Az 560 szavazásra jogosult helyi lakos arról dönt majd, létesüljön-e 19,9 megawatt teljesítményű erőmű a község közigazgatási területén - mondta az önkormányzati vezető.
Hozzátette: nincs szó arról, hogy a Fehérgyarmathoz közeli település hétszáz lakosa ellenezné a beruházást, inkább elővigyázatosságból írták ki a népszavazást, nehogy később akár egyetlen ellenvélemény is megzavarja vagy időlegesen hátráltassa a létesítmény építését.
A polgármester elmondta, hogy a beruházó egy banki konzorcium, amely egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét.
Az erőmű tervezése és létesítésének engedélyeztetése az eredményes népszavazás után kezdődne meg, s 2010 végétől már villamos energiát termelne az üzem.
Kormos Gyula tájékoztatása szerint az erőművet biomasszával, lágyszárú növények maradványaival, illetve telepített energiafűvel és cukorcirokkal fűtenék. Így felhasználnák a gabonafélék szalmáját, a kukorica és napraforgó szárát, kóróját, valamint 30-40 kilométeres körzetben, több ezer hektár földön telepítenének a gazdák bevonásával úgynevezett energiaültetvényeket.
"A számítások szerint a környéken élő, beszállítói feladatot kapó gazdálkodóknak évente egymilliárd forintot meghaladó lenne az árbevétele a létesülő erőműtől" - emelte ki a helyhatósági tisztségviselő.
Hozzáfűzte, hogy az erőmű nyolcvan alkalmazottat foglalkoztatna, elsősorban a helyiek, illetve a térség lakói közül, valamint támogatnák a műszaki szakemberek, a mérnökök letelepedését is a településen. Megjegyezte, hogy Cégénydányádon jelenleg 38 százalékos a munkanélküliség, s a szatmári térségben jelenleg alig akad üres álláshely.
A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy a kis község önkormányzata évi 60-80 millió forint összegű helyi adóval egészíthetné ki a mostani, 260 millió forint összegű költségvetését.
"A pluszbevétel azt jelentené, hogy fellendülhetne a település fejlesztése, hiszen ezt az összeget kizárólag beruházásokra fordítanánk és a saját forrást jelentené európai uniós pályázati támogatások elnyeréséhez - mondta Kormos Gyula.
