Vonatkozó jogszabály nemrégiben készült az energiatanúsítványról, amelyet a kormány Brüsszelbe küldött véleményeztetésre. A szabályozást eredetileg 2006-tól kellett volna életbe léptetni, ám először féléves, majd utóbb hároméves haladékot kapott Magyarország, de a jövő januárjától már mindenképpen hatályba kell léptetni az energetikai paramétereket rögzítő dokumentumról szóló szabályokat. Addig egy 2006-ban hatályba léptetett kormányrendelet rendelkezik az új épületek energetikai követelményeiről.
Tehát, kevesebb mint egy év áll rendelkezésre a gyakorlati előkészítésre, így a vizsgáztatás kidolgozására és a szakemberek levizsgáztatására. Holott legalább egy esztendőre lenne szükségünk ahhoz, hogy felkészülhessünk az újításra, érvelnek a szakértők.
A kormányrendelet tervezet alapvető célja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak, ennek eléréséhez eszköz az energetikai tanúsítvány, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire. A tanúsítás így komoly szakmai segítséget nyújt az épületek energiatudatos használatához és felújításához. Ez utóbbi támogatására uniós és hazai források is rendelkezésre állnak.
A tanúsítvány nem lesz hatósági áras, tarifáját a piac dönti el, így várhatóan mintegy 40-50 ezer forintba kerül majd. A kormányhatározat tervezet azonban megfogalmaz bizonyos felső korlátokat, így például a tanúsítók óradíja nem haladhatja meg az 5500 forintot.
Üdülőre nem szükséges a tanúsítvány
A dokumentum 10 évig lesz felhasználható, de amennyiben nagyobb beruházások történnek az ingatlanon (fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréje, hőszigetelés stb.), akkor ismételten be kell szerezni. Ezen felül minden tulajdonosváltáskor (adásvétel, öröklés stb.) vagy bérbeadás esetén kötelező lesz elkészíttetni. Nem szükséges azonban tanúsítvány üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében.
Állami tulajdonú közhasznú épületek esetében is kötelező azonban tanúsítványt készíttetni abban az esetben, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 négyzetmétert.
A vizsgálatnak ki kell terjednie az épület, a lakás szerkezeti anyagainak felmérésére, az építés idejére, az alapterületére, a lakás szén-dioxid kibocsátására, valamint a nyílászárók, hőszigetelések és fűtésrendszer állapotára is. Más szóval, megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása.
A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed. Emellett hasznos üzemeltetési tanácsokat ad a tulajdonosoknak, és egyben rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira. A besorolás az épület négyzetméterre jutó energiafogyasztása alapján történik. A határértékek megszabását nemzeti hatáskörbe rendelte az unió.
Az energiatanúsítvány kiállítása kétféleképpen képzelhető el, létezik egy egyszerűbb verzió, amelyet a tényleges fogyasztás és a számlák alapján állítanak össze. Egyszerűsége nemcsak abban rejlik, hogy kevesebb ráfordított munkát igényel, de olcsóbb is, míg a másik, a számítógépes rendszer hosszadalmasabb és költségesebb. Nálunk az első verzió kötelező, míg a másodikat akkor választhatjuk, ha teljesebb képet akarunk kapni ingatlanunk energetikai tulajdonságairól.
A tanúsítás speciális szaktudást igényel, felsőfokú építészmérnöki vagy gépészmérnöki végzettséggel rendelkező szakemberek külön képzés után kaphatnak minősítést. A tanúsítók körét a Magyar Építész Kamarával valamint a Magyar Mérnöki Kamarával együttműködve kívánja bővíteni az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A tanúsítókról a szakmai kamarák vezetnek majd névjegyzéket, amely az erre a célra létrehozott honlapon lesz megtalálható.
Kötelező lesz a szén-monoxid mérés
Az energiatanúsítványon kívül várhatóan további terhet ró 2009-től a háztartásokra a kéményseprők által végzendő rendszeres, kötelezően négyévenkénti – egyes források szerint évenként esedékes - szén-monoxid mérés, amelynek díja mintegy 400 forint lenne. Az intézkedés célja a szén-monoxid mérgezéses balesetek számának csökkentése, derül ki az ÖTM közleményéből.
Szén-monoxid-mérés ugyanakkor esetenként jelenleg is történik, hiszen a gázkészülékgyártók szerződéses partnerei - amennyiben indokolt - végeznek ilyen vizsgálatot a szerkezetek karbantartásakor, így tulajdonképpen kétszer kellene fizetnünk ugyanazért a szolgáltatásért.
Az ÖTM álláspontja szerint azonban a szükségesnél lényegesen kevesebb jelenleg a szén-dioxidmérés. A tervezet kötelező feladatként nem pusztán a gázkészülékek szén-monoxid kibocsátását, hanem a levegőellátás szempontjából a lakásoknál végzett utólagos szigetelések, illetve egyéb berendezések vizsgálatát is tartalmazza.
Regőczi István, a Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint viszont először a tevékenységet kellene meghatározni, és ahhoz létrehozni egy szervezetet, mintsem egy már meglévő szervezetnek újabb munkát adni.
Az ÖTM tervezetéhez csatolt anyag szerint a Gazdasági Versenyhivatal sem támogatta az elképzelést, mivel álláspontjuk szerint több alternatívát is érdemes lenne megvizsgálni, amelyek között szerepelne a kéményseprés állami szabályozásának teljes eltörlése. Az ÖTM közleményéből ugyanakkor az derül ki, hogy a tervezett intézkedéssel a legtöbb szakmai szervezet, így a kéményseprők is egyetértenek.
Simon Rita
