Közbeszerzési eljárás nélkül szerezhetik be az illetékesek a koronavírus terjedése elleni védekezéshez szükséges eszközöket - jelentette be Gyulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még február 27-én. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Értesítőben nyoma sincs annak, hogy az egyes állami hatóságok, minisztériumok, állami vagy önkormányzati társaságok kitől, mit és mennyiért szereztek be vagy próbálnak beszerezni a védekezéshez.
Néhány számot azért lehet tudni. A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 15 milliárd forintot meghaladó forrást biztosított az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) számára egészségügyi eszközök vásárlására. A Kormányzati Tájékoztatási Központ március 9-én közölte, hogy a kormány 8,8 milliárd forint külön forrást rendelt a koronavírus elleni védekezéshez. Arról lapunk is beszámolt, hogy március 15-én egy költségvetési átcsoportosítás történt: a koronavírus járvány elleni védekezés érdekében 2 milliárd forintot csoportosítottak át az ÁEEK javára az általános költségvetési tartalék terhére. Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban arról beszélt, hogy a vírus elleni küzdelemnek anyagi gátja, akadálya Magyarországon nem lesz.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pedig a költségvetésben minden szükséges forrás rendelkezésre áll a védekezéshez, de annak bizonyosan százmilliárdos költsége lesz az ország számára. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon közzétett videóban közölte: a kormány a koronavírus elleni védekezés kiadásaira 245 milliárd forintot fordított az idei költségvetésből. Ebből az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések 90 milliárd forintot hagytak a gazdaságban, a védekezést szolgáló eszközbeszerzések pedig több mint 157 milliárd forintot igényeltek. Bár a kormány nem reklámozza, de az EU rendkívüli segélyt biztosít: Magyarország 2 ezer milliárd forintot kap a koronavírus-elleni küzdelemre. Ez az uniós segítség gyakorlatilag a teljes hazai védekezést finanszírozhatja.
Keletről vásárolnak
Kiadás van is bőven. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) például csütörtökön jelentette be, hogy további 6,6 millió szájmaszk gyártását kezdik meg a büntetés-végrehajtási intézetekben, miután Törökországból nyolc tonna alapanyag érkezett. Nem tudni, hogy ez mennyibe került. A Szabad Pécs bukkant rá az európai uniós közbeszerzési értesítőben azokra a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal lebonyolított közbeszerzésekre, amikkel a magyar kormány a koronavírus elleni védekezéshez szükséges eszközöket vásárolt. A beszerzéseket az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízása alapján a Semmelweis Egyetem (SE) folytatta le: Kínából közel 70 tonnányi orvosi eszközt és egészségügyi védőfelszerelést szállítottak Budapestre. Szintén nem tudni, hogy mennyiért. Az SE nagyon aktív, azt lapunk is megírta, hogy egyszer használatos ruhákkal, maszkokkal, fóliákkal kívánja ellátni a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát, míg az ÁEEK már a legrosszabbra felkészülve az elhunytak tárolására is alkalmas eszközökkel látná el az ország kórházait.
Jól halad az új kiskunhalasi járvány-ügyi mobil konténer-kórház építése is. Az már kiderült, hogy a konténer-kórházat a West Hungária Bau (WHB) építi. A Paár Attila tulajdonában lévő cég korábban szerencsésen szerepelt állami közbeszerzéseken, például ők építik a Bozsik-stadiont, most nem tudni, hogy miként esett éppen rájuk a választás.
Egy közbeszerzési eljárás lefolytatása hónapokat szokott igénybe venni, ennyi idő természetesen most nincs. Ugyanakkor arra semmilyen kormányzati ígéret eddig nem hangzott el, hogy a koronavírus-járvány után tételesen elszámolnak, hogy mennyit költöttek és mely cégektől szereztek be eszközöket, szolgáltatásokat. A védekezés frontvonalában jelenleg az egészségügyi dolgozók, mentősök, rendőrök és a katonák dolgoznak. Szinte mindegyik ágazatra igaz a létszámhiány és az ebből fakadó rengeteg túlóra. A lapunk által megkérdezett szakszervezetek arról számoltak be, hogy megkérték őket: a járvány ideje alatt ne álljanak elő követelésekkel. Így csak reménykednek abban, hogy a rengeteg túlórát valóban kifizeti az állam.
Emlékeztes: 2018. decemberében jelentős tüntetések voltak a túlórákat szabályozó törvénymódosítás ellen. Ismertebb nevén a rabszolgatörvény ellen, amit végül botrányos körülmények között szavazott meg a parlamenti többség. A tüntetéseken például a mentősök is jelentős létszámban vettek részt. Az eddigi túlórakeret 250 óráról 400 órára emelkedett. A szakszervezetek most nem attól tartanak, hogy a túlórákat nem fizetik ki, vagy hátrányosan állapítják meg, hanem, hogy a létszámhiányos állomány kifárad.
Módosított szerződések
A Közbeszerzési Értesítőben valóban nem lehet olyan beszerzést találni, ami arról szólna, hogy valamelyik állami szerv mit és mennyit vásárolt a védekezés jegyében. Olyanra viszont már akad példa, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva lemondtak vagy módosítottak szerződéseket. A légiirányító Hungarocontrol monitorokat szeretne vásárolni, de az "ajálatkérő a kialakult járványügyi helyzetre és bevezetett korlátozásokra, továbbá az euró-forint árfolyam nagymértékű ingadozására az ajánlattételi határidő elhalasztása mellett döntött".
A Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. a járványügyi helyzet miatt visszavonta az egynyári növények ültetésére vonatkozó ajánlati felhívását. A XV. kerület pedig gyerekeket táboroztatott volna például Siófokon, erre kerestek buszos vállalkozót, de táborok nem lesznek, így a személyszállítási közbeszerzést is visszavonták.
A Győri Nemzeti Színház a őrzés- és vagyonvédelmi szerződést módosította a Top Cop Security Zrt.-vel: a színház bezárt, így csökkentek a feladatok, így pedig a vállalási díj is. Csak ebből a néhány példából is látszik, hogy a koronavírus-járvány szinte minden ágazatot érint a személyszállítástól a vagyonvédelemig.