Nincs jó helyzetben a magyar gazdaság, ezt nem csak a statisztikák és mindennapok tapasztalati mondathatják, hanem más tényezők is ezt jelzik. Ilyen például, hogy a kormány nem az elért eredményekkel kampányol, hanem azzal fenyegeti a választókat, hogy ha a Tisza Párt kerül hatalomra, akkor sokkal rosszabb lesz. De nyilvánvalóan az sem az elmúlt négy év sikereit támasztja alá, hogy elképesztő mértékű pénzosztással próbál „szavazatokat vásárolni” Orbán Viktor és csapata. Politikai szempontból persze mondható, hogy a választási siker a győztest igazolja, a jelenleg is kormányzó erő nyilatkozatai szerint pedig ellenfelük nem veszélyezteti az újabb választási sikerüket. Amennyiben az áprilisi szavazást követően ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt, akkor viszont komoly gazdasági kihívásokat kell majd kezelnie.
A magyar gazdaság ugyanis évek óta a várakozásoknál sokkal gyengébben teljesít, az elmúlt három évben alig változott a gazdaság teljesítménye, miközben az előzetes várakozás szerint 2023-ban, 24-ben és tavaly is látványosan kellett volna növekedni. Mindez úgy sikerült, hogy az egyensúlyi adatok (költségvetés vagy a fizetési mérleg hiánya) is kedvezőtlenül alakult. A gyengébb növekedés egyetlen pozitívumaként a lassuló infláció említhető, bár ennek ütemét sem sikerült olyan ütemben mérsékelni, ahogy arról az előzetes kormányzati ígéretek szóltak.
Nagy Márton tavaly sem találta a el a növekedést
A kormány számára óriási gondot jelent, hogy a gazdasági növekedés évek óta eltűnt, várhatóan a január 30-án közzétételre kerülő adatok is arrol tanúskodnak majd, hogy a 2025-ös évben is csak fél százalék körüli mértékben bővült a GDP. Utóbbi nem csak azért kínos, mert kellemetlenül ráégett Orbán Viktorra a megígért repülőrajt és az általa várt kiugró (3-6 százalék közötti) növekedéssel köszönőviszonyban sincs a gazdaság valós teljesítménye, hanem mert így hiányzik a választás előtti osztogatás forrása. Ennek ellenére a kormány a többgyermekes anyáknak biztosított szja-mentesség, a beharangozott 14. havi nyugdíj vagy éppen az Otthon Start program révén komoly plusz terhet vállalt, amelyek költségei ráadásul a választásokat követő években lesznek csak igazán súlyosak.
A negyedik negyedéves GDP adat még nem ismert, de a már publikált részadatok, így például a néhány napja ismertté vált novemberi ipari termelés, vagy az ugyanerre a hónapra vonatkozó építőipari statisztikák mind sötét képet mutatnak. Úgy tűnik ugyanis, az év végén nem hogy nem indult meg a felpattanás, de inkább még mélyebb gödörbe került a gazdaság.
Novemberben az előzetes adatok szerint a termelés volumene 2 százalékkal maradt el az előző havitól, ami a tavalyi év legnagyobb havi alapú visszaesése volt. Az ipari termelés egész évben botladozott, az éves alapú csökkenés 5,4 százalékos volt a KSH jelentése szerint. Hogy ebben a választási ciklusban mennyire nem ment jó irányba a magyar gazdaság, azt alátámasztja, hogy az ipar teljesítménye 2025-ben immár a harmadik egymást követő évben visszaesést mutatott. A szektor kibocsátása novemberben 8 százalékkal maradt el a koronavírus-járvány előtt elért szinttől, míg az azt követő visszapattanás utáni 2023 elejei csúcsától 17 százalékkal. Mindezt úgy, hogy ebben a választási ciklusban is óriási költségvetési támogatásokkal csábította a kormány a külföldi befektetőket. Más kérdés, hogy például az akkumulátorgyártóknak '23-ban és '24-ben (direkt és indirekt formában) juttatott 1500 milliárd forint az ágazat siralmas teljesítménye miatt gyakorlatilag ablakon kidobot pénz volt. Ráadásul a 2025-ös évben is folytatódott a dotáció, hiszen a legnagyobb egyedi támogatást, 133 milliárd forintot a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítéséhez adták.
