Ez azért jó, mert az önkéntesség miatt nem "credit event", azaz nem minősül csődnek, de szinte bizonyos, hogy az összes nagy kötvénytulajdonos erősen presszionálva lesz, hogy fogadják el. Hiszen mondhatják az államok a bankoknak: mi is kihúztunk benneteket 2008-ban a gödörből, most kutyakötelességetek segíteni. Ebben az esetben azonban névértékcsökkentésről nem lehet szó, csakis hosszabbításról, például minden kötvényt becserélnek öt évvel hosszabb futamidejűre, és a cserében az vesz részt aki akar (meglepő módon szinte mindenki akarni fog, különben fenékbe billenti saját kormánya). Ennek eredményeképpen a rövidtávú finanszírozási problémák megoldódnának (öt évig nem kell kötvényt visszafizetni, csak kamatot!), a maradék réseket pedig tömködné az IMF.
Ez nem is lenne rossz megoldás, ha Görögország elszigetelt eset lenne. De nem az. Ott állnak mögötte a sorban a többiek. Ha a görögöknek lehetett kötvényt cserélni, akkor nekik miért ne lehetne? Ráadásul a görög probléma fennmarad: a GDP 160%-ra rúgó adósságot visszafizetni majdnem lehetetlen, és azért előbb-utóbb ezt is el kéne kezdeni. Ez a megoldás tehát valószínűleg tudna egy rövidebb-hosszabb (akár pár hónapos?) emelkedést, megnyugvást generálni a piacokon, ám valójában nem old meg semmit, és az adósságválságot magát nem szüntetné meg. Short-covering rally tehát bármikor lehet, akár hosszú is, de az alapprobléma továbbra is velünk lesz: az államok adóssága egyszerűen túl sok.
A várható megszorítások pedig könnyen előidézhetik a rettegett "double-dip"-et, úgyhogy a reálgazdasági kilátások nem sokat javulnának egy ilyen megoldás hatására, és az alapszcenárió maradna: tartósan alacsony kamatok, gyenge gazdasági teljesítmény, állami megszorítások. Kiváló környezet a legjobb kötvényeknek (a gyengéknek nagyon rossz), rossz a részvényeknek.
