A nyugdíjas háztartásokban, ahol a taglétszám jellemzően alacsony, a lakásfenntartási [ajanlo=50][igazitas=left/] költségek aránya a személyes célú fogyasztáson belül igen magas. Nem jellemző rájuk, hogy a gyermekek elköltözése után kisebb, alacsonyabb fenntartási költségekkel járó lakásokba költöznének, és kevésbé vágnak bele nagyobb ráfordítást igénylő, számukra fáradságosnak ígérkező felújításba, korszerűsítésbe is. A legnehezebb az egyéb inaktív háztartások helyzete, ahol nincs sem vállalkozásból, sem munkavállalásból vagy vállalkozásból jövedelmet szerző, sem nyugdíjas személy. Ezek a háztartások élnek a legkisebb átlagos alapterületű lakásokban, a száz szobára jutó személyek száma náluk a legnagyobb, és ehhez képest összfogyasztásukból mégis magas, 12 százalékot ér el a háztartásienergia-költség.
A gyermekes háztartások esetében a hátrányosabb helyzetet az jelzi, hogy a lakásfenntartási kiadások aránya alig kisebb, mint a gyermek nélkülieknél, miközben a fogyasztás közös jellegének megfelelően az egy főre eső költség lényegesen alacsonyabb.
Az energián kívüli költségek közül érdemes kiemelni a lakbéreket, melyek nagysága elmarad az EU-ban megszokottól, köszönhetően annak a magyar sajátosságnak, hogy a bérlakáspiac kicsi és fejletlen, a háztartások döntő többsége ugyanis tulajdonosként él lakásában. A bérlakásoknak több mint a fele pedig önkormányzati tulajdonú, ezeknél még a magyar piacon jellemző nagyságot sem érik el a lakbérek.
A kiadások nagyságának és arányának összevetése mellett többet mutat, hogy a különböző rétegekbe tartozó háztartásoknak mennyire jelent gondot a lakásfenntartási számlák időben történő befizetése. A háztartási költségvetési felvétel keretében rákérdezünk, hogy mennyire jelent gondot a lakásfenntartással kapcsolatos számlák kiegyenlítése. 2002-ben a háztartások 8 százaléka jelezte, hogy gondjai voltak a villanyszámla kifizetésével. A víz- és csatornadíjat a háztartások 5 százaléka, gázszámlát 6 százaléka, a távfűtést 7 százaléka nem tudta időben befizetni. Az egyéb inaktívak körében fordul elő leggyakrabban elmaradás. A gyermekes háztartások esetében a díjhátralékkal rendelkezők aránya a gyermekszám emelkedésével együtt nő.
A lakás fenntartása a második legnagyobb költség
A lakásfenntartás a magyar háztartások kiadásai között az élelmiszer után a második legnagyobb, az összes személyes célú kiadás majdnem ötödét teszi ki. A különböző jövedelmi szinteken élők lakásfenntartási költségei közötti különbségek is viszonylag alacsonyak.