A kormányzatnak az a kommentárja, hogy a gyenge külpiaci, elsősorban németországi konjunktúra okozott problémát – de hozzá kell tenni, hogy az Orbán-kormányok által felvállalt keleti nyitás politikának sincs kézzel fogható eredménye. Az időnként emlegetett külkereskedelmi bővülés mögött ugyanis nem a magyar export megugrása, hanem a Kínából érkező árucikkek mennyiségének és értékének növekedése áll. Az ipar kapcsán ki kell emelni, hogy a szakértői figyelmeztetések nem hatottak, és a magyar kormány mindent egy lapra, a járműgyártásra tett fel, ami nem jött be. 2025-ben is csak döcögött az autó- és az alkatrészexport, az új kapacitások pedig az előzetes várakozásokhoz képest később startoltak, így egyedül a BMW-gyár volt az, amely ezen javíthat(ott) decemberben. (A tavalyi utolsó havi adatokat februárban közli a KSH.)
Év végén (is) elszállt a hiány
A gyenge gazdasági növekedés nagyon sok olyan adat esetében is problémát okoz, amelyet GDP-arányosan állapítanak meg (például a költségvetési hiány vagy az adósság), hiszen emiatt egy kisebb számmal (a GDP összegével) kell osztani, így a végeredmény már emiatt is magasabb lesz, mint amit a kormány eredetileg jelzett. Más kérdés, hogy a néhány napja publikált hiányadat esetén a nominális szám is megdöbbentően alakult, hiszen az éves deficit 5738,7 milliárd forint lett, míg a decemberi hiány 1668 milliárd forintra rúgott. Az NGM által közzétett adat azért volt különösen meglepő, mert a kormány november végén számottevően emelte a várható hiánycélt, és joggal gondolhatták a szakértők, hogy az előrejelzés nagyjából helytálló lesz. Az amerikai elnökválasztást követően 2024 végén elfogadott költségvetésben még 4123 milliárd forintos hiányt terveztek, ami már a februári adatokat követően tarthatatlannak bizonyult. Így 4774 milliárd forintosra módosították a várható hiányt, végül az ismét csak alábecsült prognózis úgy szólt, hogy a deficit 5000 milliárd forint fölött lesz.
A részletes adatok hiányában az okokat nem tudjuk megmondani, de azt a magyar lakosság is többször tapasztalhatta, hogy az adósság növekedése és a gyenge gazdasági teljesítmény nagyon rossz páros, amelynek a végeredménye megszorítás és gazdasági sokk. Most pedig éppen ebbe az irányba robogunk.
Már csak azért is, mert a magyar adósság a GDP-hez viszonyítva ugyan nem kiugróan magas, ám a finanszírozási költsége az. A napokban a közösségi médiában számos helyen lehetett azzal a koordináta-rendszerrel találkozni, amely ezt jelezte (Vakmajom és Oszkó Péter is posztolt róla), de az Mfor is közölt erről tavaly év végén elemzést.
Mit tehetnek Orbán Viktorék?
