjait keretezi. Így például a takarítás, a parkfenntartás, a közvilágítás, a hulladékszállítás, a víz- és csatornaügyek, a rágcsálóirtás, a temetés és az árvízvédelem, valamint részben a közösségi közlekedés. A fentiekből következően én felügyelem a Budapesti Városüzemeltetési Holding kötelékébe tartozó cégeket, így a Budapesti Temetkezési Intézetet, a kéményseprő társaságot, a gyógyfürdőket üzemeltető céget, valamint a Főkertet, Főtávot és Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t. Ennél kicsit bonyolultabb a helyzet a közösségi közlekedéssel. A szolgáltatást megrendelő, illetve a fejlesztéseket koordináló Budapesti Közlekedési Központ Dorosz Dávid főpolgármester-helyetteshez tartozik, míg a BKV működtetése az én reszortom lesz. 

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes Tüttő Kata főpolgármester-helyettes

Találkozott már a cégvezetőkkel?

Egyelőre nem, de már tele van a naptáram. Sokukat egyébként régóta ismerem vagy polgármester korukból, mint Mitnyan Györgyöt, a Főtáv jelenlegi vezetőjét, vagy a közgyűlésből, mint Szőke Lászlót, a gyógyfürdők igazgatóját, vagy éppen Bolla Tibort, hiszen a BKV igazgatótanácsának évekig tagja voltam. Több helyről kértem viszont helyzetjelentést, beszámolót. A tényleges munkát azonban a terepen kezdtem. Egészen pontosan első utam Pusztazámorra vezetett, ahol a főváros hulladéklerakója működik.  A hulladék és a köztisztaság ügye a kampány központi motívuma volt. Nem véletlenül. Mindkettővel nagyon sok dolgunk lesz. A város közterületei ma koszosak, amin változtatnunk kell. A másik a hulladékkezelés. A Budapesten keletkező hulladék nagy részét csupán lerakja a város. Sajnos még mindig nagyon alacsony a szelektív hulladékgyűjtés aránya. Többféle számítás létezik, de jóindulatúan se több 15 százaléknál. Ez bizony nagyon messze van a kitűzött céltól. 2025-re a hulladék 55 százalékát szelektíven kellene gyűjteni, míg 2035-re 10 százalék alá kellene csökkenteni a hulladéklerakás arányát. Közben be kellene vezetni a bio- és textilhulladék külön gyűjtését. Hiába épült ki azonban az elmúlt években a házhoz menő szelektívhulladékgyűjtő rendszer, sajnos soha nem jutott egyről kettőre. 

Akkor vissza kell fizetnie a fővárosi önkormányzatnak az erre kapott sokmilliárdos uniós támogatás egy részét?

Igen, van ennek egy pénzügyi vonzata is, hiszen nem teljesültek a támogatási szerződésben rögzített vállalások. De engem ennél is jobban érdekel, hogy Budapesten kívül minden más európai nagyvárosban látható előrelépést tettek a szelektív hulladékgyűjtésben. Budapesten is meg kell erősíteni ezt, miközben a bio- és a textilhulladék szelektív gyűjtésére még előkészület sem történt. Mindez egyébként nem kizárólag fővárosi feladat, hiszen Magyarország kormánya tett ezzel kapcsolatos vállalásokat, amelyeket az ország csak Budapest és a többi település önkormányzatával együtt tud teljesíteni. A társadalom részéről egyébként ez már létező igény. Ehhez kell megteremteni a kereteket, ami azután visszahat majd az közterületek állapotára is.

A fenti célok megvalósítása, illetve a fővárosi hulladékkezelés átalakítása aligha valósítható meg az állami kukaholding nélkül. Tárgyalóasztalhoz lehet ültetni az állami cég vezetőit? 

Ez megkerülhetetlen lesz. Az FKF és a többi nagyváros hulladékkezelő cége fuldoklik az állami kukaholding felállítása óta, hiszen semmilyen önálló mozgásterük nem maradt. A szelektív gyűjtés és hasznosítás nem az én személyes hobbim, hanem az unió által megszabott irány. Magyarország Budapest és a többi nagyváros közreműködése nélkül egyetlen vállalását sem tudja teljesíteni. 

Már az eddig elhangzottakból is kitűnt, illetve az elmúlt évek uniós szerepvállalásából is tudható, hogy a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás és a klímaváltozás elleni küzdelem a szívügye, ám a fővárosi munkamegosztásban mégis másra osztották ezt a feladatot. Nem lobbizott érte?

Minden nem lehet nálam. De valójában nagyrészt mégis hozzám fog tartozni. Az Európai Unió Polgármesterek Klímavédelmi Szövetségének magyarországi nagyköveteként valóban nagyon fontosnak tartom, hogy Budapest mindent megtegyen az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. A klímaügy nem egy külön tárca, az erről való gondolkodásnak minden egyes cég működésében meg kell jelennie. Dorosz Dávid a felelőse annak, hogy ez minden előterjesztésben megjelenjen, míg az én feladatom az, hogy a közgyűlési döntéseknek a cégek működésében érvényt szerezzek. 

