3p

A lakásfenntartás a magyar háztartások kiadásai között az élelmiszer után a második legnagyobb, az összes személyes célú kiadás majdnem ötödét teszi ki. A különböző jövedelmi szinteken élők lakásfenntartási költségei közötti különbségek is viszonylag alacsonyak.

A nyugdíjas háztartásokban, ahol a taglétszám jellemzően alacsony, a lakásfenntartási [ajanlo=50][igazitas=left/] költségek aránya a személyes célú fogyasztáson belül igen magas. Nem jellemző rájuk, hogy a gyermekek elköltözése után kisebb, alacsonyabb fenntartási költségekkel járó lakásokba költöznének, és kevésbé vágnak bele nagyobb ráfordítást igénylő, számukra fáradságosnak ígérkező felújításba, korszerűsítésbe is. A legnehezebb az egyéb inaktív háztartások helyzete, ahol nincs sem vállalkozásból, sem munkavállalásból vagy vállalkozásból jövedelmet szerző, sem nyugdíjas személy. Ezek a háztartások élnek a legkisebb átlagos alapterületű lakásokban, a száz szobára jutó személyek száma náluk a legnagyobb, és ehhez képest összfogyasztásukból mégis magas, 12 százalékot ér el a háztartásienergia-költség.

A gyermekes háztartások esetében a hátrányosabb helyzetet az jelzi, hogy a lakásfenntartási kiadások aránya alig kisebb, mint a gyermek nélkülieknél, miközben a fogyasztás közös jellegének megfelelően az egy főre eső költség lényegesen alacsonyabb.

Az energián kívüli költségek közül érdemes kiemelni a lakbéreket, melyek nagysága elmarad az EU-ban megszokottól, köszönhetően annak a magyar sajátosságnak, hogy a bérlakáspiac kicsi és fejletlen, a háztartások döntő többsége ugyanis tulajdonosként él lakásában. A bérlakásoknak több mint a fele pedig önkormányzati tulajdonú, ezeknél még a magyar piacon jellemző nagyságot sem érik el a lakbérek.

A kiadások nagyságának és arányának összevetése mellett többet mutat, hogy a különböző rétegekbe tartozó háztartásoknak mennyire jelent gondot a lakásfenntartási számlák időben történő befizetése. A háztartási költségvetési felvétel keretében rákérdezünk, hogy mennyire jelent gondot a lakásfenntartással kapcsolatos számlák kiegyenlítése. 2002-ben a háztartások 8 százaléka jelezte, hogy gondjai voltak a villanyszámla kifizetésével. A víz- és csatornadíjat a háztartások 5 százaléka, gázszámlát 6 százaléka, a távfűtést 7 százaléka nem tudta időben befizetni. Az egyéb inaktívak körében fordul elő leggyakrabban elmaradás. A gyermekes háztartások esetében a díjhátralékkal rendelkezők aránya a gyermekszám emelkedésével együtt nő.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!


AJÁNLOTT VIDEÓK