Az európai uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye szerint Janez Potocnik környezetvédelemért biztos elképzelései alapján a szankció mértéke napi 15-67 ezer euró lenne.
Az átültetés késlekedése miatt tavaly januárban a bizottság még 23 uniós tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, de a tagországok nagy része időközben eleget tett kötelezettségének - derül ki a közleményből. Az említett négy tagállam mellett még Belgium nem tájékoztatta Brüsszelt az irányelv átültetéséről: a bizottság most Brüsszel esetében is továbblépett az eljárással, de az csak a következő lépésként kerül(het) a bíróság elé. Németország esetében pedig a végrehajtó testület még nem döntött arról, hogy pert indít-e.
A hulladékokról szóló 2008-as uniós keretirányelv egyebek között hulladékkezelési alapelveket vezet be, mint a szennyező fizet elvet, és előírja azt is, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzésére kell koncentrálniuk, majd - sorrendben - az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és az egyéb hasznosításra kell módot találniuk, hulladéklerakással pedig csak legvégső lehetőségként élhetnek.
A hulladékirányelvvel kapcsolatos öt döntés mellett az Európai Bizottság számos más kötelezettségszegési ügyben határozott szokásos havi jogsértési csomagjának keretében, a 27 közül összesen 19 tagállam ellen. A biztosok összesen 185 döntést hoztak, ezen belül 38 esetben második szakaszba léptették az adott eljárást.
Lengyelországot öt eljárás keretében is elmarasztalták, míg Görögország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Spanyolország, Nagy-Britannia 3-3 intést kapott. Az elmarasztalási kategóriák a környezetvédelemtől energiaügyeken, bel- és igazságügyi kérdéseken, valamint közlekedési és adótémákon át egészen egészségügyi és fogyasztóvédelmi problémákig terjednek.
Olaszországot a bizottság szintén bíróság elé utalta, mert nem tett eleget az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak. A Görögország, Lengyelország és Portugália elleni egyik eljárás oka az, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozás ott nem felel meg az uniósnak. Litvánia és Lengyelország a bevándorlókat feketén foglalkoztatók elleni szabályozás elégtelensége miatt kapott figyelmeztetést, Nagy-Britannia pedig nem biztosítja egyértelműen, hogy minden uniós lakos egyenlő jogokat élvezzen a területén. Hét tagország a sofőrökre vonatkozó szabályozással az uniós munkaidő-irányelvet sérti, Belgiumban, Bulgáriában és Spanyolországban pedig az adószabályok tartalmaznak bizonyos diszkriminatív elemeket. Görögország aranyrészvény alkalmazása miatt is intést kapott, Ausztria, Nagy-Britannia, Észtország, Finnország és Svédország pedig azért, mert nem teszi kellően nyitottá a versenyt az energiapiacon.
Az Európai Bizottság közleménye arra is emlékeztet, hogy az uniós jogsértési ügyek 95 százaléka még a bírósági ítélet megszületése előtt rendeződik.
MTI