Kicsit visszakanyarodva a főváros hulladékkezelő cégéhez: az FKF az egyike azon cégeknek ahol az elmúlt két ciklusban több közbeszerzési tender is erősen vitatott eredményt hozott, gondoljunk csak a célgép-beszerzésekre vagy a Restone-ügyre. A cégért felelős főpolgármester-helyettesként tervez-e vizsgálatot indítani ezekben az ügyekben, illetve várható-e a vezetőcsere?

A kinevezések a főpolgármester hatáskörébe tartoznak. Karácsony Gergely egyébként korábban bejelentette, hogy minden fővárosi cég vezetői posztjára pályázatot írnak ki. Ezek elbírálásában azonban vélhetőleg szerepet kap a cégek addigra elvégzett átvilágításának eredménye. 

A hulladékkezelés mellett a másik nagy falat kétségtelenül a BKV. A fővárosi közösségi közlekedés megoldatlan finanszírozása ciklusokon és főpolgármestereken átívelő probléma. Karácsony Gergely a kormányülésen a költségek egyharmadának átvállalását kérte a kormánytól, de nem aratott vele osztatlan sikert. Van B-terv?

A közlekedésfejlesztés, -szervezés és stratégiakészítés Dorosz Dávidhoz tartozik, akárcsak a szolgáltatás megrendelése a Budapesti Közlekedési Központon keresztül. A BKV üzemeltetése viszont az én feladatom. De ezt rugalmasan kezeljük és szorosan összedolgozunk. Finanszírozási ötletem éppen lenne, de ezt nem egy interjúban üzenném meg. Az előrelépéshez a kormánynak be kellene látnia, hogy a fővárosi közösségi közlekedés nem a mi hobbink, hanem országos közérdek. Azon, hogy a fővárosi önkormányzat a rá jutó 155 milliárdos iparűzési bevétel kétharmadát erre költi, változtatni kell. A kormánynak nagyobb részt kell ebből vállalni. 

Már elkészült a BKV jövő évi üzleti tervének első változata, amelyből annyi máris látható, hogy a szakszervezetek által kért 15 százalékos béremelést nem lehet kigazdálkodni. BKV-sztrájkkal kezdődhet az új ciklus?

Ebből a büdzséből valóban nem lehet kifizetni a szakszervezetek által kért 15 százalékot. Ezt a főpolgármester is elmondta már. A városvezetésnek így mérlegelnie kell a lehetőségeket és folytatni kell az egyeztetéseket a cég menedzsmentjével és a szakszervezetekkel. 

A kampányban az orosz metrókocsi-felújítás is visszatérő téma volt. Karácsony Gergely azt mondta, pert indítana a munkát elvállaló orosz Metrowagonmash ellen a jogos kötbérigény kikényszerítésére. Egy ilyen per már elindult. Terveznek újabbat is?

Még nem tartunk itt. Kedden kaptam meg a mandátumomat. De nyilván napirendre kell venni a metrókocsi-szerződést.  

Az Orbán-Tarlós paktumban, amelynek teljesítése mellett a kormányfő azóta hitet tett, a BKK esetleges megszüntetése is szerepel. 

Nem tartanám jó lépésnek. A megrendelői és a végrehajtói szerep különválasztása jó döntés volt annak idején. Továbbra is értelmes és működőképes koncepciónak tartom. A közlekedési holdingot inkább megerősíteni kellene, mintsem felszámolni. De ez az én személyes véleményem, a városvezetés még nem döntött ebben a kérdésben.

A paktumban nem szerepelt, de érdekes lehet a közmű cégeket tömörítő Budapesti Városüzemeltetési Holding jövőbeli szerepe, hiszen ez az elmúlt években látszatintézménnyé silányult. 

Nem szabad elhamarkodottan dönteni. Elő kell venni az eredeti elképzeléseket és meg kell nézni, hogy mi nem valósult meg és miért. Az alapötlet ott sem volt rossz. 

A kampányígéretek között szerepelt a szerződések nyilvánosságra hozatala, illetve az előnytelen kontraktusok felbontása is. A közműcégeknél felmerült már valamely szerződés felmondása?

Ebben nincs kizárólagos hatásköröm. A Fővárosi Közgyűlés elfogadott egy átláthatóságra vonatkozó előterjesztést, ami innentől nem opcionálisan választható. Ezt az átláthatóságot a fővárosi önkormányzat minden területére és cégére érvényesíteni kell. A keretek kialakításáért, a mindenkire érvényes szabályok kidolgozásáért Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes felel, ő tesz majd erre javaslatot. A szerződések nyilvánosságára vonatkozó törvényi kötelezettség betartását mindenesetre addig is ellenőrizzük a cégeknél. A szerződések ellenőrzése az újonnan felálló felügyelőbizottságok fontos feladat lesz. De egyelőre csak hat társaságnál neveztek ki új tagokat, ők is csak november 15-től dolgoznak. A szerződések értékelése csak azután jön.

