A mai értelemben vett újságok elődei a Magyarországon a 17. század első felétől megjelenő úgynevezett újságlevelek, egylapos, egy hírt tartalmazó nyomtatványok voltak. Az első magyar újság, a Mercurius Hungaricus a Rákóczi-szabadságharchoz kötődött, s még latinul írták. Az első magyar nyelvű lapot, a Magyar Hírmondót 1780-tól Pozsonyban adta ki Rát Mátyás, ezt hamarosan követte a Bécsi Magyar Hírmondó és az Erdélyi Magyar Hírvivő. Az első pesti újság 1806-ban Kultsár István Hazai Tudósítások című lapja volt, amely 1808-tól Hazai s Külföldi Tudósítások címmel jelent meg.
Annak idején tilos volt külföldi lapokat engedély nélkül járatni, az engedélyezett lapokat kézbesítés előtt a postán cenzorok vizsgálták át, az általuk jóváhagyott cikket még a rendőrség is kifogásolhatta. A lapszerkesztés leginkább a postától függött, hiszen így érkeztek a vidéki levelezők hírei, a vidéki és külföldi lapok, amelyekből átvehették az információt. Hatalmas változást hozott e téren, amikor a lapok tudósítókat küldtek az esemény helyszínére, a távíró 1847-es megjelenése pedig valósággal forradalmasította a hírközlést.
A reformkorban fellendült a lappiac, mindenekelőtt Kossuth Országgyűlési Tudósításai, majd Pesti Hírlapja, a Széchenyi orgánumának számító Jelenkor és Orosz József Hírnöke jóvoltából. Az első pesti napilapot Pester Tageblatt címmel Saphir Zsigmond alapította 1839-ben, ezt követte 1841-ben az első magyar nyelvű napilap, Kovacsóczy Mihály Közlemények az élet és tudományok köréből illetve Literatúrai Lapok című iker-újságja, az első magyar nyelvű politikai napilap az 1848. januárban indult Budapesti Híradó volt.
Az 1848-as forradalom új lapok sorozatát hozta, s a következő évtizedekben Magyarországon is létrejött a tömegsajtó. Olyan népszerű, magyar és német nyelvű, a reggeli idősávban megjelenő politikai napilapokat olvashattak az előfizetők, mint Kemény Zsigmond Pesti Naplója, a Jókai Mór által szerkesztett Hon, a képek közlésére építő Vasárnapi Újság, Falk Miksa német nyelvű Pester Lloydja. Többek között e lapok hírrel való ellátására alakult meg 1881-ben a Magyar Távirati Iroda, amely megteremtette a rendszeres magyarországi hírszolgálatot.
A meglehetősen késedelmes előfizetéses postai kézbesítés mellett egyre nagyobb teret nyert az utcai árusítás. Erre először Wodiáner Fülöp Budapest című lapja kapott engedélyt 1877-ben, amely a címlapján nem vezércikket, hanem metszetet közölt, s a hangvétele is az utca emberéhez igazodott. 1878-ban jelent meg az utcán a Légrády testvérek Pesti Hírlapja, 1881-ben Rákosi Jenő Budapesti Hírlapja, 1888-ban a Kis Újság, majd 1896-ban a Friss Újság, mint olcsó reggeli lap - ekkoriban már a pesti utca képéhez hozzátartoztak a rikkancsok.
A 19. század végén felmerült az igény, hogy legyen aznapi friss hírekkel szolgáló délutáni-esti lap is - addig csak a Pester Lloydnak volt egy ilyen kiadványa. A piaci résbe elsőként a Holló Lajos országgyűlés képviselő által indított Magyarország tört be, amelynek első száma 1893. december 21-én jelent meg.
A laptulajdonos-főszerkesztő Holló Lajos szülővárosában, Kiskunfélegyházán indította meg a Félegyházi Hírlapot, amelyet 1887-ig szerkesztett, amikor a Függetlenségi Párt színeiben országgyűlési képviselővé választották. 1892-ben ismét képviselő lett, s újságírói tapasztalatait pártja hasznára kívánván fordítani, alapította a Magyarországot. Az újság vezérpublicistája az a Bartha Miklós volt, aki képviselőként Holló párttársa volt, s aki a lap hasábjain kemény támadásokat intézett a szabadelvű kormányok ellen. Holló Lajos 1914-ig vezette a Magyarországot, majd a világháború évében visszalépett a főszerkesztőségtől.
A Magyarország példáján felbuzdulva egyre több esti napilap jelent meg a piacon. 1894-ben indult Szalay Mihály Magyar Estilapja, majd 1896-ban a korabeli sajtócézár Rákosi Jenő "krajcáros napilapja", az Esti Újság: ez már kifejezetten az utcai árusítást célozta meg, előfizetni nem is lehetett rá. Ebben a szegmensben másfél évtizeddel később a Miklós Andor által 1910-ben alapított Az Est vette át a vezérszerepet: az első világháború alatt elérte a félmilliós példányszámot, és a külföld is ezt idézte legtöbbször. Miklós tarolt a piacon: felvásárolta az Athenaeum kiadót és nyomdát, a Pesti Naplót és a Holló Magyarországát is, ezzel konszernjének saját kiadója és nyomda, valamint reggeli, délutáni és esti lapja is lett.
MTI
