b. Annak a megfelelő személynek vagy csoportnak a kiválasztása, akik vagy amelyek az átvizsgálást fogják végezni.
c. Az átvizsgálás fő kritériumainak meghatározása.
d. A beadott dokumentációban szereplő indoklás ellenőrzése.
e. Adatok gyűjtése, feldolgozása és kiértékelése.
f. A javaslat megvalósíthatóságának ellenőrzése (a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások meglétének vizsgálata).
g. Egyéb lehetséges alternatív megoldások megvizsgálása.
h. A tárggyal kapcsolatos jogi ó, gazdasági, kapcsolódási, emberi és egyéb szempontok figyelembevétele.
i. A dokumentáció kiértékelése és a döntés-előkészítés.
j. Az eredmények dokumentálása minden egyes szakaszban, ahol ilyen átvizsgálás történt vagy ahol ennek egy részét elvégezték.
A lehetséges szakaszoknak ezt a különválasztását csak példának szabad tekinteni, hiszen más feladatok is előfordulhatnak a vizsgálandó kérdés jellegétől függően. Újabb probléma lesz annak meghatározása, hogy milyen követelményeket kell teljesíteni az egyes szakaszokban, továbbá valahányszor ellenőrzésre van szükség, ki kell választani azt a személyt, aki ezt elvégezheti, és meg kell adni az ehhez szükséges kritériumot és mérési módszereket.
Talán érdemes megemlíteni, hogy hasonló problémák már tulajdonképpen megoldódtak az ISO 9001-es bevezetése során az iparban akkor a minőségirányítás keretén belül a műszaki tervezés a fejlesztés szakaszában átvizsgálásokat végeztek: itt is olyan feladat műszaki irányítását fontolták meg, amely műszaki határozat meghozatalát tette szükségessé.
A cikk folytatása