Ahogy említettük, a kormányfő és általában a Fidesz vezetése optimista az áprilisi választások végeredményét illetően, ha pedig valóban nyernek, akkor rájuk hárul az elmúlt években felhalmozott gazdasági problémák orvoslása. Ugyan az elmúlt 16 évben egy ideig az unortodoxia volt a gazdaságpolitika jelszava, az valójában korántsem volt annyira különleges, mint ahogy azt a szellemi atyja, Matolcsy György hangoztatta, és igazából a gazdasági szempontból unikálisnak számító nullás nemzetközi kamatkörnyezet teremtett olyan feltételeket, amelynek köszönhetően egy ideig eredményes volt. Persze lehet, hogy Orbánék a megoldás helyett csak az összeomlás elodázására tesznek erőfeszítéseket, ám tétlenül aligha nézhetik a helyzetet. Nem véltelenül jelezte például a kormánnyal egyébként egyáltalán nem ellenséges Költségvetési Tanács is a problémákat. Ráadásul ők is úgy vélték, hogy a kialakult helyzet megszorításokat tesz szükségessé, azt írták jelentésükben, hogy akár ezermilliárdos nagyságrendű kiigazításra lehet szükség, mert a kormányzat választási költekezései miatt az ország letért a fenntartható költségvetési pályáról.
A közgazdasági alapelvek szerint a mostani helyzetben több dolgot is tehetne a kormány, nem csak külön-külön, de akár egyidejűleg is. Így szükség lesz a költségvetési fegyelem erősítésére. Tekintve azonban, hogy a választási osztogatás során ígért szja-mentesség, vagy az Otthon Start program, ahogy azt fent is jeleztük, a következő években jelent majd komolyabb terhet, úgy kellene megszorításokról dönteni, hogy közben folyamatosan nőnek a kiadások. Ráadásul az elmúlt két évben számos területen fogta vissza az állam a költéseket, részben ezek eredménye az, hogy például a közösségi közlekedésben vagy az egészségügyben állandósultak a problémák. A kormánynak tehát a kiadások visszafogását illetően olyan területeken lenne komolyabb mozgástere, ami eddig úgymond az identitását adta vagy éppen a választók befolyásolását szolgálta. A legkönnyebben az energiatámogatások átalakításával, a propaganda leállításával, a sport- és egyháztámogatás átalakításával lehetne pénzeket felszabadítani, de erősen kérdéses, hogy ezeket hajlandók lesznek-e meglépni.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Ahogy fent jeleztük, önmagában a GDP-növekedés is forrásokat teremtene, ráadásul matematikai szempontból is javítaná az adatokat. Erre vonatkozólag az elmúlt években is láttunk törekvéseket, ám hiába nőttek a bérek vagy adtak egyes beruházásokhoz óriási támogatást, ennek minimális hatása volt csak. Ahhoz, hogy érdemi változás legyen, a nemzetközi hangulatnak is fordulnia kellene, ám Donald Trump tevékenysége vagy az EU problémái miatt drasztikus változásra aligha számíthatunk.
Így két terület lenne, ami megoldást jelenthetne, ám ezek közül az állandó konfliktuskeresés miatt az uniós források gyors ütemű lehívása nem tűnik reálisnak. Persze elképzelhető olyan forgatókönyv, amelyben a magyar kormány rákényszerül a kompromisszumra, ám egy választási győzelem valószínűleg nem ebbe az irányba vinné Orbán Viktort, hanem megerősítené abba a hitben, hogy jó az irány, amit képvisel. (Egy esetleges kormányváltás esetén sokkal nagyobb esély van arra, hogy ezeket a forrásokat az új kormány hazahozza, ahogy azt Lengyelország példája mutatta.)
Így egy valós alternatíva látszik, a költségvetési bevételek növelése, vagyis az adóemelés. Paradox módon, miközben sokmilliárd forint közpénzből próbálta az adóemelést a Tisza pártra ráégetni a kormány, addig ők ezt már el is kezdték tavaly ősszel. És szinte biztos, hogy mindez a választások után is folytatódni fog, ahogy egyébként a 2022-es választások után is megtörtént év közben a kata adózási forma eltörlésével vagy a rezsicsökkentési támogatás módosításával. Az előző négy ciklus tapasztalatai alapján persze nem direkt módon, a szavazópolgárokat fogják a megemelt sarcokkal sújtani, de nem lehet kétséges, hogy végül például magasabb árak formájában ezt mégis az átlagemberek fogják megfizetni.
