A koronavírus-járvány negyedik hulláma már nem lesz annyira erős, mint a második és a harmadik, várhatóan november elején éri el a tetőpontját, azt követően pedig fokozatosan csökkenni fog - jelentette ki Varga Mihály a Portfolio.hu által megrendezett Budapest Economic Forum nevű konferencián.
A pénzügyminiszter szerint a kormány azzal kalkulál, hogy a magyar gazdaság visszatér a járvány előtti növekedési pályára, csak más szerkezetben. Varga Mihály továbbra is úgy gondolja, hogy
a gazdaság az idén 7-7,5 százalékkal növekedhet, az államháztartás GDP-arányos hiánya 7,5 százalékos lehet, jövőre pedig 5,9 százalék, miközben a GDP-arányos államadósság 80 százalékos szintje a jobb gazdasági teljesítmény miatt csökkenni fog.
Egyúttal rámutatott arra, hogy a magyar államadósság-szint nem is számít olyan kiugrónak, ha azt vesszük, hogy az EU általános adósságállománya már a GDP 100 százaléka fölé került.
Azzal kalkulálunk, hogy az idén sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és még ebben az évben megkapjuk az uniós Helyreállítási Alap pénzeit - közölte a pénzügyminiszter.
E pénzek csúszása is nagy mértékben közrejátszott abban, hogy az Államadósság Kezelő Központ szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket, azok ugyanis részben az előfinanszírozást szolgálják, részben beruházásokra fordítódnak. Varga Mihály kiemelte, hogy a kibocsátással elkerülték azt, hogy esetleg IMF-hitelből teremtsék elő a finanszírozási szükségletet. Valamint, hogy még a globális hozamemelkedés előtt tudták piacra dobni e kötvényeket. Ez a kibocsátás az elmúlt húsz évben legnagyobb mértékű akciója volt.
További pozitívumként említette, hogy a deviza aránya az államadósságon belül a bevont forrást követően is 20 százalék alatt maradt.
Varga Mihály azt is kiemelte, hogy a Moody's szeptemberben felminősítette Magyarországot. Ez ritka, mint a fehér holló - érzékeltette -, hiszen ez csak kevés országgal történt meg, ezzel szemben például Szlovákiát, Olaszországot és Nagy-Britanniát leminősítették. A Moody’s indoklása szerint a gazdasági növekedés gyorsul, az államháztartási hiány radikálisan fog csökkenni.
Talán elkerülte a figyelmüket, hogy jövőre választások lesznek
- jegyezte meg viccesen a pénzügyminiszter, de aztán komolyra fordítva a szót kijelentette, természetesen törekednek a deficit kordában tartására. A kormány célja a hiány ledolgozása, miközben fontosnak tartják, hogy a gazdaság egyensúlyba kerüljön.
A manapság vélhetően legtöbbeket foglalkoztató témáról, az infláció gyorsulásáról úgy vélte, ez a veszély kétségtelenül létezik, miután az újranyitással egyidejűleg megemelkedett kereslet a fogyasztói árindexet magasan tartja. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az energiaárak az inflációt tovább fűtik.
Mindazonáltal a pénzügyminiszter szerint
a pénzromlás üteme 2022 elejétől már csökkenni fog, annak szintje 2022 közepére normalizálódik, 2022 végére pedig jó eséllyel a 3 százalékos tartományba mehet vissza.
Ez egyébként hajszálra megegyezik a Magyar Nemzeti Bank prognózisával, ami a monetáris és a fiskális politika irányítóinak elmúlt hónapokban kifejtett nézeteltéréseit látva kedvezőként értékelhető - tehetjük hozzá. Amire Varga Mihály azzal is ráerősített, hogy kijelentette, az elmúlt fél évben elindult monetáris politikai változás megalapozott és időszerű volt, s most azon lesznek, hogy együtt dolgozva érjék el az infláció csökkenését.
