Ennek keretében a miniszterelnök meghirdette, hogy jövőre csökkenek a munkát terhelő járulékok. A számítások szerint erre jövőre kétszázmilliárd forint jut.
A politikus javasolta, hogy a hátrányos helyzetű diákok ingyen laptophoz jussanak, és évente plusz 30-50 ezer forint támogatást kapjanak. Gyurcsány átfogó művelődésiház-programot akar, létesítmények felújítására ötvenmilliárdnál valamivel többet tervez.
A miniszterelnök meghirdette az új tulajdonosi programot is, amelynek keretében kisjövedelműek állami cégek részvényeiből vásárolhatnak. Ennek számára kidolgoznának egy kedvezményes hitelprogramot, amelynek keretében tíz százalék önrészt kellene befizetni. A törlesztést adókedvezményekkel is támogatnák. Az egész folyamatnak ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie annak érdekében, hogy ne kevesek kezébe kerüljön a tulajdon. A stratégiai vállalatok többségét azonban érdemes megtartania az államnak.
A miniszterelnök beszédére természetesen a parlamenti pártok képviselői reagáltak. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a "cégosztási" ötletet nem az átlagembereket szolgálná. Navracsics szerint a kárpótlási jegyet is rengetegen kaptak, amit aztán 40 százalékos árfolyamon lehetett eladni a tőzsdén. A spekulánsok nagy haszonra tettek szert, ám az átlag ember alig profitált valamit. A munkahelyteremtés kapcsán a Fidesz szónoka kifejtette, hogy „épp ideje a növekvő munkanélküliség ellen tenni.
Az állami cégek tőzsdére vitelét, és e vállalatok "civil felvásárlását" támogatta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a mostani kormány többször meghirdette az állami vállalatok tőzsdére vitelét, ám ebből idáig nem lett semmi. Dávid Ibolya hiányolta, hogy a miniszterelnök nem nevesítette, a cégek hány százalékát vinné a börzére a kormány, és mit csinálna a kabinet az ebből származó bevételekből.
