Következmények:
1.) A részvények alá immáron vasbetonból beöntött egy talapzatot, ha eddig csak egy ceruzavonal volt, még jobban leegyszerűsítve: vegyél, mi majd gondoskodunk róla, hogy felfele mennek. Majd lesznek 20-30-as átlagos P/E mutatók, hiszen biztosan meg fog indulni a pénz a részvényekbe, egyben a vállalatok további saját visszavásárlásaival... . Nem lesz elég részvény, hogy vegyünk?
2.) A kockázatos kötvények hozama soha nem látott mélységekbe esik. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy ez az eszközkategória volt a korábbi QE1, QE2 nagy kedvezményezettje már vagy 3 éve óriási bika piac van benne. Ez tovább mehet, hiszen Bernanke majd önti a pénzt addig, amíg le nem viszi a fránya munkanélküliséget végre. Ide kívánkozik az is, hogy egyes piaci szereplők akkorák lettek (BlackRock, BlueBay, Pimco etc) hogy már maguk mennek oda a vállalatokhoz, és beszélik meg velük, mennyit és hol dobjanak ki, mert ők akár a felét maguk is lejegyzik. A sok kisebb alapkezelő, meg néz a csontok után, hiszen ők alig kapnak valamit az új kibocsátásokból. Ezek a nagyok képesek teljesen kiszárítani egy kötvény piacát, és mesterségesen vákuumot idéznek elő, tartva maguknak a kötvény árát. Ilyen a Templeton is a magyar és ír kötvényekkel....
3.) A USD, EUR és más pénznyomdás valuták gyengék lesznek, míg a nem pénznyomdások erősek. Az arany tartja majd magát, menetelésének gátja egy jól menő részvénypiac, mely csökkenti majd a keresletet iránta. De ide is be lett húzva egy támasz, hiszen ha így folytatjuk infláció lesz, és akkor a kereslet megugrik, melyen vitatkozhatunk, hogy van-e értelme vagy sem. Venni fogják, mert hisznek benne.
Bernanke egyszerűen elvakultan hisz magában, és a monetáris politika mindenhatóságában. De valljuk be, nincs is más választása. Egyszer elindulsz ezen az úton, nincs letérés. Kényszerülsz tovább csinálni, mert amint abbahagyod, összedől az egész. Csak próbálja, és próbálja, hogy megfordítja az ok-okozati összefüggést: jól menő gazdaság mert: alacsony az eladósodás, sok gyerek, növekvő termelékenység és ebből következően magas eszközárak, ami tovább hat az előzőre. Ő ezt megfordítja, kihagy egy lépést, és az eszközök árát hajtja fel, és várja, hogy ez egy visszacsatolást csináljon a reálgazdaságra. Lehet, fog is, de egy rothadó fatákolmányra építi a csodapalotát a mocsár felett.. . Lehet, előbb a fatákolmányt kellett volna rendbe tenni, ami persze sok idővel, és társadalmi költséggel jár. Persze ez is fog, ha az infláció elszabadul.
Az az érzésem, hogy a FED magasabb inflációt is tolerálni fog, a 2% (ami persze rég nem annyi, ha ránézünk a bevásárlási számlánkra) limit felett, amíg nem megy le a munkanélküliség. Sőt, tegnap még azt is kijelentette, ha le is menne, nem fogják azonnal kikapcsolni a pénznyomdát, amíg biztosak nem lesznek abban, hogy a hatás hosszútávú. (Ezt láttuk már Greenspannél is, hogy mire vezetett. Most ennek a többszörös hatványozása történik)
Nézzük hát mi lesz ebből, képes lesz-e megoldani a monetáris politika az ECB, FED égisze alatt minden bajunkat... .
