5p

1978. július 25-én született meg az angliai Oldhamben az első lombikbébi, Louise Joy Brown, akinek világra jövetele forradalmasította a meddőség kezelését és az orvostudományt.

Patrick Steptoe, a Manchester közelében fekvő Oldham kórházának szülész-nőgyógyásza és Robert Edwards, a Cambridge-i Egyetem fiziológusa 1966 óta keresték a megoldást a minden hatodik házaspárt érintő meddőség kezelésére. Kutatásaikat kezdetben a hivatalos és szakmai körök is ellenállással fogadták, etikai és szakmai okokból egyaránt támadták. Hosszú évek küzdelmével sikerült elérniük, hogy a kis oldhami kórház, ahol Steptoe az 1950-es évek óta dolgozott, helyet és lehetőséget biztosítson számukra, létrehozva egy kis kutatási központot.

Elsősorban a méhkürt elzáródását vizsgálták, mert a meddő nők egyötödénél ez tehető felelőssé a terméketlenségért. A kutatók kidolgozták a peteérés előidézésének módját, az érett petesejtek kivételét a petefészekből és a lombikba tett petesejtek női testen kívüli megtermékenyítését, de a jól begyakorolt folyamat végén az anyaméhbe visszahelyezett petesejtek csak néhány hétig maradtak életben.

Több mint egy évtizede próbálkoztak már sikertelenül, amikor 1977-ben egy bristoli házaspár kereste fel őket. A saját gyermekre vágyó Lesley és John Brown a feleség méhkürtelzáródás okozta meddősége miatt egyik orvostól a másikig járt, és utolsó reménységként döntött úgy, hogy alávetik magukat az új, kísérleti módszernek. A beavatkozás 1977. november 10-én történt meg az oldhami kórházban: A Steptoe által az asszony szervezetéből kivett petesejtre Edwards egy Petri-csészében a férfi hímivarsejtjeit cseppentette, a megtermékenyült petesejt ezután a sejtosztódás bekövetkeztéig egy speciális oldatban nevelkedett. Az orvosok ezúttal változtattak addigi gyakorlatukon: míg korábbi kísérleteik során a méhbe való visszahelyezéssel körülbelül négy-öt napig, a petesejt 64 sejtre osztódásáig vártak, addig a megtermékenyült petesejtet most két és fél nap után visszahelyezték a méhbe.

A visszahelyezett petesejt sikeresen beágyazódott a méh üregében. Az ezt követő hetek és hónapok problémamentesen, de súlyos aggodalmakkal teltek, az orvosok ugyanis nem tudhatták, hogy nem csúszott-e hiba a beavatkozásba, ami miatt a baba károsodást szenvedhet. 1978. július 25-én, kilenc nappal a szülés várható időpontja előtt Lesley Brownnál vérmérgezés tünetei mutatkoztak, ezért Steptoe a császármetszéses szülés megindítása mellett döntött.

Aznap éjjel, 11 óra 47 perckor megtörtént a csoda, világra jött az "évszázad gyermeke", egy 2608 grammos egészséges kislány, Louise Joy (Öröm) Brown. Nem csupán a fogantatása, de életének első időszaka is különleges volt: öt hónapos koráig több mint ötvenezer kilométert utazott, járt Kanadában, az Egyesült Államokban és Japánban, tudományos összejöveteleken és televíziós fellépéseken "vett részt", az újságok címlapjára került. A Brown család négy évvel később egy újabb kislánnyal, Natalie-val gyarapodott, aki megszületésekor már a negyvenedik lombikbébi volt. Natalie maga is bekerült az orvostudomány történetébe, mert 1999 májusában, tizenhét évesen - a lombikbébik közül elsőként - természetes úton fogant babának adott életet. Louise Brown huszonhat évesen ment férjhez, és 2006-ban megszületett első - természetes úton fogant - fia, majd 2013-ban második gyermeke is.

Louise Brown megszületésével megtört a jég, a korábban vitatott módszer iránt óriási érdeklődés mutatkozott, a gyermeket akaró terméketlen párok valós esélyt kaptak a családalapításra. A lombikbébi-eljárást (IVF, in vitro fertilizáció - szó szerint üvegben történt megtermékenyítés) kidolgozó Edwards és Steptoe 1980-ban megalapította a Bourn Hall Klinikát, a mesterséges megtermékenyítés első központját. Steptoe 1988-ban meghalt, Edwards a módszer kidolgozásáért nyolcvanöt éves korában, 2010-ben orvosi Nobel-díjat kapott, 2011-ben lovaggá ütötték. A kitüntetések idején már időskori demenciában szenvedett, nem élhette át az elismeréssel járó örömöt, 2013-ban ő is meghalt.

A mesterséges megtermékenyítés mára rutinbeavatkozássá vált, módszereit továbbfejlesztették, az évente világszerte elvégzett több mint kétmillió kezelésből félmilliónál több újszülött jön a világra. Az eljárás Magyarországon is rutinbeavatkozás, az első hazai lombikbaba 1988-ban született meg, azóta évente mintegy 2000 gyermeknek adnak a módszer segítségével életet. A kormány tavaly döntött a lombikbébi-kezelés társadalombiztosítási finanszírozásának kiterjesztéséről.

A lombikprogramnak a - társadalmi és orvosi szempontból egyaránt - kedvező statisztikai adatok ellenére számos buktatója van, komoly etikai, bioetikai, biológiai és technológiai kérdéseket vet fel, igen körültekintő jogi szabályozást igényel, éppen ezért még napjainkban is heves vitákat vált ki.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!