<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az Otthon Centrum összeállította a kontinens lakbértérképét. Zürichben, Londonban vagy Párizsban a budapestinél hétszer drágább bérelni, de a bécsi is nagyjából háromszor költségesebb. Az európai nagyvárosokban azonban az átlagkereset is a magyar többszöröse.

A globális vírusjárvány kitörése előtt, 2019 őszén készült felmérésük szerint Amszterdamban, Oslóban vagy Koppenhágában félmillió forintnak megfelelő összegtől indult egy átlagos lakás havi bérleti díja. Míg Zürichben, Londonban vagy Párizsban az átlagos kétszobás lakásért legalább 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kellett fizetni, addig Bécsben ennek kevesebb, mint feléért lehetett albérlethez jutni.

A Deloitte adatai alapján a lakbérdinamika nem csökkent a vírusjárvány hatására. Sőt, Bécsben, Münchenben, Hamburgban az előző évhez képest 2020-ban 5-15 százalékos növekedés volt, vagyis a járvány nem rázta meg a bérlakásszektort.

Párizsban hétszer drágább az albérlet, de a fizetések is magasabbak. Fotó: DepositphotosPárizsban hétszer drágább az albérlet, de a fizetések is magasabbak. Fotó: Depositphotos

Közép Európa fővárosaiban sem történt ez másként, hiszen hasonló növekedést mutattak a numbeo.com által publikált bérleti díjak.

„Az Otthon Centrum gyűjtötte tavaszi adatok szerint Közép-Európa fővárosai közül továbbra is Bécsben a legdrágább lakást bérelni" – összegezte a kimutatás adatait Soóki-Tóth Gábor.

  1. Legdrágább: az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy az osztrák fővárosban egy belvárosi egyhálós lakást átlagosan 330 ezer forintnak megfelelő euróért lehetett bérelni.
  2. A régió a második legdrágább fővárosa Prága, ahol 263 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kérnek el egy ilyen ingatlanért
  3. Míg a térség harmadik legdrágább fővárosában, Varsóban egy hasonló paraméterű lakásért átlagosan 240 ezer forintnak megfelelő zlotyt kellett havonta fizetni.

A régiós fővárosokban azonban tovább emelkedtek a bérleti díjak tavaszhoz képest: a novemberi adatok szerint Varsóban a márciusihoz képest 12 százalékkal nőtt az átlagos belvárosi bérleti díj, a második legdinamikusabban dráguló régiós főváros Ljubljana volt, ahol 7 százalékos volt az emelkedés ugyanezen időszakban. A legdrágább Bécsben ellenben stabilizálódott a piac, márciusban az egy évvel ezelőttinek megfelelő volt az átlagos belvárosi bérleti díj, sőt novemberben 3 százalékos mérséklődést mutattak a numbeo.com adatai.

Bécs belső kerületeiben forintra átszámolva 320 ezerért lehet bérelni kétszobás lakást, a külső kerületekben ennél negyedével olcsóbb az átlagos lakbér. Varsó és Prága holtversenyben a második legdrágább, szinte ugyanannyiba, 270 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül a belvárosi egyhálós lakás havi bérlete, míg a külső kerületekben egyaránt 23-25 százalékkal kedvezőbbek a bérleti díjak. A dobogó harmadik helyén szintén holtversenyben Pozsony és Ljubljana található, ahol 235-237 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. Pozsonyban a külső kerületek kicsit kedvezőbb áron érhetők el, a belvárosi díj harmadával kevesebbet kell fizetni, Ljubljanában viszont csak 22 százalékkal olcsóbbak a nem központi elhelyezkedésű lakások. A térségben Zágráb a legolcsóbb, itt havonta 180 ezer forintnak megfelelő összegért bérelhető belvárosi lakás, míg a külső városrészekben ennél 28 százalékkal olcsóbb az albérlet.

Soóki-Tóth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjak összehasonlítása mellett érdemes az átlagos jövedelmeket és a lakásárakat is összevetni. A térségben Bécs az átlagos havi jövedelem (800 ezer forint) és az átlagos négyzetméterár (2,8 millió Ft) tekintetében is kiemelkedik a sorból, ugyanakkor itt a legkedvezőbb a jövedelem lakbérekhez viszonyított aránya: az átlagos havi bérleti díj az átlagos havi jövedelem 40 százaléka.

A legrosszabb ebből a szempontból Varsó, ahol az átlagos jövedelem háromnegyedét emészti fel az átlagos bérleti díj, míg a többi régiós fővárosban jellemzően 50-55 százalék ez az arány. A fajlagos négyzetméterárakat a havi bérleti díjakhoz hasonlítva Bécs emelkedik ki a mezőnyből, ahol 8,8 havi bérleti díjjal mérhető össze egy négyzetméter lakás ára, ezt követi Prága, ahol ugyanez a mutató 8,2. Érdekes módon a legkedvezőbb mutatóval Varsó rendelkezik (5,7), míg a többi vizsgált fővárosban 6 havi bérleti díjnak felel meg egy átlagos lakás négyzetméter ára.

Budapesten az Otthon Centrum háromnegyed éves adatai alapján átlagosan 108 ezer forintért lehetett egyszobás tégla lakást bérelni. A különböző városrészek között nem volt különbség, de Budán és a Belvárosban ez a díj 15 százalékkal alacsonyabb, mint a Covid előtt 2019-ben.

A kétszobás téglalakások bérleti díjában viszont már említést érdemlő különbség látható a városrészek között. Kerekítve 169 ezer forintos havi bérleti díjjal a Belváros bizonyult a legdrágábbnak, míg Budán átlag 153 ezer, a külső pesti kerületekben átlag 130 ezer forint volt egy kétszobás lakás havi bérleti díja. Az említett díjak 15 százalékkal alacsonyabbak, mint 2019-ben. A háromszobás téglalakások bérleti díja Budán kicsivel 200 ezer forint felett (205 ezer), a Belvárosban kicsivel alatta (195 ezer) alakultak, míg a külső pesti kerületekben átlag 165 ezer forintot fizették érte. Ez a belvárosban 25 százalékos, Budán 18 százalékos, a külső pesti kerületekben csak 2 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.