A Fővárosi Csatornázási Művek igazgatóságába jelölt Atkári János kinevezésével kapcsolatban Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy erre a külföldi tulajdonba került részvényhányad visszavásárlása miatt volt szükség. Mennyivel van több esélye a megegyezésre az új városvezetésnek, mint ez előzőnek és a kormánynak? Mindkétszer elakadtak.

A tárgyalások nem akadtak el, azóta is folynak a Veoliával, és mi nem szeretnénk megakasztani a folyamatot. Az alapszerződésről, az osztalékképletről egyébként is állandó vita van a felek között. Atkári János a kezdetektől itt volt kisebb-nagyobb megszakításokkal, így a fővárosi tárgyalási pozíció megerősítéséhez nagy szükségünk lesz rá. 

Ha a Veolia beadná a derekát, miből fizetne a főváros?

Elvileg ez is benne volt a fentebb már említett választások előtt kötött főváros-kormány közti megállapodásban, miszerint a kormány kinyilvánította, hogy fontos közérdeknek tartja, hogy a közszolgáltatók közkézen legyenek.

Akkor a Főgázhoz hasonlatosan az FCSM is állami tulajdonba kerülhet?

Nem, semmiképpen. Nincs olyan közszolgáltatás, amin javított volna a központosítás, akár az oktatást, akár az egészségügyet, akár a hulladékkezelést nézzük. 

De miért tenne bele pénzt az állam, ha nem viheti?

A cég 75 százaléka a fővárosé.

A Főgázban is volt fővárosi tulajdon.

A Főgáz esetében a fővárosi tulajdonban lévő részvényeket eladta a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat. Az FCSM fővárosi részvényeinek esetében ez nem opció.

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes Tüttő Kata főpolgármester-helyettes

Néhány kerületi önkormányzatnál tömegesen mondtak fel a dolgozók. A fővárosi önkormányzatnál, a városüzemeltetést végző cégeknél történt ilyen?

A hozzám tartozó főosztályon nem volt ilyen. A közműcégektől egyelőre nem kaptam ilyen jelzést.

Mennyibe kerül Budapest üzemeltetése?

Rettentően nagy összeget költ erre az önkormányzat, de még így se eleget. A legtöbbet kétségtelenül a közösségi közlekedés viszi el. A 155 milliárdos iparűzési adóbevételből 96 milliárdot kell csak a BKV-ra fordítani, de persze ennél többet visz el a közösségi közlekedés, hiszen az állam is ad támogatást és a cégnek is van saját bevétele. A közvilágítás évente 8 milliárdot, a köztisztasági feladatok ellátása 8,5 milliárdot, a Főkert 4 milliárdot, míg a közterületfelügyelet 2,5 milliárdot visz el ebből a bevételi forrásból. S ezek csupán a legnagyobb városüzemeltetési tételek, de emellett még van számos feladat, hogy csupán egyet említsek: útkarbantartás. 

Az osztalékbevételek?

A korábban már említett csatornázási művek gyakorlatilag csak a külföldi tulajdonosoknak fizet osztalékot. A többi cég összesen nagyjából 3 milliárdot fizet évente. A két fő befizető a Főtáv és a BGYH. 

Utóbbihoz tartozna a Rác fürdő is, ha valaha megnyílna. Mit tesz, tehet az új városvezetés annak érdekében, hogy ez a fürdő és a mellé épült szálló végre vendégeket fogadjon? 

A történet nagyon leegyszerűsítve annyi, hogy 10 milliárd forintért megújult egy fővárosi fürdő és épült mellé egy szálloda, mire az akkori városvezetés úgy döntött, hogy nem adja ki hozzá az engedélyt. Számomra a károkozásnak ez a legfelfoghatatlanabb példája, hiszen elkészült valami szép, ráadásul nem fővárosi pénzből és erre a városvezetés ahelyett, hogy örülne, csődbe viszi az egyébként közös céget. Később azután sok kísérletet tettek a rendezésre, de keveset sikerült elérni. Utolsó lépésként a fővárosi önkormányzat ajánlatot tett az ingatlanok megvételére a felszámolási eljárásban. Ha sikerül is megvenni, akkor is sokat kell még rá költeni. Azt a vizsgálatot mindenesetre bizonyosan nem fogja megúszni az előző városvezetés, amely kideríti, hogy mennyibe is került ez a huzavona a Budapestnek. Mennyit fizettek ki ügyvédeknek, szakértőknek, követelésvásárlásra, felszámolásra és még sok másra, miközben az üzemeltésből semmi bevétele nem származott a fővárosnak. 

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.