Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
MTI

Jól tette: mára ő Budapest egyik legforgalmasabb elővárosi vasútvonala.

Százharminc éve, 1888. augusztus 17-én indult meg a közlekedés a szentendrei HÉV vonalán, amely napjainkban Budapest egyik legforgalmasabb elővárosi helyiérdekű vasútvonala.

A második helyiérdekű vasútvonal létrehozásáról 1885 decemberében döntött Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter, az egyvágányú gőzvontatású vasút engedélyét 1887-ben adták ki. A terveket a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) dolgozta ki: a vasutat eredetileg Szentendrétől az óbudai Fő térig akarták kiépíteni, s innen lóvasút-csatlakozással a Belvárosba.

Az első ütemben a Szentendrétől Filatorigátig tartó, 16,3 kilométer hosszú szakasz készült el, amelyen 1888. augusztus 17-én indult meg a forgalom, alig több mint egy évvel azután, hogy átadták az első, tíz kilométeres vonalat a Közvágóhídtól Soroksárig. Az új vonal végállomása az azóta felszámolt régi Filatorigát állomás volt Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között. A szűk óbudai utcák miatt a hatóságok nem engedélyezték a végállomás áthelyezését a Fő térre. A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20 kilogramm/folyóméter tömegű sínekből építették, és 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

Befut Pomázra az egyik első szerelvény a vonalon. (forrás: Fortepan)Befut Pomázra az egyik első szerelvény a vonalon. (forrás: Fortepan)

A szentendrei HÉV-vonal története szoros kapcsolatban áll a jobb parti körvasúttal, amely a MÁV esztergomi vonalát kötötte össze a Déli pályaudvarral. A MÁV az 1880-as évek végén kezdte meg a budapesti pályaudvarok összekapcsolását a körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobb parti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 kilométer hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén adták át a forgalomnak.

A HÉV Filatorigát állomása és a jobb parti körvasút közötti viszonylag rövid összekötő vágány 1895-ben épült ki a mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán. Az összekötő vágány átadásával, valamint a jobb parti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek 

A HÉV-forgalmat kezdetben 5 gőzmozdony és 12 pótkocsi bonyolította le. A párhuzamosan futó második vágányt a századforduló után építették meg, és ekkor tértek át a villamos üzemmódra is. Az első világháború előtt tervbe vették azt is, hogy a szentendrei HÉV törzsvonalát Visegrádig meghosszabbítják, de a háború és az azt követő gazdasági válság miatt az elképzelés lekerült a napirendről.

A Margit híd 1935-ös felújítása és kiszélesítése után, 1937-től a szentendrei HÉV új, tágasabb végállomást kapott a budai hídfőtől északra, az alagútba vezető rámpa helyén. (A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, ezek tovább szolgálták a jobb parti körvasút teherforgalmát. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobb parti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.)

Az új végállomás a Margit-híd budai hídfőjénél. (forrás: Fortepan)Az új végállomás a Margit-híd budai hídfőjénél. (forrás: Fortepan)

A második világháború alatt a városközponttól Filatorigátig terjedő vasúti szakaszt érte a legnagyobb kár, ezért 1945 februárjában csak a viszonylag épségben maradt Filatorigát-Szentendre szakaszon indulhatott meg a közlekedés. Az újjáépítés időszakában a megnövekedett utasforgalom miatt évente emelték a vonatok és a szerelvények számát.

A szentendrei HÉV történetéhez kapcsolódik az egyik legsúlyosabb magyarországi vasúti tragédia. 1952. december 26-án a Császárfürdő megállónál tartózkodó esztergomi vonatba belerohant egy beérkező HÉV-szerelvény. A katasztrófa 26 halálos áldozatot követelt, és 57 sérültet kellett kórházban ápolni. A balesetet okozó váltókezelőt statáriális bíróság elé állították, s másnap kivégezték. 

A 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan, a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 kilométeres vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.

A Batthyány téri HÉV-végállomás 1973-ban. (forrás: Fortepan)A Batthyány téri HÉV-végállomás 1973-ban. (forrás: Fortepan)

A HÉV-vonalak 1952 és 1958 között a MÁV (MÁV-BEV) irányítása alatt működtek, akkor a fővároshoz, majd 1968-tól az újonnan létrehozott egységes közlekedési vállalathoz, a BKV-hoz kerültek. 2016. november 1-jével az üzemeltetést a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) vette át, a társaság MÁV-HÉV Zrt. néven 2017. február 22-től a MÁV Csoport teljes jogú leányvállalatává vált.

A szentendrei HÉV jelenleg Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amely a Batthyány tértől Szentendre állomásig, a fővárosi betétjárat Békásmegyerig közlekedik. 2011. május 1-jétől ez a helyiérdekű viszonylat a H5-ös számot kapta.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.