Hétfőn a félvilág kedvét letörték a magyar jegybankból, amikor kiderült, hogy nem lesz sajtótájékoztató a kamatdöntést követően. Pedig március elseje óta minden piaci szereplő, legyen az elemző, kereskedő, netán médiamunkás csak találgat és a lehetőségeket veszi sorra a jövőben ránk váró, a magyar gazdaságot nagyban meghatározó monetáris politika irányával kapcsolatban. Öröm az ürömben: a stratégiai döntéseket - takarjanak azok bármit is - legalább mindig sajtótájékoztatón fogják közölni a nyilvánossággal.
Szóval Matolcsy mióta bekerült a vártorony menedéket nyújtó vastag falai közé, a némaságot választotta társául, és nem igazán óhajt azzal foglalkozni, ami a torony tövében a "pórnéppel" történik. És gondoljunk itt a 300 fölé kerülő forintárfolyamra, melyre a jegybankelnök szavai könnyen megnyugtatóan hathatnának. Bár helyette próbálkozott már Balog, Varga, Cséfalvay, Martonyi, még talán Rogán is tett említést arra, mennyire is nem cél a gyenge forint. Pozíciójukból fakadóan azonban hosszabb hatást nem tudnak elérni akárhányszor is mondják ezt el. Itt Matolcsynak kellene kiállni, és kerek-perec megmondani, mit is szeretne. Legyünk ezen túl, tépjük le gyorsan azt a sebtapaszt, úgy rövidebb ideig fáj. Ő azonban a hallgatásával az idegeket és a tűrőképességet teszteli.
Pedig, amikor elsőként nyilatkozott a jegybankelnöki meghallgatásán, és konzervatív hangokat megütve azt mondta: nem pártolja az elzárkózást, sokkal inkább a nyitott jegybank híve, senki sem gondolta volna, hogy nemcsak konferenciákat fog törölni gazdasági okokra hivatkozva, de a piac számára az egyik legfontosabb eseményt, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatót is kiveszi a programból. Nem csak most az egyszer. Végleg. Pedig még a Fed, az EKB és még számos európai jegybank is él a transzparencia eme segítőeszközével.
Ne szólj szám, nem fáj fejem - gondolhat hasonlóra Matolcsy. Kevesebb a hibalehetőség? Meglehet. Csak azt tudom, hogy ezzel a lépésével tovább húzza a piaci szereplők idegeit, a forint árfolyama konkrétumok nélkül jelentősen korrigálni nem fog. Így marad nekünk az, hogy a kamatdöntés után megjelenő közleményből tippmixeljünk, mi vár ránk a jövőben.
Bár mindezen nagyon meglepődni nincs okunk, hiszen valami hasonlót művelt az NGM élén is: keveset beszélt, de akkor... A mondat befejezését inkább mindenki fantáziájára bízom, és egyben emlékeztetnék egy tavaly tavaszi sajtótájékoztatóra, amikor az energetikai cégeket érintő adóról beszélt. Az egyórás beszéd alatt majdnem 100 milliárd forintot buktak a Mol tulajdonosai. Csak egy "apró" kommunikációs baki volt.
-SD-
